A gázai háború pusztító hatásai nem maradtak Izrael és a megszállt Gázai övezet határain belül, az állami hatóságok és a civil szervezetek a világ számos részén, Európában is szélsőséges folyamatokról számolnak be:
A Hamász október 7-i terrortámadása óta az európai zsidó lakossággal szembeni erőszak a november elejéig vezető hetekben ért el eddigi tetőfokára. Rövid idő alatt követték egymást a nagy nyilvánosságot kapó támadások: Dávid-csillagokkal jelöltek meg zsidók által lakott házakat Franciaországban és Németországban, Molotov-koktéllal támadtak egy berlini zsinagógára, Lyonban egy nőt megkéseltek az otthonában, majd a bejárati ajtajára horogkeresztet festettek, Bécsben gyújtogattak egy izraelita temetőben, a falakon szintén náci jeleket hagyva, az oroszországi Dagesztánban pedig több száz fős tömeg rohamozta meg Mahacskala, a főváros repterét izraeli utasok után kutatva.
Az Anti-Defamation League (ADL) jogvédő szervezet széles körű gyűjtést állított össze a zsidók ellen elkövetett támadásokról, amelyben több EU-s és európai országra vonatkozó adatok is szerepelnek. Az ADL kitért arra, hogy ha konfliktus tör ki Izraelben, azt hamarosan antiszemita cselekedetek követik máshol is.
- Franciaországban az október 7. utáni egy hónapban 1518 antiszemita cselekményt regisztráltak, tavaly egész évben 436 eset jutott a hatóságok tudomására. A legnagyobb zsidó lakossággal rendelkező uniós országban 571 embert állítottak elő és 330 eljárást indítottak ilyen ügyben, közölte november 14-én Gérald Darmanin belügyminiszter.
- A RIAS németországi antiszemitizmust követő civil szervezet a háború első hetében 202 esetet regisztrált, a tavalyi év azonos időszakában azonban csak 59-et, ami 240 százalékos növekedést jelent. Felix Klein, Németország antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős biztosa a zsidókkal az esetekkel kapcsolatban a holokausztra utalva arra figyelmeztetett, hogy az országot a „legszörnyűbb időkhöz” való visszatérés veszélye fenyegeti.
- A nagy-britanniai CST szerint az október 7-ét követő bő egy hónapban 1124 antiszemita cselekmény történt az országban, ami az eddigi legmagasabb szám, amelyről valaha beszámolt a szervezet adott 32 napos időszak kapcsán.
- Dánia legnagyobb zsidó hitközsége szerint az országban regisztrált antiszemita esetek száma az elmúlt kilenc hónap átlagához képest 24-szeresére nőtt.
- A hollandiai CIDI október 7. és november 6. között 818 százalékos növekedést rögzített az előző három év havi átlagához képest.
- A bécsi zsidó hitközség szerint a konfliktus első két hetében 76 antiszemita bűncselekményt jelentettek Ausztriában, ez háromszoros növekedés a tavalyi összes esethez képest.
Az antiszemita támadásokkal egy időben megemelkedett a muszlimokkal szembeni gyűlölet-bűncselekmények száma is Európában, bár erről kevesebb szervezet közöl információkat. A londoni rendőrség adatai szerint október első 18 napjában 101 iszlamofób támadást jelentettek a városban, szemben a 2022 azonos időszakában elkövetett 42-vel, ami közel két és félszeres növekedést jelent. A nagy-britanniai Tell MAMA, muszlimokat érő támadásokkal foglalkozó szervezethez 701 esetről érkezett bejelentés a háború első hónapjában, míg a tavalyi azonos időszakban csak száz esettel találkoztak.
A DITIB, Németország legnagyobb török-muszlim szervezete az iszlamofób cselekmények gyakoriságának jelentős növekedéséről számolt be az országban. Idén 81 mecset elleni támadást jegyzetek fel, ezek közel felét október 7. után rögzítették – mondta Eyup Kalyon, a szervezet főtitkára az Anadolu török hírügynökségnek. Mindeközben egyre többekhez érkeznek rasszista fenyegetések, Kalyon szerint a muszlimellenes érzelmeket a szélsőjobboldali politikusok és a háborúról szóló elfogult médiabeszámolók is táplálják az országban.
A Francia Muszlim Tanácshoz csak októberben 42 fenyegető vagy sértő tartalmú levél érkezett, 14 mecsetet pedig megrongáltak – közölte a hónap elején a szervezet. Jian Omar kurd-szíriai származású német politikus pedig arról beszélt a Reutersnek pár napja, hogy a hónap elején egy férfi kalapáccsal hadonászva és rasszista sértéseket kiabálva támadt rá az utcán.
Örkény Antal szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora szerint „ami Izraelben történik, az önmagában egy elképesztően bonyolult, ellentmondásos történet. Még a toposzok sem láthatóak tisztán azon kívül, hogy egy borzalmas tragédia zajlik Gázában. Teljes a káosz a háborúban, és teljes a káosz a világban való fogadtatásában is.”
Példaként azt hozta fel, hogy az izraeli-Hamász konfliktus kapcsán háborúról beszélünk, de ez messze nem hagyományos, hanem egy terrortámadással kezdődött aszimmetrikus háború. Azt pedig nehéz értelmezni egy átlagos polgár számára, hogy ez valójában mit jelent – fogalmazott.
