Az elmúlt évekhez képest csökkent a jogászképzés iránti érdeklődés, de a jelentkezéseket tekintve még így is listavezető. Megelőzi a közgazdasági karokat, ahol „mindössze” 2,7-szeres a túljelentkezés, és a kétszeres túljelentkezéssel ostromlott informatikai karokat. Bár az informatikai iparág idei éve nem túl fényes, még így is 44 százalékkal többen adták be ide első helyen a jelentkezésüket, mint tavaly.
Indokolt ez a népszerűség? Igaz, hogy a fejvadász cégek elsősorban közép és felső vezetőkre szakosodtak, és ezeket a pozíciókat jellemzően nem frissen végzett egyetemisták töltik be, a keresések révén mégis viszonylag pontosan ismerik a munkaerőpiac keresleti oldalát. 
Három-négy évenként változik az igény
A Dr. Telkes Kft. tapasztalatai azt mutatják, hogy aránylag könnyű elhelyezkedniük azoknak, akik a legnépszerűbb karokon végeznek, feltéve, hogy megbízható szinten beszélnek egy-két idegen nyelvet, és szereztek némi tapasztalatot is – mondta el a Figyelőnek Lukács Zsolt, a tanácsadó cég marketingigazgatója. Ügyfeleik igénye alapján úgy tapasztalják, hogy szinte állandó a kereslet a pénzügyi-közgazdasági végzettségű szakemberek iránt, de pozitív változás mutatkozik a mérnöki végzettségűek keresletében is.
Hasonló tapasztalatai vannak Deák Andreának, a Take It ügyvezető igazgatójának is. Szerinte egyes szakok népszerűsége mellett – vagy éppen ellenére – megfigyelhető a munkaerőpiac keresleti oldalának 3-4 évenkénti változása. „A kilencvenes évek elején a multinacionális cégek megjelenésével megnőtt a kereskedelmi iparág és az ehhez kapcsolódó szakmák: értékesítés, beszerzés, marketing jelentősége. Néhány év elteltével azonban ez csökkent, és az elmúlt 2-3 év már inkább az informatikáé és a telekommunikációé volt – ez azonban változóban van, amit jelez az iparág gyengülése is” – mondta Deák.
Lukács szerint azonban a jövőben is szükség lesz komoly informatikai-mérnöki tudással felvértezett szakemberekre. Még mindig nincs annyi jó informatikus a piacon, amennyit igényelne, a szektor nehézségei ellenére a jó szakemberek könnyen el tudnak helyezkedni, különösen valamilyen speciális tudással. Ezen a területen különösen kelendőek például az integrált vállalatirányítási rendszereket ismerő vagy a mobil-telekommunikációban jártas szakemberek.
Az utóbbi évekhez képest erőteljesen nőtt a kereslet a logisztikai és a minőségbiztosítási szakemberek iránt, és ez várhatóan nem is fog változni a következő években, ezért érdemes lehet ilyen irányban továbbtanulni. Hasonló trendet tapasztal Deák Andrea is, a képet azonban kiegészíti azzal, hogy cégük folyamatosan növekvő kereslettel találkozik az értékesítők iránt is. „Ez azonban egyetemi keretek között nem sajátítható el, az ilyen jellegű munkaköröknél nem fontos, hogy milyen diplomája van a jelöltnek, bár a felsőfokú végzettség alapkövetelmény” – mondja.
Humán területekre átevezve a Telkes Kft.-nél úgy tapasztalják, hogy látványosan fejlődik az emberi erőforrás gazdálkodás területe is. Ha valaki úgy dönt, hogy HR-es szeretne lenni, jó, ha pszichológusi vagy közgazdasági végzettsége van, de ma már lehet kifejezetten ilyen irányban továbbtanulni is. Igaz, az ilyen állásra jelentkezők tapasztalatai szerint a felsőoktatásban elérhető képzések nem minden esetben felelnek meg elvárásaiknak.
Biztos recept?
• felsőfokú végzettség – az egyetem nem számít, bár vannak olyan intézmények, amelyek neve jobban cseng a piacon
• nyelvtudás – az angol mindenhol alapkövetelmény, de ma már egyre több helyen várják el a második nyelvet – németet és franciát
• hozzáállás – elkötelezettség, nyitottság az újra, igény a folyamatos fejlődésre
• tapasztalat – már az egyetem utolsó évei alatt célszerű valamelyik cégnél elhelyezkedni, hacsak néhány órás munkában is
Dzsoli nincs a pakliban
Deák Andrea szerint nem lehet rangsort felállítani az egyetemek között, de tapasztalataik azt mutatják, hogy a nagy múltú egyetemeken szerzett diplomát jobban értékeli a piac. Ezekre az egyetemekre ma is kemény felvételi szűrők után kerülnek be a hallgatók. Mmár az is sokat elárul a jelöltről, hogy vállalta-e a hosszú felkészülést a felvételikre, vagy a könnyebb utat választva olyan egyetemen végzett, ahol elég volt a bekerüléshez egy felvételi beszélgetés.
Lukács Zsolt szerint ma nincsen „tuti nyerő” diploma – a legjobb egyetem legjobb hírű diplomája sem garancia a sikerre vagy a fényes karrierre. A legbiztosabb recept talán az, ha a leendő hallgató még a felsőoktatási intézmény kiválasztása előtt magába néz, és megpróbálja megtalálni azt a területet, amely leginkább illik személyiségéhez és érdeklődéséhez, mert a siker legbiztosabb receptje az, ha az ember azt csinálja, ami ténylegesen érdekli. Különösen fontos ez ma, amikor a nemzetközi tapasztalatok azt jelzik, hogy az fut be fényes karriert, aki specializálódik valamilyen üzleti területen. 
Már nemcsak a jó pap tanul holtig
Legyen szó bármilyen diplomáról, Lukács Zsolt szerint soha nem látott mértékben avulnak el az egyetemen megszerzett ismeretek. Sokszor tapasztalják, hogy egy adott állás betöltésénél nem is a diploma a legfontosabb, hanem az, hogy a képes-e az állandó tanulásra, a folyamatos önképzésre. „Ez nem azt jelenti, hogy a versenyszférában dolgozóknak állandóan újabb és újabb iskolákat kell elvégezniük, sokkal inkább azt, hogy figyelniük kell azokat az eseményeket, amelyek a gazdasági és szűkebb értelemben vett szakmai életüket meghatározzák” – mondja Lukács.
Emiatt, hacsak nem speciális területről és szakmáról van szó, a cégeknek egyre kevésbé számít, hogy milyen karon vagy szakon végez a jelölt. A lényeg az, hogy legyen valamilyen felsőfokú végzettsége. A vállalatok azonban ugyanígy elvárják az idegen nyelv ismeretét is – általában az angolt, de ma már mind többször egy másik nyelv középfokú ismerete is követelmény. „Az adott feladatot, munkakört nem a diploma látja el, hanem a szakember: készségeivel, képességeivel – mondja Lukács. – A diplomáját inkább csak az első munkahelyen nézik meg, később sokkal fontosabb az, hogy mit tett le az asztalra a szakterületén.”
