Az Alkotmánybíróság által elkaszált törvénymódosítás, majd az azt követő, a testület jogait nyirbálni óhajtó markáns kormányzati válasz következményeiről több elképzelés is szárnyra kapott a sajtóban. Van, aki szerint a Fidesz ugyanúgy épít most akaratán kívül magának ellenzéket, mint a szocialisták 2006-ban. Más úgy gondolja, a szétaprózott ellenzék nem jelenthet gondot, a megerősödő belső kritikák viszont annál inkább. Mi lesz a Fidesszel, ha már nem megy a szekér? Politológusokat kérdeztünk.
Szinkronhangja, Lázár János
A sorozatosan az alkotmányt és a demokratikus fékek intézményét átalakító lépéseket sokan a közvélemény szondázásaként vélik értelmezni; Orbán Viktor felméri, meddig mehet. Juhász Attila, a Political Capital igazgató-helyettese az fn.hu kérdésre válaszolva azonban úgy vélte, nem igazán nevezhető tesztelésnek egy már beterjesztett alkotmánymódosító javaslat.
Hozzátette, az viszont sokat elmond, hogy a kormányfő eddig távol tartotta magát a Lázár-féle indítvány nyomán kialakult politikai turbulenciától. Az elemző szerint ez is mutatja, hogy a helyzet kritikus és bár egyelőre csak Lázáron csattan az ostor, Orbán Viktor felelősségét is egyre többen fogják szóba hozni.
Házon belül sem mindenkinek tetszik
Az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentéséről szóló alkotmánymódosítást már jobboldali publicisták, közszereplők is kritizálták. Erős ellenzék hiányában pedig még inkább hangsúlyt kaphatnak azok a bírálatok, amelyek a Fidesz saját oldaláról érik. Pártpolitikai szempontból a Fidesznek ma még csak a Fidesz az ellenfele, véli az elemző.
reakciók a jobboldalon
Elek István a Heti Válasz volt főszerkesztője nyílt levélben fordult Lázár Jánoshoz, amelyben számon kéri az Alkotmánybíróság döntésének figyelmen kívül hagyását és az alkotmányellenes törvénymódosítás beterjesztését. Torkos Matild, a Magyar Nemzet publicistája csütörtöki jegyzetében méltatlannak nevezte a döntést követő kormányzati reakciót. Még Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője is úgy nyilatkozott, a Fidesz nem kérte ki a KDNP véleményét az Alkotmánybíróság jogkörével kapcsolatos keddi javaslatáról és lehetségesnek tartotta, hogy nem szavazzák meg a tervezetet. Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán a törvénymódosítás akkor is alkotmányellenes marad, ha kivonják az AB hatásköréből. A különbségeket azóta sikerült elsimítani, hiszen egy újabb nyilatkozatában a frakcióvezető már úgy fogalmazott, megszavazzák az alkotmánymódosítást.
Az mindenesetre ezeken a jobboldali kritikus reakciókon is látható, hogy nem Orbán Viktor ellen szólnak, hanem elsősorban Lázár Jánost veszik célba. A teljes felelősséget azonban így sem lesz képes áthárítani a kormányfő, állítja Juhász Attila. A Fideszen belülről továbbra sem hallatszik ki kritika, vagy nyílt szembenállás. Konfliktusok persze jelenleg is vannak párton belül, ez például érzékelhető volt a Magyar Nemzet Matolcsy György elleni támadása, majd az erre adott miniszterelnöki reakció során, ám ezek túlnyomó részt az érintettek között maradnak.
Nézegesse Lázár Jánost! – Galéria
Az elemző szerint, amíg megy a szekér, addig a vezetésnek nem kell tartania a kibeszélőktől, akik egyelőre visszafogott kritikát gyakorolnak. Ám ha a párt népszerűsége érezhetően csökkenni fog, ezzel egyenes arányban erősödhetnek fel a kritikus hangok. Egy idő után ez a KDNP-vel való kapcsolatot is ronthatja, hiszen egy bizonyos pontot elhagyva akár már a kereszténydemokratáknak is kívánatosabb lehet a távolságtartás.
Mindegy hogyan, csak legyen miből
Juhász Attila szerint nagyon is nyilvánvaló, hogy politikai szempontból nem a végkielégítések megadóztatásáról szól a legújabb alkotmánymódosítás, hanem a magánnyugdíj pénztárakat érintő változtatásokról és az egyes piaci szektorokra kivetett különadókról. Kifejtette, míg a végkielégítésekkel kapcsolatos törvénymódosítás 1 milliárd forintot hozna a költségvetésnek, addig a magánnyugdíjak és a különadók csak ebben az évben 400, jövőre pedig 700 milliárd forintos bevételt jelentenének. Ha ezeket az AB elkaszálná, a kormány kénytelen lenne a lakossági megszorítások eszközéhez nyúlni, különben bedőlne a költségvetés. Ez pedig egyenesen szembe menne a Fidesz megszorításokról eddig hangoztatott álláspontjával.
