CNN: Az oroszok meg akartak ölni egy német fegyvergyárost

Aggasztó  a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kilátása – vélte csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, akinek szavait az Anadolu török hírügynökség idézte. A török államfő részt vesz az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének washingtoni csúcstalálkozóján.

A NATO, amelynek csütörtök esti ülésén részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, a Kijevnek nyújtott támogatása fokozásáról döntött, harci gépek és légvédelmi ütegek küldésével.

Törökország, amelynek a hadserege az egyik legnagyobb a NATO-tagállamok közül, az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta egyenlő távolságot tartott Moszkva és Kijev között.

Erdogan tavaly viszont úgy vélte, Ukrajna teljes egészében megérdemli, hogy a NATO tagja legyen.

„Nem gondoljuk, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet a NATO alternatívája lenne” – jelentette ki Erdogan csütörtökön Washingtonban. „Ugyanúgy nem tartjuk a BRICS-et (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotta országcsoport) sem bármilyen más szervezet alternatívájának” – tette hozzá.

A török elnök 2022-ben még azt jelentette be, hogy csatlakozni kíván a Nyugattal feszült viszonyban álló több országot, így Oroszországot, Kínát és Iránt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezethez. Erdogan a múlt héten részt vett a szervezet asztanai csúcstalálkozóján, mint „párbeszédben részt vevő partner”, és találkozott Putyin orosz elnökkel.

(MTI)

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója arról beszélt a Guardian szerint, hogy nem tudja megerősíteni, Orbán Viktor valóban találkozik-e Donald Trumppal. 

Közvetlenül senkitől nem hallottam semmit a találkozóról. Pont olyan közvetett dolgokat hallottam, mint önök.

– mondta újságíróknak.

Az biztos, hogy az ukránokkal nem egyeztetett. Jelezték, hogy problémájuk van azzal, hogy valaki egy nem létező béketervről tárgyal Oroszországgal, miközben Ukrajna nem része a tárgyalásoknak. A Biden-kormány álláspontja egyértelmű: semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül. Bármilyen kalandozást végeznek is Ukrajna engedélye nélkül, az nem egyezik a mi politikánkkkal.

– tette hozzá.

Az Ohmatdit kijevi gyermekkórház elleni csapás után egy orosz pilóta felvette a kapcsolatot az ukrán katonai hírszerzéssel, és olyan adatokat adott át, amelyek lehetővé tették Oroszország nehézbombázó légi hadosztálya több mint harminc parancsnokának azonosítását – közölte a hírszerzés az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

A közlés szerint az oroszországi Engelsz katonai reptéren állomásozó nehézbombázó alakulat egyik pilótája hétfőn – a kórházat ért támadás napján – felvette a kapcsolatot chaten keresztül az ukrán katonai hírszerzéssel. A hírportál megjegyezte, hogy ez az orosz légi egység rendszeresen támad ukrajnai városokat H-101-es rakétákkal.

Az orosz pilóta – akinek nevét nem fedték fel – azt írta üzenetében, hogy megdöbbentette a gyermekkórház elleni támadás, ezért úgy döntött, átadja az ukrán félnek azokat a dokumentumokat, amelyek egysége tevékenységére vonatkoznak, valamint parancsnoki állományának privát fotóit. Az átadott anyagok között vannak egyebek mellett magas rangú orosz tisztek személyes aktáiból származó dokumentumok, valamint orosz katonák és családtagjaik személyes adatai. A legértékesebbek a nehézbombázó hadosztály kódolt, titkosított dokumentumai – emelték ki az ukrán katonai hírszerzésnél.

(MTI)

Az Egyesült Államok közepes – mintegy 2500 kilométeres – hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket tervez Németországba telepíteni, Olaf Scholz német kancellár az amerikai lépést az Oroszország felől érkező fenyegetéssel indokolta csütörtökön a washingtoni NATO-csúcstalálkozó margóján.

