A parlament 210 igen és 160 nem arányban megszavazta a vizitdíjat, így február 15-től 300 forintot kell fizetnünk alkalmanként az orvosnál, illetve ugyanennyi napidíj néven a kórházaknál. A törvény szerint ennél egyébként többet is elkérhetnek az intézmények, ha a beteg eltér a kijelölt betegúttól, nincs beutalója vagy indokolatlanul vette igénybe a sürgősségi ellátást.
Mentesség a vizitdíj alól
A kormány számítása szerint azonban mintegy négymillióan részben vagy egészben mentesülnek a vizitdíj fizetése alól. Alanyi jogon jár ugyanis a mentesség a 18 éven aluliaknak, a tartós gyógykezelésre szorulóknak – ide tartozik a vese-dialízis, az onkológiai ellátás és az is ha valaki kúraszerűen jár orvoshoz -, és a hajléktalanoknak. Nem kell vizitdíjat fizetni a katasztrófa-egészségügyért, a szűrővizsgálatokért, és a terhesgondozásért. A törvény azt is rögzíti, hogy ha ugyanabban a rendelőben több orvosnál is járt a beteg – például belgyógyászati panaszok miatt az ultrahangra is elküldik – akkor csak egyszer kell kifizetnie a 300 forintot.
A kormány kompenzációs rendszert is kidolgozott a szociálisan rászorulóknak, és a hátrányos helyzetű családoknak. Évente 12 vizitre jogosító kedvezményt kapnak úgy, hogy ennyivel emelik a különböző jogcímeken nekik folyósított összegeket, például havi 300 forinttal a gyest, 200 forinttal a munkanélküli ellátást vagy szintén 200 forinttal azoknak a nyugdíját, akik legfeljebb a nyugdíjminimum kétszeresét kapják. Emellett ha valaki több mint húszszor fizetett vizitdíjat, a számlák bemutatásával a huszonegyedik alakalomtól ezt visszaigényelheti az önkormányzattól, de folyamatos kórházi tartózkodás esetén is legfeljebb húsz napig kell ápolási díjat fizetni.
Kézben a számla
A törvény tartalmazza a nagy vihart kavart művi meddővé tételt is. Így már 18 éves kórtól elvégezhető a műtét. A fiatal felnőtt írásban kérheti a beavatkozást, majd hat hónap múlva újra nyilatkoznia kell arról, hogy fenntartja-e álláspontját. Huszonhat éves kórtól már csak három hónapot kell várni, hogy az illető ismét kinyilatkoztassa, elszánta magát a meddővé tételre. A törvény szabályozza még a várólistákat is.
A törvény hatálybalépésétől, azaz január elsejétől egyébként a betegek tájékozató jelleggel számlát kapnak az orvosnál, hogy megtudják, mennyibe kerül valójában ellátásuk a kórházaknak és az államnak.
Felháborodtak
Az ellenzék több felszólalója felháborítónak tartotta, hogy a kormány az utolsó pillanatban több mint negyven módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz. Ezek közül Mikola István (Fidesz) – egyebek mellett – a vizitdíjjal kapcsolatos módosítást emelte ki. A politikus az ezzel kapcsolatban benyújtott módosítást “elkeserítőnek és nevetségesnek” nevezte.
Csáky András (MDF) szerint a kormány módosításai még tovább fokozzák a zavart az egészségügyben.
Molnár Lajos egészségügyi miniszter válaszában azt hangsúlyozta: a vizitdíj célja az, hogy a betegek érezzék, az egészségügyi szolgáltatás nincs ingyen, mindennek ára van. Hozzátette: erre főként a szemléletváltás miatt van szükség. Közölte: elismert szakembert nevezett ki miniszteri biztosnak, aki azt kapta feladatul, hogy a számlaadás gyakorlati részleteit kidolgozza.
Létrejön az Egészségbiztosítási Felügyelet
A ház 203 igen szavazattal, 154 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényt. Az Egészségbiztosítási Felügyelet egyfajta egészségügyi fogyasztóvédelmi szervezet lesz, amely honlapján közzéteszi a várólistákat, az intézmények értékelését és az árakat is. A törvény szerint a létrehozandó Egészségbiztosítási Felügyelet tevékenységének célja egyebek mellett az ágazat minőségellenőrzése, a szolgáltatók tisztességes piaci magatartásának felügyelete. Az országgyűlés megszavazta, hogy a házelnök kérje a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését.
A záróvitában több ellenzéki képviselő azt hangsúlyozta, hogy ez a törvény lopakodóan magában hordozza a több biztosítós rendszer alapjait, ezért azt kérték, ne szavazza meg a ház ezt a javaslatot.