A társadalmi igazságérzet végkielégítése
Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője lapunknak nyilatkozva úgy vélte, a közvéleményben az elmúlt napokban összemosódtak egyes kérdések, ezért szét kell egymástól választani a magas végkielégítésekre kivetendő különadót, a népszavazási tiltott tárgykörök listájának bővítését, ill. – ez utóbbival összefüggésben – az Alkotmánybíróság hatásköreinek szűkítését.
Az elemző úgy véli, a „társadalmi igazságérzetet” sértő végkielégítések megszüntetése egy népszerű és sokak szemében legitim cél, valamint ez a Fidesz-KDNP választási ígéreteinek egyik sarokpontja volt – úgyhogy ebben konzekvensen viselkedik a kormánypárt, és ha „csak” erről folyna jelenleg a vita, akkor egy egyértelműen megnyerhető kommunikációs csatáról beszélhetnénk. Az Alkotmánybíróság keddi döntése sem magának a visszamenőleges hatályú különadónak a tényét kifogásolta, hanem azt, hogy az arról szóló törvényi rendelkezés nincs összhangban az amúgy a szintén a Fidesz által módosított alkotmányi paragrafussal, mely a jó erkölcsbe ütköző jövedelmek elvonásáról szól. Ez jogtechnikailag azonban könnyen „orvosolható”, és a Fidesz által benyújtott újabb alkotmánymódosító javaslat is erre tesz kísérletet – állítja Szánthó Miklós.
Az elemző hozzátette, a módosító javaslat egy másik része azonban túlzottan karakteres reakciónak minősíthető a Fidesz részéről, mely változtatna a népszavazással és az Alkotmánybírósággal kapcsolatos szabályozáson. Az ellenzék valójában nem is a „különadós témába”, hanem az ez utóbbiakról szóló disputába „szállt bele”.
Kedvező passz az ellenzéknek
Azonban azzal, hogy az ezek eléréséhez szükséges feltételeket a már benyújtott javaslatokkal akarja „bebiztosítani” a Fidesz, hatalmas támadási felületet nyújt az ellenzék számára, miközben ezek egyéb, alkotmányos jogtechnikai megoldásokkal is kivitelezhetőek lennének. Sőt, az MSZP által kezdeményezett népszavazás feltételezhetően már most is az alaptörvénybe ütközne, hiszen a taláros testület már 2007-ben kimondta, hogy ahogy adókról, úgy járulékokról sem lehet referendumot tartani. Ennek érzékeltetésével szakmailag akár könnyen „nevetségessé” is lehetne tenni a kezdeményezést.
Tehát a Fidesz egy nem annyira konkrét, hanem finomabb megoldással elérhetné a kívánt célokat – amelyhez vélhetően meglenne a támogatottsága, hiszen pl. egy magát baloldaliként újradefiniáló MSZP vagy ökoszociális LMP nehezen tudna egy-az-egyben szembemenni a „multikra” kivetett extra közteherrel. Ha a Fidesz a „finomabb” megoldást választaná, azzal egyben hamar megbontható lenne az ideiglenesen felállott, részleges ellenzéki „egységfront” is.
Ezt azért már nem kellett volna?
Török Gábor politológus blogjában elemezve úgy véli, Orbán Viktor és a Fidesz vezetősége is „kivár” igyekeznek felmérni a mostani döntések által előidézett helyzetet és a lehetséges ellenállás mértékét. Hozzáteszi, nem tartja valószínűnek, hogy bármely kormánypárti politikus, aki látványosan szembemenne Orbán Viktor akaratával. A politológus szerint érdemi fordulat nem várható a Lázár János által benyújtott alkotmánymódosítást illetően.
Azt a politológus blogger is tényként kezeli, hogy a mostani alkotmánymódosítás nem a végkielégítések megadóztatásáról szól, hanem egyértelműen a magánnyugdíjpénztárakról és a szektorokra kivetett különadókról szóló intézkedéséket hivatott megvédeni a hiánycél tarthatósága érdekében.
Török Gábor a mostani eset valódi jelentőségét nem is egy azonnali, radikális fordulatban látja, hanem abban, hogy a jobboldalon is megütközést keltő intézkedés hosszabbtávon képes elbizonytalanítani a most még erre az ügyre különösebb figyelmet nem fordító szavazókat. Az elemző szerint ez akkor igazán elképzelhető, ha az „ezt azért nem kellett volna” típusú mondatokkal megindul a tiltakozás, elbizonytalanodás folyamata.