Örkény – akinek kutatási területe közé tartozik a migráció és menekült kérdés, az idegenellenesség – szerint ez a káosz a nyugati országokban élő zsidók és muszlimok ellen elkövetett atrocitásokra is rávetül. Az érintett nyugati társadalmak identitásukat tekintve és kulturálisan is sokszínűek, nagy az ott élő zsidók és a muszlimok száma is,
a növekvő feszültség nem az egész társadalmat, hanem csak bizonyos csoportok tagjait radikalizálja, illetve országonként eltérő az is, hogy kiket és milyen irányba.
A kutatások azt mutatják, hogy Nyugat-Európában sokkal gyengébb az antiszemitizmus és az idegengyűlölet, mint Közép-Európában, például mint a magyar társadalomban – mondta a kutató a 24.hu-nak, aki szerint a folyamat nem vezet feltétlenül az antiszemitizmus vagy iszlamofóbia társadalmi szintű megerősödéséhez Nyugaton.
„Ettől függetlenül ez egy borzalmas történet, és mélyen aggasztó probléma, hogy ezek az agresszív cselekmények félelemben tartják azokat, akik a célkeresztbe került csoportok identitását vallják. Ezek az emberek az identitásukon keresztül persze kötődnek az izraeliekhez vagy a palesztinokhoz, legtöbbjüknek azonban nincs semmilyen közvetlen kapcsolata a két oldalhoz, szintén messziről szemlélik a háborút” – fogalmazott Örkény.
Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonságpolitikai szakértője szerint sajnálatos, de „természetes folyamat”, hogy a háború következtében olyan szélsőséges érzelmek keletkeznek, amelyek külföldön is megnyilvánulnak, erre számos példa van korábbi konfliktusok kapcsán is. Mint mondta, rendkívül nagy hatása van az október 7-e után történteknek az emberekre világszerte, és amennyiben a háború „még mélyebbre megy, még nagyobb lesz az intenzitása”, várhatóan nő a tüntetések, a különböző ellenállási formák száma. Kis-Benedek szerint elképzelhető, hogy ebben az esetben a kisebbségek elleni támadások is fokozódhatnak.
Hunyadi Bulcsú, a Political Captial radikalizmuskutatója azzal magyarázta lapunknak a konfliktus által elszabadított szélsőséges érzelmeket, hogy sokan a morális pozíciójuknak megfelelően azonosítják, hogy szerintük ki a háború áldozata, az általuk elszenvedett vélt és valós igazságtalanság, értelmetlen erőszak pedig fokozza az ellenérzéseiket azokkal szemben, akiket a borzalmak elkövetőihez kötnek.
Kevesen, de vannak olyanok is, akik olyan szinten radikalizálódnak, hogy úgy érzik, az igazságtalanságért messze a háborútól, a saját környezetükben kell bosszút állniuk.
Emellett fontos tényező a gyűlölet és a támadások terjedése mögött, hogy a gázai háborúra szélsőséges szervezetek és egyes állami szereplők lehetőségként tekintenek a befolyásuk növelésére – mutatott rá Hunyadi. Többek közt Oroszország és Irán is érdekelt a háború történéseit eltorzítva dezinformációs hadműveletekkel növelni a nyugati országok megosztottságát. Brad Smith, a Microsoft alelnöke nemrég beszélt arról, hogy Oroszország dezinformációt terjeszt az izraeli-Hamász konfliktusról, illetve a francia külügyminisztérium is megvádolta Oroszországot online dezinformációs kampányokhoz köthető destabilizációs kísérletekkel.
akiket akár betoborozhatnak majd. Az amerikai NBC birtokába jutottak olyan hírszerzési információk, amelyek szerint Al-Kaidával kapcsolatban álló csoportok és amerikai neonáci szervezetek posztjai elárasztották az internetet, amelyekben amerikai és európai zsidó közösségek elleni támadásokra is buzdítanak. A New York Times pedig arról írt átfogó cikket, hogy a háború kezdete óta jóval szélesebb közönséget érnek el a szélsőjobboldali tartalmak és előítéletek az interneten, köztük azok, amelyek a zsidókat valamiféle háttérhatalom tagjaiként, a muszlimokat pedig alacsonyabb rendű fajként ábrázolják.
A The Soufan Center amerikai agytröszt jelentése kiemelte, a háború első 48 órájában közel 500 százalékkal nőtt az antiszemita és iszlamofób tartalmak száma. Az október 7. utáni hetekben
- a #HitlerWasRight (#Hitlernekigazavolt);
- illetve a #DeathtoMuslims (#Halálamuszlimokra)
hashtageket külön-külön több ezer alkalommal osztották meg az X-en (a korábbi Twitteren). Kutatók a Facebookon, Instagramon, X-en, és Tiktokon több millió, gyakran kimondottan erőszakos zsidók és muszlimok ellen irányuló gyűlöletkeltő poszt keringéséről számoltak be.
Ebben a cikkünkben olvashat hosszabban arról, hogy az izraeli-palesztin konfliktus kirobbanása óta ismét riasztó mennyiségben terjed a rasszista gyűlöletbeszéd az online térben, és hogy ehhez Elon Musknak is köze van.
