A vizitdíj 30 milliárd forintos bevételt jelenhet az egészségügyi intézményeknek – jelentette ki a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón az egészségügyi miniszter. Molnár Lajos szerint az egészségügyi önrész célja, hogy 4-6 százalékkal csökkenjen az orvos-beteg találkozás, több pénz kerüljön az egészségügybe, és a betegek költségérzékeny szolgáltatásvásárlóvá váljanak. A tárca tervei szerint átláthatóbbá válik a rendszer, mivel nyugtát illetve elszámolási nyilatkozatot is kötelesek adni az orvosok a betegeknek.
Csökkenhet a visszaélések lehetősége
2007-től a fekvőbeteg-ellátásban, 2008-tól pedig már a járóbeteg-ellátásban is nyilatkozatot kap kézhez a beteg, amely tartalmazza, milyen beavatkozást végeztek rajta illetve, hogy ez mennyibe került. Molnár szerint ezzel csökkenhet a visszaélések lehetősége.
A miniszter elmondta, hogy egy fiatal férfi kollégája kért a rajta végrehajtott beavatkozásokról egy listát a tb-től. Meglepődve tapasztalta, hogy a listán egy nőgyógyászati ultrahang vizsgálat, négy koraszülés, és három boncolás szerepelt. Ezzel egymillió forint jogtalan bevételhez jutott az adott kórház. Bár ez extrém példa, de az ilyen típusú visszaéléseket fogják szűrni az elszámolási nyilatkozattal. Amennyiben nem írta alá a beteg a nyilatkozatot, akkor a tb-támogatás 10 százalékát köteles megtéríteni a kórház.
Vizitdíjbérlet
A törvénytervezet nem foglalkozik azzal, hogyan szedjék be az orvosok a vizitdíjat, viszont arra lehetőséget ad, hogy például az egészségpénztárak, és más olyan intézmények akik az egészségügyi intézményekkel kapcsolatban vannak, 2-6000 forintot tartalmaző kártyát bocsáthassanak ki.
A szerdai kormánydöntés nem változtatott a már korábban nyilvánosságra hozott vizitdíj mértékén. E szerint 2007. január elsejétől a háziorvosnál, a szakrendelőben alkalmanként 300 forintot kell fizetnie a betegeknek. Ellátási szintenként 6000 forint kérhető el a betegtől, aki ha eléri a 18 ezer forintos felső határt 3000 forintos kedvezményt kap. Az állam a költségek kétharmadát szintén átvállalja a szociálisan rászorulóktól, és a 6 és 18 év közötti gyermekektől. Amennyiben viszont a páciens eltér az orvos által előírt betegúttól – például beutaló nélkül akar igénybe venni egy beutalós szolgáltatást – az elveszítheti a kedvezményeket, ráadásul 300 forint helyett ezret fizet a látogatásért. Viszont mindenki számára ingyenes a szűrővizsgálat, a terhesgondozás, a véradás, a sürgősségi ellátás és a járványügyi ellátás.
Az új javaslat alapján a szociálisan rászorultak nem visszakapják a vizitdíjkedvezményt, mint az a korábbi elképzelésekben szerepelt, hanem eleve csak száz forintot kell majd fizetniük.
Három csomag
A kormány döntött és meg is határozta, a biztosítási csomagokat. Három csomag lesz: alapcsomag, biztosítási csomag és kiegészítő csomag. Az alapcsomag mindenkinek jár, függetlenül attól, hogy van-e biztosítása vagy nincs. Ide tartozik például a mentés, a járványügyi ellátás, kötelező védőoltás.
A biztosítási csomag esetében viszont már „megadott tartalommal, megadott beutalási és eljárási renddel történik a betegellátás.” A befizetett járulékokért mindenki hozzájut a szükséges és általános ellátásokhoz, azaz ugyanazokhoz, amihez ma hozzájut az ember. Molnár hangsúlyozta, hogy itt már kiderül, hogy valaki fizetett vagy nem biztosítást.
A kiegészítő csomag a kényelmi többletszolgáltatásokat tartalmazza, mint például a különszoba, vagy a kedvezőbb eljárásrend. Molnár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezzel a csomaggal pénzünkért alapvetően kényelmet és nem egészséget vásárolunk. Utalt arra, hogy nem fordulhat elő, hogy a kiegészítő csomaggal rendelkező, mondjuk hamarabb jusson a műtőbe, mint a többiek.
A törvény nem fogja meghatározni, hogy a különböző csomagok milyen ellátásokat tartalmaznak. Ez a biztosító, vagy biztosítók jogköre – mondta a miniszter.
Várólisták: a felkerülés sorrendjében
A várólisták nyilvánosak lesznek, ezekre a kezelő orvos teheti fel a beteget, így a fellelősség is az övé lesz. A nyilvános lista személyi adatokat nem tartalmaz, mindenki azonosító kódot kap. A sorrendet a felkerülés határozza meg, ettől csak indokolt esetben lehet eltérni. Az egészségügyi felügyelet dönthet az esetleges eltérésről.
“Tovább folyik a rombolás az egészségügyben”, a kormány “a vak ló bátorságával nyomul” – így értékelte az elhangzottakat Mikola István, az Orbán-kormány egykori egykori egészségügyi minisztere szerdai sajtótájékoztatóján.
A fideszes politikus a bevezetendő vizitdíj kapcsán azt mondta: egyre szégyenletesebb, ahogyan a kormány elüzletiesíti az egészségügyet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a változtatásokkal lényegében megszűnik a szabad orvosválasztás, hiszen megnövelt vizitdíjat kell fizetni annak, aki nem számára kijelölt orvost vagy intézetet választja.
Kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel, és nem határozta meg, mi kerülne pontosan a járulékfizetés fejében járó, illetve a kiegészítő ellátáscsomagba.
Mikola István a várólistára vonatkozó kormányzati elképzelésekről azt mondta: különösen fájdalmas, hogy a költségvetési megszorításokat a betegek várakoztatásával hajtják végre, így például előfordulhat, hogy a korán kiszűrt emlődaganatos beteg kezelését csak fél év után kezdik meg.
