Belföld

Szőlő utca: kriminológusok bírálják Gulyás Gergely bejelentését, a kormány döntését

Mohos Márton / 24.hu
A javítóintézetek nem börtönök, ahol szabadságvesztés büntetést hajtanak végre,
Mohos Márton / 24.hu
A javítóintézetek nem börtönök, ahol szabadságvesztés büntetést hajtanak végre,
A Magyar Kriminológiai Társaság felajánlja szakértelmét.

Gulyás Gergely vagy nem mond igazat, tudatosan csúsztat, vagy elfelejtette, amit a jogi diplomájához meg kellett tanulnia és többször vizsgáznia kellett belőle. Most már megbukna kriminológiából.” Így reagált a Klubrádióban Krámer Lili, a Magyar Helsinki Bizottság kriminológus munkatársa arra, hogy a Szőlő utcai javítóintézetben történt gyermekbántalmazások után a miniszter a Kormányinfón azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy nem egy gyermekotthonról, árvaházról van szó, hanem egy fiatalkorúak börtönéről, ahol 57 fogvatartott él.

A szakember szerint ez nem igaz, a jogszabályok egyértelműen különbséget tesznek a javítóintézet és a börtön között, a javítóintézetek nem is tartoztak a büntetés-végrehajtás fenntartása alá, a gyermekvédelmi rendszer részeként működtek. Hangsúlyozta, hogy a javítóintézetben lévő gyerekeket nem nevezik fogvatartottaknak, növendékeknek hívják őket. Felhívta a figyelmet, hogy az intézmény lényege, hogy a bűnelkövető gyerekek is elsősorban gyerekek, és az intézményben sokkal inkább képviselik is a gyerekek érdekeit, mint egy börtönben.

Krámer Lili szerint az idea az, hogy szakértők segítsenek a javítóintézetis gyerekeknek, ezt kellene erősíteni, nem pedig rendőröket küldeni. A rendőrséget oda beküldeni nagyon cinikus és iszonyatosan szakmaiatlan lépés – jelentette ki.

A kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva ugyanakkor átírta a szakember által hivatkozott törvényeket, csütörtök 11 órától az összes javítóintézet irányításával, fenntartásával kapcsolatos feladatot a rendvédelmi szervek vették át. A veszélyhelyzet ideje alatt a kormány szabályozása felülírja a rendőrségről, a büntetés-végrehajtási szervezetről, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt.

A Kriminológiai Társaság felajánlja szakértelmét

Később a Magyar Kriminológiai Társaság Igazgatótanácsa is állásfoglalást adott ki. Azt írták:

