A vas Földünkön a második leggyakrabban előforduló fém, modern civilizációnk egyik alappillére, és az emberi szervezet számára is rendkívül fontos elem. Életkoronként, nemenként és még az életmód függvényében is eltérő, hogy kinek mennyi vas bevitelére van szüksége napi szinten, a nőknek például több mint kétszer annyira, mint a férfiaknak.
Gyorsan fogy
Vas hiányában nagyon súlyos egészségi következményekre számíthatunk, szerepe ugyanis létfontosságú: a hemoglobin részeként a vas segíti az oxigén szállítását a tüdőből minden egyes sejtünkbe, majd „visszafelé” megszabadít a szén-dioxidtól. Ez az elem nélkülözhetetlen egyebek mellett a sejtek energiatermeléséhez, az enzimrendszerek működéséhez, idegrendszeri folyamatokhoz.
Testünk nem termel vasat, így a naponta veszített nyomelemet külső forrásból, az étrendünkkel kell pótolni. A legjobb természetes vasforrások között említhetjük a vörös húsokat, a májat, a tejtermékeket, a tojást, a zöld levélzöldségeket, olajos magvakat és gabonákat. Az egyensúly azonban hamar megborul, a vashiány több, sokszor összetett tényező miatt kialakulhat: az egyik oldalon a vas elégtelen bevitele áll, amíg a másikon a felszívódás nehézségei és a fokozott vasvesztés.
Az egysíkú táplálkozás, egyes diéták és a kemény fogyókúrák logikusan csökkentik a vasbevitelt, a vérzés az átlagnál gyorsabb vasvesztéssel jár – a nőknek épp a menstruáció miatt van szükségük a férfiaknál nagyobb mértékű vasbevitelre –, a sport és a fizikai munka, azaz az erőteljes izommunka több vasat igényel.
Vashiány elhízás miatt
Az elhízás a modern kor népbetegsége, közvetve és közvetlenül számos súlyos, akár életveszélyes állapot előidézője az ízületi problémáktól a cukorbetegségen át a daganatokig, szív- és érrendszeri megbetegedésekig. De mi köze a vashiányhoz?
A túlsúly legtöbbször az egész szervezetre kiterjedő, krónikus gyulladással jár együtt. Ilyenkor megemelkedik a hepcidin nevű fehérje szintje, ami csökkenti, sőt gátolja a vas felszívódását a belekből. Ez a nyomelem amúgy is rosszul hasznosul: ha az elhízás miatti gyulladás következtében tovább romlik a felszívódása, akkor mintegy 30 százalékkal nő a vashiány kialakulásának esélye.
Fogyókúra, diéta és betegségek
Az egészséges élet része, vagy indokolt inkább úgy fogalmazni, hogy egyik alapja a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás és a testmozgás. Ez a kettős segít megszabadulni a túlsúlytól, valamint annak számos, hosszú távú negatív következményétől is, ám az átgondolatlan diéták, fogyókúrák gyakran vezetnek vashiányhoz. Ilyenkor ugyanis az ember drasztikusan átalakítja az étrendjét, és egyéb fontos tápanyagok mellett jelentősen csökkenhet a vasbevitel is.
Különösen azért, mert ha az ember fogyni akar, leginkább zöldségeket és gyümölcsöket választ, márpedig a legtöbb és jól felszívódó vasat az állati eredetű táplálék rejti. Ugyanezért kell odafigyelni az 1,8-szor több vas bevitelére a vegetáriánus vagy vegán étrend mellett – ilyen életmód esetén gyakran elengedhetetlen a mesterséges vaspótlás is.
A vas felszívódását egyes betegségek is nehezítik, vagyis bizonyos alapbetegségek önmagukban hozzájárulhatnak a hiányállapot kialakulásához. Alapvetően vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarokkal járó tartós vagy átmeneti állapotokról van szó, amelyek a fent taglalt okokból vezethetnek vashiányhoz. A teljesség igénye nélkül ilyenek a gyulladásos bélbetegségek, mint például a Crohn-betegség, a bélfekélyek, illetve a cöliákia vagy gluténérzékenység néven ismert felszívódási zavar.
