A teljes országra elsőfokú figyelmeztetést, néhány területre pedig riasztást is kiadott a HungaroMet szombaton záporok és zivatarok miatt.
Mint írják, eleinte a délnyugati határszélen és az északkeleti határszélen van esély zivatarra, a délután folyamán. Estétől aztán megnövekszik a zivatarok kialakulásának valószínűsége, ekkor általában az ország déli felében lesz jobban esély viharos (60–75 kilométer/órás) szélre, intenzív csapadékra (lokálisan 20–30 milliméter) és jégesőre (< 2 centiméter). Nem zárható ki egy-egy intenzívebb zivatar sem viharos (> 80 km/h) széllökésekkel, felhőszakadással (> 25–30 mm).
Az elsőfokú figyelmeztetés vasárnap is érvényben lesz országszerte. Aznap a déli órákig hazánk északi, északkeleti felében lesz inkább esély zivatarra, de másutt sem zárható ki. Déltől északnyugat felől növekszik a zivatarok előfordulásának esélye általában viharos (65–85 km/h) széllökések, intenzív csapadék (20–30 mm), apró szemű jég (< 2 cm) kíséretében. Egy-egy intenzív zivatar kialakulásához is adottak lehetnek a feltételek erősen viharos (> 90 km/h) szél, nagyobb méretű jég (> 2 cm) és felhőszakadás (> 30 mm) kíséretében. A késő esti, éjféli órákban a zivatarok kelet felé elhagyják az országot.
A záporokkal, zivatarokkal kísért lehűlést egy hidegfront okozza, amely pénteken érte el a Kárpát-medencét, sarkvidéki eredetű, hideg levegőt hozva. Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa lapunknak korábban úgy nyilatkozott, a front több napon keresztül az átlag alá rántja a hőmérsékletet: vasárnapra az ország teljes területén 30 Celsius-fok alá esik a hőmérséklet, és egy nagyjából 4–5 napos, egészen július 23-ig tartó hűvős időszak jön – legalábbis júliushoz képest.
A hidegfront egyúttal csapadékot is hoz, amelyre a jelenleg tapasztalható súlyos aszály miatt nagy szüksége van az országnak. A HungaroMet szombatra minden megyére elsőfokú figyelmeztetést adott ki záporok, zivatarok miatt, Molnár László szerint ez azonban nem azt jelenti, hogy hazánk teljes területén esni fog. Az aszály így továbbra is fennmarad, ami súlyos probléma, hiszen a talaj csaknem országszerte kritikusan száraz. A HungaroMet adatai alapján a felső egyméteres talajrétegből nagy területen hiányzik 120–160 milliméter nedvesség a telítettséghez képest – ennyire általában csak augusztus közepén-végén szokott elfogyni a nedvesség a talajból. A vegetáció állapota is aggasztó, sokfelé már rosszabb, mint a 2022-es, történelminek nevezett nyári aszály idején volt.
Magyarországon az aszály hosszú évek óta súlyos problémát jelent: a Homokhátság lassan félsivataggá változik, a Tisza vízszintje történelmi mélypontokat ér el. A szakértők ugyan régóta kongatják a vészharangot, a vízhiány enyhítését célzó érdemi intézkedéseket az előző kormányok mégsem hajtottak végre. Most Gajdos László élő környezetért felelős miniszter azt ígéri, a jövőben ez máshogy lesz. A vele készült interjúnk, illetve további cikkeink a magyarországi vízhiánnyal kapcsolatban alább olvashatók:
- Gajdos László: A kormány lelkiismerete akarok lenni
- Elképesztő mennyiségű víz hiányzik a Balatonból és a Velencei-tóból
- Nem az a legnagyobb baj a Balatonnal, hogy kevés benne a víz
- „Ami most zajlik az országban az katasztrófa. Sírni tudnék” – szakértők sürgetik a vízhiány elleni összefogást
- Eltűnnek Magyarország ívóvízkészletei, így menthetnénk meg magunkat a kiszáradástól