Tudjuk, hogy hihetetlen felfegyverkezés ment végbe Oroszországban európai területet fenyegető fegyverekkel

hangoztatta Scholz.

Mint mondta, sokáig tanakodtak azon, hogy a NATO védelmi pajzsa mellett miként tudnának hagyományos fegyverzettel való elrettentéssel reagálni erre. A nagyobb hatótávolságú fegyverrendszerek telepítését már tavaly belefoglalták Németország első nemzetbiztonsági stratégiájába.

Ezért illik bele az Egyesült Államok döntése pontosan ebbe a stratégiába, amelyről már hosszabb ideje nyilvános vita zajlik

tette hozzá.

Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Minderről Berlin és Washington szerdán állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.

Scholzot, aki az 1980-as években fiatal szociáldemokrataként egyebek között Pershing II amerikai közepes hatótávolságú rakéták németországi telepítése ellen tüntetett, újságírók most arról kérdezték, hogy számít-e ellenállásra ilyen jellegű fegyverek újbóli telepítésével kapcsolatban saját pártjának soraiból.

Ez a döntés hosszabb ideje előkészületben volt, és nem számít igazi meglepetésnek azok számára, akik biztonsági- és békepolitikával foglalkoznak

mondta. Ráadásul mindez a német kormány – nyilvánosságban megvitatott – biztonsági stratégiájába illeszkedik, tette hozzá.

(MTI)

Az amerikai hírszerzés a CNN cikke szerint idén fedezte fel, hogy az orosz kormány merényletet tervez egy német fegyvergyár vezetője ellen. A terv egy szabotázssorozat része, amellyel az oroszok az Ukrajnába irányuló fegyverszállítás lassítását szeretnék elérni. A lap amerikai és nyugat-európai hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az oroszok Armin Pappergert, a Rheinmetall nagyhatalmú vezetőjét szerették volna megölni. Erről tájékoztatták a német titkosszolgálatokat, akik megakadályozták a támadást.

Papperger és a Rheinmetall Kijev egyik legfontosabb támogatója, ez a cég gyártja azokat a 155mm-es lövedékeket, amelyeket leggyakrabban használnak a háborúban. A cég hamarosan Ukrajnában is gyárat nyit, ami komolyan aggasztja az oroszokat.

Papperger a magyar kormánnyal is szoros kapcsolatot ápol, többször járt Orbán Viktornál a háború kirobbanása óta, mert a Rheinmetallnak magyar érdekeltségei is vannak. A lap szerint a szabotázsakciók oka az, hogy Oroszországnak az utóbbi hetekben nem ment jól a harcmezőn, a támadásaik elakadtak, Ukrajna pedig újabb fegyvertámogatásokra számíthat. Az viszont újdonság, hogy az oroszok egy európai civilt szerettek volna megölni Európa területén.

Újabb hadköteles férfi holttestére bukkantak ukrán határőrök a Tiszában – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat a Facebookon.

A tájékoztatás szerint a férfi Romániába akart átszökni, és eközben fulladt bele a folyóba, amelyen át akarta elhagyni Ukrajnát. A holttestet 30 méterre a folyó Ukrajnához tartozó partjától találták meg. A Tisza egy szakaszon Magyarországgal és Romániával is határfolyót képez.

Az ukrán hatóságok felhívták a figyelmet arra, hogy az idei év eleje óta már tizenhatan fulladtak bele a Tiszába, miközben próbálták a túlpartot úszva elérni. Összesen eddig mintegy 40 olyan ukrán állampolgárról tudni, akik ilyen körülmények között vesztették életüket.

Az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18-60 éves, hadköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét. Ennek ellenére sokan próbálkoznak átjutni a zöldhatáron, mindenekelőtt a környező európai uniós tagországokba. Az ukrán védelmi tárca adatai szerint a háború kitörése óta több mint 400 ezer férfi ellen adtak ki körözést, mert figyelmen kívül hagyták a katonai behívókat.

