Azonnali tűzszünetet követelt Gázában az amerikai elnök

Az Egyesült Államok csütörtökön a Hamász elleni háború kezdete óta a legerősebb nyilvános kritikát fogalmazta meg Izraellel szemben, figyelmeztetve arra, hogy az USA Gázával kapcsolatos politikáját az fogja meghatározni, hogy Izrael megteszi-e a megfelelő lépéseket a palesztin civilek és segélymunkások biztonsága érdekében.

Joe Biden elnök azt mondta, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, Izraelnek azonnali lépéseket kell tennie a polgári károk és szenvedések csökkentése érdekében – írta a Fehér Ház közleménye alapján a Reuters.

Biden azt is közölte Netanjahuval, hogy elengedhetetlen az azonnali tűzszünet a térségben, és felszólította Izraelt, hogy „haladás nélkül kössön megállapodást” a Hamásszal az izraeli túszok hazaszállításáról. A Fehér Ház nyilatkozata élesen eltér az USA és Izrael eddigi párbeszédének hangulatától.

Biden „világossá tette, hogy Izraelnek konkrét és mérhető lépések sorozatát kell végrehajtania”, hogy csökkentsék a nem katonai károkozást és a humanitárius szenvedést, illetve hogy garantálják a segélyezésben résztvevők biztonságát.

Az amerikai elnök azt is egyértelműsítette, hogy az Egyesült Államok Gázával kapcsolatos politikáját az fogja meghatározni, hogy Izrael azonnal megteszi-e a kért lépéseket.

Több mint 64 ezer, második útlevéllel is rendelkező palesztin hagyta el a Gázai övezetet a harcok kirobbanása óta – közölte csütörtökön a kormányközeli al-Kahira egyiptomi hírtelevízió.

Az ENSZ adatai szerint ez mindössze töredéke a palesztinok lakta térségben otthonaikból menekülni kényszerült embereknek. A Gázai övezet lakosságának több mint 80 százaléka, csaknem 1,9 millió ember volt kénytelen elhagyni otthonát a harcok miatt.

Tavaly november elején nyílt első ízben lehetősége a második útlevéllel rendelkező palesztinoknak, illetve a külföldieknek az október 7-i terrortámadás nyomán Izrael által blokád alá fogott Gázai övezet elhagyására.

Egyes palesztinok fejenként akár 10 ezer dollárt is kifizetnek úgynevezett közvetítőknek, hogy a rafahi határátkelőn keresztül Egyiptomba menekülhessenek a Gázai övezetet sújtó harcok, fedélnélküliség és éhínség elől. A határt szigorúan ellenőrzi Egyiptom közösen Izraellel.

Rijád Manszúr palesztin ENSZ-nagykövet nemrég úgy fogalmazott, hogy a palesztinoknak három lehetőségük maradt a háború közepette: halál, kivándorlás, vagy a behódolás.

(MTI)

Izraelben fokozták a katonai készültséget, miután több fenyegetés érkezett iráni vezetőktől az ország ellen

A múlt héten növelték az Izrael által a háború októberi kitörése óta működtetett GPS-zavarást, és napok óta nemcsak az északi határvidéken, hanem Izrael középső részén, Tel-Aviv és Jeruzsálem térségében sem mindig működnek a műholdas helymeghatározással működő telefonos alkalmazások.

Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette, hogy Izrael „proaktívan, különféle működési szükségletek miatt zavarja a műholdas navigációs rendszereket. A lakosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a fennakadás különféle átmeneti hatásokat okozhat a helymeghatározástól függő alkalmazásokban”.

Az elmúlt héten egyre többen jelentették Izraelben, hogy a jeruzsálemi és a tel-avivi készülékeik is azt mutatták, hogy Kairóban, illetve Bejrútban tartózkodnak, míg korábban csak az ország északi részén, Haifától a libanoni határig jelezték a készülékek a bejrúti térképeket.

Az IDF bejelentette a tartalékosok mozgósítását a légvédelemben, mert tartanak az iráni fenyegetésektől, amelyeket a damaszkuszi iráni konzulátus elleni – Izraelnek tulajdonított – légitámadás, ott Mohammad Reza Zahedinek, az iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú parancsnokának megölése váltott ki.

Növelték a tartalékosállományt a légierőnél, a hírszerző hadosztálynál és a polgári védelem parancsnokságánál is.

