A felvételek címkéinek tanulsága szerint a legtöbbön Tóth Jánosnak, a cég vezetőjének hangja hallható. A beszélgetések szereplői közt Csányi Sándor OTP-vezér és felesége mellett Hernádi Zsolt (Mol elnök-vezérigazgató), Tombor András (Orbán Viktor egykori kül- és biztonságpolitikai tanácsadója), Jakab Géza (az OTP biztonsági vezetője) és Horváth József (a katonai elhárítás helyettes főnöke, az UD-Zrt. Volt vezetője) is feltűnnek.
A mostanra már bezárt Youtube-csatornára feltöltött több mint harminc felvétel jelentős része a Csányi-családot zaklató, nem kívánatos személy leszerelése körüli diskurzushoz kapcsolódik. Figyelemreméltó, hogy a 2008-ban megfigyelési botrányba keveredett (államtitoksértéssel, lőfegyverrel való visszaéléssel, személyes adatok jogosulatlan megszerzésével vádolt) cég vezetőiben milyen módszerek merültek fel a probléma megoldását illetően.
A zaklató kellemetlen leveleiben nem fenyegetett, nem követelt, így a rendőrség bekapcsolásához komolyabb események bekövetkeztére lett volna szükség. Tóth János ezért fiktív zsarolólevelek megírását kérte, melyet a zaklató e-mail fiókjából küldtek volna el Csányiéknak. Felmerült továbbá, hogy kést rejtenek a kabátjába, majd azt állítják, hogy a házaspárra támadt. A rendőrségi beavatkozás mellett elmeorvosi szakvélemény megíratása is a javaslatok közé tartozott. A folyamat része lett volna, hogy „beviszik hetvenkét órára, kap két pofont”, majd ha nem tágít „öt évet”.
A „törvényes út” megtartásának alternatívája a rendőrség kihagyásával történő személyes megkeresés lett volna, aminek az lett volna a célja, hogy „finoman értésére adjuk, hogy nem szeretjük”. A személy felkutatásához „lekérték” az általa használt mobiltelefonokat. Tervben volt, hogy megvárják a háza előtt, ahol felhívják a figyelmét magatartásának helytelen voltára.
A felvételek megmutatják ugyanakkor a cég információgyűjtési gyakorlatát, az ismeretségek, „beépített emberek” fontosságát, a befolyásolás puhább eszközeit is. Ha a hanganyagok valóban hitelesek, akkor egészen egyedi képet festenek a politikai-gazdasági elit környékén működő vállalkozások módszereiről, látásmódjáról.
A megfigyelési botrányba keveredett UD Zrt.-t egyebek mellett államtitoksértés, lőfegyverrel való visszaélés és személyes adatok jogosulatlan megszerzése miatt a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója, Laborc Sándor jelentette fel még 2008 szeptemberében.
A Magyar Nemzet csütörtöki számában írta meg, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) vizsgálatot indított a videomegosztó portálra felkerült újabb, a titkosszolgálatok által rögzített hanganyagok kapcsán.
A napilap információi szerint az AH azt vizsgálja, hogy a hangfelvételek között található-e olyan, amelyet a polgári elhárítás nem adott át a nyomozó hatóságnak, amikor a lehallgatási üggyel összefüggésben eljárások indultak.
A Magyar Nemzet úgy tudja, a vizsgálat eddigi eredményei alapján a most közzétett beszélgetéseket azoknak a korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) állományában dolgozó munkatársaknak a közreműködésével rögzítették, akiknek a nyugdíjazását még Laborc Sándor, a szervezet korábbi főigazgatója hagyta jóvá.
A Magyar Nemzet meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta: nem zárható ki, hogy a szervezettől távozott személyek más üggyel összefüggésben is nyilvánosságra hozhatnak hangfelvételeket.