(MTI)

Ukrajnának van haditerve az orosz agresszió elleni harcra, de több fegyverre van szüksége – jelentette ki Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Washingtonban, a Fox News televíziónak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön.

Képesek vagyunk arra, hogy győzzünk. Van tervünk, és azt mondjuk, hogy több fegyverre van szükségünk. Sok idő vész kárba a habozás miatt, hogy adjanak-e fegyvereket nekünk, valamint az engedélyezésekre és a tilalmak feloldására

fejtette ki a miniszter. A kijevi Ohmatdit gyermekkórház elleni orosz rakétatámadást kommentálva megismételte, hogy Ukrajnának nagyobb légvédelemre van szüksége a polgári infrastruktúra megóvása érdekében.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat honlapján azt közölte, hogy az orosz erők csütörtökön robbanószerkezetet dobtak egy drónról a déli Herszon megyében egy tűzoltóautóra, miközben az éppen egy orosz támadás okozta tüzet oltott a régióbeli Bilozerkában. A közlés szerint a tűzoltók nem sérültek meg, időben kijutottak a járműből. A katasztrófavédelem hozzátette: 24 órán belül 31 orosz ágyúzás okozta tüzet oltottak el: lakóházak, más épületek, autók és raktárak égtek.

Vadim Filaskin, a keleti Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott csütörtökön, hogy előző nap orosz támadások következtében két helyi lakos vesztette életét a régióban, egy megsebesült.

Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy reggel az orosz csapatok tüzet nyitottak egy mezőgazdasági vállalkozás területére Hluskivka faluban, megsebesítve négy embert.

Az északkeleti Szumi megye katonai közigazgatása közölte, hogy a szerdai napon az oroszok 27 támadást hajtottak végre a régió ellen rakétákkal, drónokkal, és ledobott aknákkal. A hivatal tájékoztatása szerint csaknem 180 robbanást jegyeztek fel. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés.

Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy Oroszország az éjjel két Iszkander-M rakétával és 6 Sahid drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelemnek az összes drónt sikerült a levegőben megsemmisítenie.

Az ukrán 32. különálló gépesített dandár drónnal készített felvételeket tett közzé a donyecki frontvonalon fekvő Toreck városáról, amelyet hevesen támadnak az orosz erők. A felvételen légibombák becsapódása okozta robbanások is láthatók. Torecket június végén kezdte ostromolni az orosz hadsereg. Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló ukrán csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője egy ukrán tévéműsorban azt mondta, hogy a harcok jelenleg Toreck határában zajlanak, az orosz erőknek még nem sikerült benyomulniuk a városba.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők Harkiv megyében folytatják a támadó műveleteket, kilenc összecsapás volt Lipci és Vovcsanszk térségében. A frontvonalakon az elmúlt nap alatt összesen 146 összecsapás történt, az orosz csapatok 12 irányban támadtak. Változatlanul a Donyeck megyei Pokrovszknál a legforróbb a helyzet, ahol 42 ellenséges támadást vertek vissza az ukrán katonák. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 556 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, 59 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, továbbá 36 drónt.

(MTI)

A lerakétázott kijevi gyermekkórházat látogatta meg, amiről itt írtunk bővebben:

Kapcsolódó

Magyar Péter a lerakétázott kijevi gyermekkórháznál: Lehet diktátortól diktátorig repülni, vagy lehet konkrét lépéseket tenni

A létesítmény igazgatója úgy gondolja, Magyar a barátjuk.

Litvánia újabb katonai segélyt küldött Ukrajnának az Oroszország elleni küzdelemhez – jelentette be csütörtökön a vilniusi védelmi tárca.

A tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg lőszert és felszerelést kapott a drónok elleni harcra. Emellett összecsukható ágyakat is szállítottak. Az újabb segély értékét a dokumentumban nem közölték.

Litvánia, amely az Európai Unió és a NATO tagja is, Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója. A mintegy 2,8 millió lakosú balti állam arról számolt be, hogy a háború 2022. februári kirobbanása óta mintegy 686 millió dollár (249,2 milliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Kijevnek.

