A szerdai kormányülés által elfogadott felsőoktatási reform a 2007-2008-as tanévtől az adott év 12. osztályos gimnazistáinak 68 százalékában határozta meg a felsőoktatásban államilag finanszírozott helyek számát. Ez 2007-ben a 82 300 érettségiző alapján 56 ezer főt jelent. A továbbiakban a szám az érettségizők száma alapján változik, az arány azonban marad 68 százalék, ami Hiller szerint egy vállalható, színvonalat biztosító arányszám. A jelenlegi struktúra nem illeszkedik a munkaerőpiachoz, és a képzés sem jó minőségű – indokolta a döntést a miniszter.
A helyeket nem fűnyíróelv szerint vágják meg, azaz a számokat nem csökkentik mindenhol arányosan: bizonyos területeken nő, máshol csökken az államilag finanszírozott helyek száma. A természettudományi karokon például 2,63, a műszaki tudományos szakokon 1,8 százalékkal nő, az agrárszokokon 29,58, bölcsészen 20, pedagógián 23,08, a jogi karokon pedig 13,23 százalékkal csökkennek a finanszírozott helyek. Az orvosi képzésben ugyanakkor marad az eddigi keret.
Csak a minőség marad meg
Hiller hangsúlyozta: a felsőoktatás szolgáltatás, ennek megfelelően a színvonalasabb képzést kell támogatni. Ennek tükrében dolgozták ki azt a rendszert, amely szerint minden intézménynél meghatároznak egy kapacitásszámot, ami az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók összlétszámát rögzíti. Ezt az alapító dokumentumok és az elmúlt évek jelentkezései alapján számítják ki. Ezen belül azonban nem fix számot osztanak ki állami finanszírozásra, hanem – az első helyen – jelentkező hallgatók száma és minősége alapján határozzák meg. Így a legnépszerűbb, legnevesebb karokon elképzelhető, hogy mindenki államig finanszírozott képzésben vehet majd rész, lehetnek azonban olyan intézmények is, ahova ez alapján nem jut államilag finanszírozott hely. Ezek a kapacitásszám mértékéig kioszthatnak költségtérítéses helyeket, ám ha ebből nem tudják eltartani magukat, elképzelhető három-négy év múlva csődbe mennek – jelentette ki a miniszter.
Az oktatási tárca a munkanélküliség csökkenését, a gazdasági versenyképesség növelését, magasabb színvonalú képzést, a piaci igények megjelenését és az oktatás, illetve a képzés és a gazdaság közötti szorosabb együttműködést remél a felsőoktatás reformjától.
Változhat a felvételi
2008-tól megváltozhat az eddigi felvételi eljárás, amely szerint jelenleg a felvételiző 120 (ebből 60 az érettségin megszerzett, 60 az utolsó négy félév tanulmányi pontja) plusz 24 pontot szerezhetett. Maximum 200–200–80 pontos rendszer léphet életbe, ahol az utolsó négy félév eredménye és az érettségi jelenti az első, két érettségi tantárgy százalékos értékének összege, majd megkettőzése adja a második 200 pontot. A plusz 80 pont ugyanolyan rendszer szerint áll össze, mint most a 24.
Ezen kívül négy pluszpontot kapnak a hátrányos helyzetűek, 8 pontot a halmozottan hátrányos helyzetűek, valamint szintén 8-8 pontot a gyesen lévők és a fogyatékosok. Csökken a felvételi eljárási díj is, eddig 12 ezer forintért három helyre lehetett jelentkezni, a javaslat értelmében 9 ezer forint lenne hat jelentkezés – fejtette ki Hiller István.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