  • 1. A javítóintézetek nem börtönök, ahol szabadságvesztés büntetést hajtanak végre, hanem a gyermekvédelmi intézményrendszer részei, az ott élő növendékek javítóintézeti nevelését és gondozását hivatottak biztosítani. Ez egy olyan szakmai munka, amely elengedhetetlen a fiatalkorúak szükségleteik szerinti felzárkóztatásához és társadalmi beilleszkedéséhez.
  • 2. A Szőlő utcai javítóintézetben nem elítéltek, hanem letartóztatásukat töltők vannak fogvatartásban, akiket megillet az ártatlanság vélelme. A fogvatartásuk célja – emberi méltóságuk megőrzése mellett –, hogy biztosítsák a jelenlétüket egy még folyamatban lévő büntetőeljárásban. A napvilágra került jogsértések súlyos sebeket ejtettek az érintett fiatalkorúak testi, lelki, mentális fejlődését tekintve és tagadhatatlanul a társadalom oldaláról is bizalomvesztésről beszélhetünk.
  • 3. Üdvözlendő, hogy a kormány azonnali intézkedésekkel igyekszik megelőzni további, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket, ugyanakkor a javítóintézetben nem lehet a rendőri jelenlét és a büntetés-végrehajtási logika szerinti működés hosszútávú megoldás. A megoldás a formáját tekintve is hagy maga után kívánni valót, ugyanis egy jogállamban több száz gyermek sorsát érintő ilyen horderejű kérdésben veszélyhelyzeti kormányrendelettel való beavatkozás nem elfogadható.
  • 4. A javítóintézetek több mint 130 éve gyermekvédelmi fókusszal működnek Magyarországon, a gyerekeket a felnőttektől elkülönítő, javító szemlélet történelmi korokon átívelően, a viharos huszadik századot is túlélve komoly szakmai hagyományt képviselnek hazánkban. A büntetés-végrehajtás zárt, hierarchikus, büntetés-szemléletű szervezet; működési logikája nem összeegyeztethető a gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembe vevő, nevelő célzatú intézményi szellemiséggel. Szakmai alapvetés, hogy a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak elsősorban gyerekek, akiknek nevelésre, támogatásra van szükségük.
  • 5. Nemzetközi példák azt mutatják: a bűnelkövető gyerekeket leghatékonyabban nem a rendészeti igazgatás alá rendelt, hanem a gyerekek nevelési, fejlődési szükségleteihez értő, ezeket a célokat megfelelő szakértelemmel elérni képes rendszerek működtetik. Így például Kolumbiában a fiatalkorúaknak egyáltalán nincsenek börtöneik, csak „javító iskolák”, amelyek a „családügyi minisztériumhoz” tartoznak.
  • 6. A jelenlegi helyzetben szakmailag megalapozott megoldásokra van szükség, ehhez el kellene végezni egy, az intézményrendszer működési nehézségeit és hiányosságait feltáró komplex vizsgálatot, amelyre javasolható egy független, szakemberekből álló – a civil szervezetek szakértőinek a bevonásával – bizottság felállítása.
  • 7. Az empirikus tapasztalatok és kutatások is igazolják, hogy a zárt intézetekben megvalósuló abúzus megelőzésének az intézettől független, külső kontroll az egyik leghatásosabb eszköze. Ennek eszközei lehetnek a hatékony ombudsmani, ügyészi törvényességi felügyeleti, valamint a jogvédő civil szervezetek által végzett vizsgálatok, ellenőrzések. Támogatjuk a Gyermekjogi Civil Koalíció által felvetett, önálló Gyermekvédelmi Ombudsman létrehozásának kezdeményezését.
  • 8. A hatékony intézményi működés alapfeltétele a megfelelő számú, képzett gyermekvédelmi szakember – különösen pedagógusok, gyógypedagógusok és pszichológusok – alkalmazása, akik méltó munkafeltételek és versenyképes bérezés mellett képesek ellátni feladataikat.
  • 9. A független kutatóintézetek, egyetemek kutatásai, ahogy a múltban is, hozzájárulhatnak a rendszerszintű intézményi problémák feltáráshoz és megoldásához, így haladéktalanul lehetővé kell tenni, hogy a kutatók folytathassák a zárt intézetekkel kapcsolatos kutatásaikat.
  • 10. Most valódi, szakmailag megalapozott megoldásokra és a gyerekek védelmére kellene összpontosítanunk társadalmi szinten, nem a konfliktus fokozására. Olyan kérdéseket kell feltennünk, hogy hogyan, miért jutott el a rendszer idáig, mit kell tennünk – közösen, az érintett szakmák szintjén és össztársadalmilag – azért, hogy az okozott sebek begyógyuljanak és a gyerekek érdekében megújulhasson a javítóintézetek működése. Ebben a folyamatban a Magyar Kriminológiai Társaság szervezete felajánlja  szakértelmét.

A kormánydöntést a Népszavának Herczog Mária szociológus olyan képtelenségnek nevezte, amely visszalépést jelent a XIX. századba. A rendőrség megjelenését az intézményekben ugyanakkor tűzoltásként értékelte a 24.hu kérdésre Molnár László gyermekvédelmi szakember, a fővárosi Tegyesz (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) volt vezetője.

Kapcsolódó
Molnár László: A szakemberhiányra mutat rá, hogy rendőrségi felügyelet alá helyezték a javítóintézeteket
A Szőlő utcai botrány újabb fejleményeiből az látszik, hogy az egyik oldalon vannak a bűnelkövető gyerekek, a másik oldalon a velük foglalkozók, akik ez esetben szintén bűnelkövetők.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik