Az ígéret és a reform
Gyurcsány Ferenc a tavaszi választások előtt ígéretet tett a reformra, és ezt valóban be is indította. Több ponton azonban a megvalósult intézkedések szöges ellentétben állnak a kormányprogramban, illetve a kampányban hangoztatott ígéretekkel. Tipikusan ilyen a vizitdíj kérdése, vagy a gázártámogatás, de a nyugdíjasok sem számítottak ilyen megszorításokra.
A miniszterelnök kormányra lépésekor hangsúlyozta: a megszorítást magán kezdi az állam és valóban: jelentősen, húsz százalékkal csökkent a kormányzat központi apparátusa, a minisztériumok száma pedig 14-ről 11-re mérséklődött. Megszűntek a tárca nélküli miniszteri posztok, és csak egy államtitkár került kinevezésre. A leépítésnek olyan hivatalok is áldozatul estek, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala, amely ezentúl a MeH keretein belül működik majd, vagy a Teleki László Intézet. Ezenkívül tervbe van véve a központi közigazgatást érintő további 10 százalékos létszámcsökkentés is. Két új intézmény is létrejött Draskovics Tibor és Bajnai Gordon vezetésével: az Államreform-bizottság, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Ezek fő célja az lenne, hogy központilag osszák el a pénzeket a tárcák között.
Az egészségügy nem tétlenkedett
Az SZDSZ ígéretéhez híven megszerezte az egészségügyi tárcát, és belekezdett a terület átfogó reformjába. Molnár Lajos hét hónap alatt az egészségügy minden területén elkezdte elképzeléseinek megvalósítását, miközben sikerült a szakma szinte minden szereplőjével összerúgnia a port. Az egészségügyi tárca első intézkedései egy-egy területet igyekeztek átalakítani: az Országos Mentőszolgálattól azonnali hatállyal elvették a betegszállítást, megváltoztatták a közgyógyellátási rendszert, és nyomozást indítottak az illegális szervkivételek miatt.
Az egészségügyi miniszter szeptemberben öt reformtörvényt nyújtott be a parlamentnek, így januártól a betegek teljesen új rendszerrel találkozhatnak. Az első Molnár-csomag a gyógyszerfogyasztás csökkentését vette célba, többek között megszűntették az ingyenes gyógyszereket, büntethetővé tették az orvost, ha drága gyógyszert ír fel, illetve megsarcolták a gyógyszergyártókat is. A reformtörvény tartalmazza a patikaliberalizációt is, ami azt jelenti, hogy egyrészt könnyebb lesz a patikaalapítás, másrészt vény nélküli medicinák már a hipermarketekben is kaphatóak lesznek. Molnár javaslatára az Országgyűlés egyben megszüntette a kötelező kamarai tagságot is.
A második Molnár-csomag tartalmazza a vizitdíjat, a biztosítási csomagokat, és a várólistarendszer átalakítását. A nagy botrányt kavart vizitdíjat végül mégiscsak bevezették, így február közepétől a háziorvosnál, a szakrendelőben alkalmanként 300 forintot kell fizetniük a betegeknek. A több-biztosítós rendszer miatt már idén meghatározták a három biztosítási csomagot. Az alapcsomag mindenkinek jár, ebbe tartozik például a mentés, a járványügyi ellátás vagy a kötelező védőoltás. A biztosítási csomagban a befizetett járulékokért mindenki hozzájut a szükséges és általános ellátásokhoz. A kiegészítő csomag pedig a kényelmi többletszolgáltatásokat tartalmazza.
Ezek mellett Molnár Lajos legnagyobb reformjavaslatának az egészségügyi ellátórendszer átalakítása tekinthető. Ezentúl négy szinten fog működni az egészségügy: súlyponti kórházak, területi kórházak, járóbeteg-ellátás, háziorvos. 39 kiemelt intézmény látja el a komolyabb műtéteket és a 24 órás sürgősségi ellátást. A területi kórházak – melyek pályáznak a fennmaradó ágyszámokra – egyszerű, rutineseteket látnak majd el. A betegellátás harmadik szintjei a járóbetegközpontok lesznek, amelyek működhetnek nappali kórházként, szakrendelőként vagy egynapos sebészetként. A háziorvosi rendszerhez Molnár nem nyúlt.
(Az egészségügy új rendszerének részleteiről olvassa el a FigyelőNet kisokosát)
Az oktatást is reformálják
Az egészségügyön kívül az oktatás a másik nagy terület, ahol jelentős változásokra kell számítani. A közoktatásról szóló törvény július 24-i módosítása a gazdasági tanácsokon kívül számos új, fontos változást is tartalmazott: többek között megemelte a tanárok kötelező óraszámát, valamint kötelezővé tette a nyolc osztálynál kisebb iskolák tagiskolává válását. A kormány november 30-án döntött a közalkalmazotti törvény közoktatási végrehajtási rendeletének módosításáról. Eszerint – ha a tervezetet elfogadják – jelentősen egyszerűsödik a pedagógusok munkaidejének elszámolása és a kötelező óraszám nyilvántartása is.
A felsőoktatási törvényt is módosították. Ennek a legtöbb vitát kiváltó pontja a tandíj, az úgynevezett képzési hozzájárulás bevezetése, amelyet az államilag támogatott oktatásban részt vevők fizetnének. A törvény által előírt összeg tanévenként 105 ezer forint, a mesterképzésben pedig 150 ezer forint diákonként. Az adott felsőoktatási intézmény a hallgatói létszámának 15 százalékáig mentességet adhat a képzési hozzájárulás megfizetése alól, elsősorban a tanulmányi eredmény alapján. A képzési hozzájárulás összegétől az intézmények plusz-mínusz 50 százalék erejéig eltérhetnek. Felsőoktatási képzésben jelenleg több mint 400 ezer fő vesz részt, és meghaladja a 200 ezret azoknak a száma, akik költségtérítésesek. Ők a felsőoktatási tájékoztató szerint tanévenként 55 ezertől 1,3 millió forintig terjedő díjat fizetnek. Az intézmények a fenntartásra az egyetemek és főiskolák alkalmazottaira vetítve fejenként 450 ezer forintot kapnak, az összes hallgató után pedig diákonként további 60 ezer forintot. Az orvosi és fogorvosi egyetemeken ugyanakkor ez a normatíva jóval magasabb, ott 180 ezer forinthoz jutnak az egyetemek ezen a címen.
A kormány azonban az egész érettségi rendszert is átalakítaná. A tervezet a 2007-2008-as tanévtől az adott év 12. osztályos gimnazistáinak 68 százalékában határozta meg a felsőoktatásban államilag finanszírozott helyek számát. Ezeket azonban nem a fűnyíróelv szerint vágják meg, azaz a számokat nem csökkentik mindenhol arányosan: bizonyos területeken nő, máshol csökken az államilag finanszírozott helyek száma. A természettudományi karokon például 2,63 százalékkal nő, a bölcsészekén 20, míg a jogiakon 13,23 százalékkal csökkennek a finanszírozott helyek. A tárca minden intézménynél meghatározna egy kapacitásszámot, ami az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók összlétszámát rögzíti. Ezen belül azonban nem fix számot osztanak ki állami finanszírozásra, hanem azt – az első helyen – jelentkező hallgatók száma és minősége alapján határozzák meg. Így a legnépszerűbb, legnevesebb karokon elképzelhető, hogy mindenki államig finanszírozott képzésben vehet majd részt, lehetnek azonban olyan intézmények is, ahova ez alapján nem jut államilag finanszírozott hely.
2008-tól megváltozhat az eddigi felvételi eljárás. Jelenleg a felvételiző 120 plusz 24 pontot szerezhet. A tárca viszont egy 200–200–80 pontos rendszert léptetne életbe, ahol az utolsó négy félév eredménye és az érettségi jelenti az első, míg a két érettségi tantárgy százalékos értékének összege, majd megkettőzése adja a második 200 pontot. A plusz 80 pont ugyanolyan rendszer szerint áll össze, mint most a 24, de négy pluszpontot kapnak a hátrányos helyzetűek, 8 pontot a halmozottan hátrányos helyzetűek, valamint szintén 8-8 pontot a gyesen lévők és a fogyatékosok.
Átalakul a nyugdíjrendszer is
Az Országgyűlés november 27-én szavazta meg az új nyugdíjtörvényt. Két módszertani változás nyomán mintegy 7-8 százalékkal kevesebb nyugdíjra számíthatnak azok, akik 2008 és 2013 között vonulnak nyugdíjba, mintha a jelenleg érvényes szabályok szerint számolnák ki járandóságukat, vagyis a kabinet közel a 13. havi nyugellátás összegének megfelelő pénzt vesz el a jövő nyugdíjasaitól. A kormány ezen túl szigorítja az előrehozott nyugdíjazás szabályait is: azt a mostani 32 helyett csak 37 év szolgálati idővel lehet kérni, ráadásul csak a biztosítotti jogviszony megszüntetésével, vagyis akkor, ha a nyugdíjba vonuló tényleg abbahagyja a munkát. Ha nem így tesz, vagy később az öregségi nyugdíjkorhatár előtt még visszatér a munkaerőpiacra, akkor azt csak a nyugdíj szüneteltetésével teheti meg. Ráadásul 2012-től a nők is csak 60 évesen élhetnek az előrehozott nyugdíj lehetőségével.
Az új törvény nagyobb terhet ró a dolgozó nyugdíjasokra is: januártól keresetük után nyugdíjjárulékot is kell fizetniük, de cserébe kapnak is valamit: egy továbbdolgozott év 0,4 százalékkal növeli az ellátásuk összegét. Érdekesség, hogy a megszavazott jogszabályba bekerült egy ellenzéki indítvány is. Eszerint az előrehozott nyugdíj megállapításánál a szolgálati időt is figyelembe vennék.
Dübörög a vasútreform
Bár Kóka János októberre ígérte a vasúti reformot, a gazdasági miniszternek csak decemberre sikerült előrukkolnia a vasúti vonalak megszüntetésével. A kormány szerint ugyanis túl sokba kerül azoknak a vonalaknak a fenntartása, amelyet mindössze 2-10 ember vesz igénybe. Az előzetes tervekkel ellentétben mindössze 14 vonalat szüntet meg a MÁV, amely összesen 474 kilométernyi szakaszt érint. További 14 szakasz sorsáról viszont még további elemzések szükségesek.
A vasútreform miatt jelentősen emelik a jegyek árait, a buszközlekedésben hat, a vasúton tizenhat százalékos emelés várható januártól, majd májustól a vasút további 17, a buszozás pedig 4 százalékkal drágul. Emellett kilenc kedvezménykategória megszűnik, köztük az EU parlamenti képviselők ingyenes utazása, az esti és a levelező tagozatos hallgatók vasúti kedvezménye, a nappali tagozatos diákok pedig csak a lakóhelyük és az iskola között utazhatnak 50 százalékos kedvezménnyel. Megszűnik a MÁV-dolgozók első osztályú ingyenes utazásra szóló kedvezménye. A magyar igazolvánnyal rendelkezők az eddigi 90 helyett 50 százalékos kedvezménnyel utazhatnának.
