A jeles dátum 1986. volt, az az év, amelyben Csurkát szilenciumra büntették, s amelyről azt írja Magyar Fruzsina: „A hatalom csapkodásának egyik jele volt, hogy 1986 nyarán Csurka Istvánt egy év szilenciumra ítélték, mert megvédte Csoóri Sándort, aki Duray Miklós Kutyaszorítóban című szamizdatban megjelent könyvéhez előszót írt…(…) Ekkor még nem tudtam, hogy a Csurkát sújtó szilencium színjáték…”
Mert hogy Magyar Fruzsina a Színházművészeti Közgyűlésen védte meg Csurkát, akiről még csak azt tudta, „hogy jó drámákat ír, és hogy részt vesz demokratikus megnyilvánulásokban… Sok mindent viszont nem tudtunk róla. Megtévesztett minket. Akkor még nem tudtam, …hogy Csurka jól megvolt az alatt az éves szilenciuma alatt. Bőven volt jövedelme, jól élt, nem engedett rossz szót szólni Kádárról. És főleg nem tudtam a III-as ügyosztállyal való kapcsolatáról.”
A rövid végkövetkeztetése így szól: „Színjáték volt az egész, az ügyes drámaíró megírta saját szerepét egy sokszereplős drámában. Miközben engem három éven keresztül nem szerződtethetett egyetlen színház sem.” (Az eset dokumentumai fotókon olvashatóak!)
(A teljes cikk az ÉS honlapján!)