Minden incidenst kivizsgálunk, mert a légvédelem nem hermetikus. Gyakoroltunk, a légierő parancsnoka személyesen vett részt a beszivárgási és rombolási esetek kivizsgálásában. Sokféle lehetőségre fel leszünk készülve

– nyilatkozta az IDF szóvivője.

A szóvivő azt is bejelentette, hogy az elvégzett helyzetértékelésnek megfelelően a harcoló egységek tagjai átmenetileg nem kapnak eltávozást, és folyamatosan felülvizsgálják az erők elosztását a különböző területek között.

(MTI)

Rendkívül feszültté vált a viszony Lengyelország és Izrael miatt, miután egy légitámadás során több, a gázai lakosság segélyezésében részt vevő hét önkéntes meghalt, köztük egy 36 éves lengyel férfi, Damian Soból.

Soból a World Central Kitchen jótékonysági szervezettel élelmiszert szállított palesztinoknak, korábban pedig a szervezet ukrajnai, marokkói és törökországi akcióiban is részt vett. Az elmúlt fél évben egy gázai segélymisszió tagja volt, és a meggyilkolása előtti napokban a közösségi médiában dokumentálta a jótékonysági szervezet tevékenységét.

A lengyel kormány bocsánatkérést és kártérítést követelt az Izrael kormánytól, azonban Izrael lengyelországi nagykövete, Jakov Livne visszautasította a „lengyelországi szélsőjobb és baloldal” kísérleteit, hogy „a támadás során elkövetett szándékos gyilkossággal” vádolják Izraelt. Livne azt is mondta, hogy „az antiszemiták mindig is antiszemiták maradnak, Izrael pedig demokratikus zsidó állam marad, amely a létjogáért küzd. Az egész nyugati világ javára is.”

Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön „felháborítónak” minősítette az izraeli nagykövet megjegyzését, a varsói külügyminisztérium pedig azt mondta, hogy behívják Livnét. Duda nagykövetet „Izrael állam legnagyobb problémájának” nevezte a Lengyelországgal való kapcsolatában.

A hét elején a lengyel ügyészség emberölés miatt nyomozást indított Soból ügyében – olvasható a Guardian összefoglalójában.

Az Oxfam segélyszervezet számításai szerint a Gázai övezet északi részén élő emberek napi 245 kalóriát visznek be a szervezetükbe, ami az emberek által igényelt átlagos kalóriabevitel kevesebb mint 12 százaléka. A szervezet szerint ez kevesebb, mint egy konzerv bab kalóriaértéke.

Az Oxfam azt állítja, hogy több mint 300 000 ember még mindig Gáza északi részén rekedt, és nem tudják elhagyni azt. A segélyszervezetek koalíciója korábban már figyelmeztetett a Gáza északi részét fenyegető éhínségre.

A BBC-nek adott interjújában Lengyelország külügyminisztere azt mondta, hogy a World Central Kitchen humanitárius segélykonvoj hétfői célba vétele azt mutatja, hogy az izraeli erők hajlandóak voltak hét ártatlan embert feláldozni azért, hogy célba vegyék a Hamász egyik ügynökét.

Radosław Sikorski szerint még ha téves azonosításról is volt szó, és azt hitték, hogy egy terrorista van közöttük, akkor is nehezen magyarázható a történet.

De még ha így is volt, úgy tűnik, hajlandóak voltak hét ártatlan embert feláldozni egy olyan emberért, aki nem jelentett közvetlen veszélyt

– mondta a külügyminiszter, aki szerint ezek elfogadhatatlan erkölcsi kockázatok.

Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök várhatóan először tárgyalnak majd telefonon azután, hogy egy segélyszervezet hét munkatársa – köztük egy amerikai – meghalt egy gázai légicsapásban.

Biden felháborodását fejezte ki az amerikai székhelyű World Central Kitchen szervezet munkatársainak halála miatt, és azt mondta, hogy Izraelnek többet kell tennie a segélymunkások és a civilek védelmében. Netanjahu azt mondta, hogy az izraeli hadsereg véletlenül ölte meg a segélymunkásokat a hétfői gázai támadásban. Az áldozatok között volt egy amerikai-kanadai állampolgár, valamint három brit, egy lengyel, egy ausztrál és egy palesztin.

Közben Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel folytatott telefonbeszélgetésén sürgette Izraelt, hogy tegyen konkrét lépéseket a segélymunkások és a palesztin civilek védelmében a Gázai övezetben.