Gellért Ádám hónapokon keresztül végzett levéltári kutatásokat. Elmondása szerint Csatáry, miután 1948-ban Kassán halálra ítélték, a tengerentúlra menekült. 1955-ben megkapta a kanadai állampolgárságot. Montrealban élt, egészen addig, amíg 1996 októberében a kanadai hatóságok “állampolgárságtól való megfosztási eljárást” indítottak ellene. Ekkor – felesége betegségére hivatkozva – Torontóba költözött. Kanadában azt rótták fel neki, hogy hamis adatokat szolgáltatott háborús tevékenységével kapcsolatban: különösen azt, hogy eltitkolta a kassai deportálásokban betöltött szerepét.
A bizonyítási szakasz 1997 július végén kezdődött volna. Gellért Ádám szerint kanadai felkérésre Kassán Ján Santa kerületi ügyész 29 tanút hallgatott ki, a hatóságok pedig vélhetően Magyarországon is tanúkihallgatásokat terveztek tartani. A tárgyalás előtt két héttel Csatáry ügyvédjein keresztül arról értesítette a kanadai szövetségi bíróságot, hogy nem terjeszt elő érdemi védekezést. Így Csatáryt 1997 augusztusban megfosztották állampolgárságától.
A nemzetközi jogász szerint a kanadai ügyészek az egyszerűbb megoldást választották, ennyi adalék bőven elég volt a kitoloncoláshoz, a háborús bűntettekkel kapcsolatos eljárást feltehetően ezért nem folytatták le. Amikor 1997 október elején a kanadai hatóságok kézbesíteni szerették volna Csatárynak az országból történő eltávolításáról döntő bírósági idézést, lánya nyitott ajtót, és azt mondta, apja Európába költözött.
A férfi visszatelepedésével kapcsolatos eljárás iratai nem ismertek. Gellért Ádám szerint alappal feltételezhető, hogy a Külügyminisztériumnak voltak információi. A kanadai sajtó majd egy éven keresztül számolt be az ügy részleteiről, de Budapestnek a szokásos diplomáciai csatornákon keresztül is tudomást kellett szereznie arról, hogy Csatáryt mivel gyanúsítják. A jogász szerint alapos, minden érintett állami szervet bevonó vizsgálatnak kell kiderítenie: miként fordulhatott elő, hogy Csatáry 15 éven keresztül háborítatlanul élt Magyarországon – írja a Népszabadság.