(MTI)

Oroszország „nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Moscow Times-t, betiltották a lap tevékenységét az országon belül, tehát mindenkit, aki együttműködne velük, azt büntetőeljárás alá vonhatnak. Ez azt is jelenti, hogy a nekik dolgozó vagy őket finanszírozó oroszok is büntethetőek, akár öt év börtönbüntetést is kaphatnak – írja a The Guardian.

Az orosz főügyészség közleménye szerint a Moscow Times célja „az Orosz Föderáció vezetésének lejáratása”. Az angol és orosz nyelven is megjelenő Moscow Times az 1990-es évek óta tudósít Oroszországról, 2022-ben Amszterdamba tette át székhelyét.

A lap alapítója, Derk Sauer Twitteren azt írta: „Folytatjuk munkánkat: a független újságírást. Ez bűncselekmény Putyin Oroszországában.”

Az ukrán-magyar határszakaszon 6739-en léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6304-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár szerdán Washingtonban a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Észak-atlanti Tanács ülése után a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban.

Jens Stoltenberg az Ukrajnát érintő szerdán hozott döntésekről elmondta, hogy azok a támogatás növeléséről szólnak. Beszámolt arról, hogy az Ukrajnának szánt nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részének összehangolása a NATO kezébe kerül, amelyet németországi központból irányítanak egy altábornagy parancsnoksága alatt. A központot kiegészítik a keleti tagállamokban létesítendő elosztó-központok, ahonnan a szállítmányokat eljuttatják Ukrajnába – tette hozzá a főtitkár. Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését tagországok területén.

Jens Stoltenberg kifejtette, hogy az Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával. Hozzátette, hogy 40 milliárd eurós kiindulási összeggel pénzügyi ígéret is született Ukrajna számára, hogy olyan katonai erőt tudjon kiépíteni, amely győzelemre képes és el tudja hárítani az orosz agressziót, valamint elrettentést jelent a jövőben.

Jens Stoltenberg szavai szerint ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy a háború lezárható legyen, és úgy fogalmazott, hogy minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás, Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani.

A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is. A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.

Az állam és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, és nem jelent rá veszélyt, valamint tartalmazza a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében.

A szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fentartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Hozzátette, hogy a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.

A főtitkár kifejtette: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Ismét rámutatott arra, hogy, amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23. Beszámolt arról, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, aminek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.

A NATO washingtoni csúcstalálkozója csütörtökön folytatódik, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO-Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

(MTI)

Hosszú kiképzés után elindultak az első F-16-os repülőgépek Ukrajnába, így már idén nyáron be is tudják vetni a vadászgépeket – írja a Guardian.

A vadászgépek indulását a holland és a dán kormány washingtoni NATO-csúcson közzétett közös nyilatkozatában jelentette be. Dick Schoof holland, és Mette Frederiksen dán miniszterelnök összesen 85 F-16-ost ad át Ukrajnának. Ezzel a harctéren kialakult erőviszonyokat próbálják megfordítani az orosz inváziót elszenvedő Ukrajna javára.

Az Egyesült Államok tavaly augusztusban hagyta jóvá, hogy Dánia és Hollandia F-16-os vadászgépeket küldjön Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háláját fejezte ki, és azt mondta, abban bízik, hogy sikerül még több harci repülőgépet szerezniük. Az F-16-osok a NATO támogatási csomagjának részét képezik. Ide tartozik a Patriot légvédelmi rendszer, az ukrán katonák NATO-vezette kiképzése, valamint a majdani NATO-tagság ígérete.

Mint a Guardian cikke megjegyzi, továbbra sem világos, hogy az 1970-es években tervezett F-16-osok mennyire lesznek hatékonyak az Oroszország elleni háborúban. Különösen fontos lesz, hogyan rejtik el, és védik őket, amikor a földön vannak.