Jövő nyárra megnyerik a háborút – jósolja az ukrán védelmi miniszter

Szergej Sojgu védelmi miniszter vezetésével orosz kormánydelegáció utazik Észak-Koreába ezen a héten – írja a tárca közleménye alapján a Guardian.

Az észak-koreai állami média, a KCNA tájékoztatása szerint az oroszok egy kínai csoporthoz csatlakoznak, amelyet a Kínai Kommunista Párt politbürójának tagja, Li Hongzsong vezet, és együtt vesznek részt a „győzelem napjának” 70. évfordulójára rendezett ünnepségen Phenjanban.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a látogatásra észak-koreai fél meghívására kerül sor. A delegáció várhatóan keddtől csütörtökig lesz a kommunista országban. Az oroszok szerint a látogatás hozzájárul az orosz-észak-koreai katonai kapcsolatok erősítéséhez, és fontos állomása lesz a két ország közötti együttműködés fejlődésének.

Oroszországban az eddigi 27-ről 30 évre emelték a sorkatonai szolgálat felső korhatárát kedden – írja az MTI.

Az orosz parlament alsóháza harmadik – végső – olvasatban is elfogadta a törvényjavaslatot, amelyet Andrej Kartapolov, a duma védelmi bizottságának vezetője tavaly márciusban terjesztett elő. A jogszabály megállapítja, hogy az alsó korhatár továbbra is 18 év, 2024. január elsejétől azonban a felső korhatárt a 30. életévben határozzák meg.

A 18 és 30 év közötti férfiaknak egy év katonai szolgálatot kell teljesíteniük, vagy ennek megfelelő katonai kiképzést kapnak felsőoktatási tanulmányaik alatt. A törvény megtiltja a férfiaknak, hogy a katonai behívóparancs kézbesítésétől elhagyhassák Oroszországot. Egy áprilisban elfogadott szabályozás értelmében a katonai behívót már elég online kézbesíteni.

Oroszország tavaly jelentette be azon tervét, hogy sorkatonai és hivatásos katonai állományát több mint 30 százalékkal, 1,5 millió főre kívánja emelni. A sorkatonákat a hatályos törvényi szabályozás szerint nem vethetik be Oroszország területén kívül, és elviekben kimaradtak a tavaly őszi részleges mozgósításból is, amikor 300 ezer – korábbi katonai tapasztalattal bíró – férfit hívtak be, hogy Ukrajnában bevethessék őket.

A kedden elfogadott jogszabály rendelkezéseket tartalmaz arra is, hogy az orosz kormányzók regionális félkatonai egységeket alakíthatnak mozgósítás vagy hadiállapot idején. Ezek az egységek főként drónok és ellenséges diverzánscsoportok elhárítására, valamint terrorellenes műveletekben lennének bevethetők, illetve rendfenntartás céljából.

Az ukrán katonai hírszerzés megszerezte és honlapján közzétette kedden az isztambuli közös koordinációs központ orosz részlegének titkos jelentését, amely – a hírszerzés közlése szerint – Oroszország legfelsőbb katonai-politikai vezetése számára készült, és „a gabonamegállapodás meghiúsításának folyamatát” tartalmazta.

A jelentés szerint a központ orosz tagjai fő feladatuknak a gabonaegyezség keretében exportált ukrán gabonamennyiség lehető legnagyobb mértékű csökkentését tekintették.

Az ellenőrzések eredményei szerint 46 hajó részvételét akadályozták meg, továbbá 303 hajó mozgását 342 napra korlátozták

áll a szövegben.

A gabonamegállapodás megzavarását célzó intézkedések a dokumentum szerint több szakaszra oszlottak. Az első szakaszban az orosz elnök kezdeményezésére felfüggesztették Oroszország részvételét tavaly október 29. és november 3. között, ami miatt a gabonaexport az októberi 4,2 millió tonnáról novemberre 2,6 millióra csökkent. A következő lépés a hajók déli kikötőbe való beléptetésének korlátozása volt, valamint az ellenőrző csoportok létszámának csökkentése – legfeljebb két főre – és a gabonaszállítók regisztrációjának leállítása.

Ez lehetővé tette az oroszok számára, hogy „hatékonyan korlátozzák az ukrán kikötőkbe tartó hajók számát, és jelentősen korlátozzák az Ukrajnából származó élelmiszerexport mennyiségét, ami ahhoz vezetett, hogy Kijev nem tudott körülbelül 20 millió tonna kivitelre szánt rakományt exportálni” – írta a hírszerzés. Hozzátette: a jelentésben az oroszok arról számolnak be, hogy az ukrán kikötőkből a legkevesebb élelmiszert – 7,8 millió tonnát – a gabonamegállapodás eddigi utolsó szakaszában exportálták, azaz 2023. március 19-től Oroszország július 17-i kilépéséig.

A hírszerzés szerint arra is figyelmet fordítottak, hogy megzavarják a gabonaszállítást, amely az ENSZ Világélelmezési Programjának keretében zajlott: „Az ukránok felhagytak azzal, hogy a fekete-tengeri szállítást a Világélelmezési Program keretében bérelt hajók bevonásával bonyolítsák le. Az ilyen hajók orosz nyilvántartásba vételére ugyanis csak azután került sor, hogy írásban vállalták, nem vesznek részt gabonaszállításban” – idézett a hírszerzés az orosz jelentésből.

Az ukrán védelmi minisztérium úgy véli, a nyilvánosságra került dokumentum azt jelzi, hogy a gabonamegállapodás megzavarását célzó minden intézkedés egy előre kidolgozott terv része, és az ukrán kikötői infrastruktúra elleni orosz támadás „csupán egy újabb lépés” e terv megvalósításban.

(MTI)

Amikor Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport vezetője június 24-én reggel lázadási kísérletet indított, Vlagyimir Putyin valósággal „megbénult” és képtelen volt határozottan fellépni – állítja a Washington Post keddi cikkében ukrán és más európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva. A tisztviselők elmondása szerint a nap nagy részében a Kreml nem is adott ki parancsokat.

A cikk legfontosabb állításai a következők:

• Az orosz elnököt az orosz biztonsági szolgálatok legalább két-három nappal korábban figyelmeztették, hogy Prigozsin egy lehetséges lázadásra készül. Emiatt több stratégiai létesítményben, így a Kremlben is fokozták a biztonsági intézkedéseket, például növelték az elnöki őrség létszámát és több fegyvert osztottak ki, de egyéb lépéseket nem tettek.
• A Kreml legfelsőbb vezetése felől nem érkeztek parancsok, a helyi tisztviselők arra kényszerültek, hogy maguk döntsék el, hogyan cselekszenek, amikor Prigozsin és a Wagner csapatai június 24-én reggel bevonultak a dél-oroszországi Rosztov városába.
• A helyi katonai és biztonsági főnökök egyértelmű utasítás nélkül úgy döntöttek, hogy nem próbálják megállítani az erősen felfegyverzett Wagner-csapatokat.
• Helyi szinten sokan nem tudták elhinni, hogy a Wagner-lázadás megtörténhet a Kremllel való bizonyos fokú egyetértés nélkül, még úgy sem, hogy aznap délelőtt Putyin a tévében is lázadásról beszélt.
• Moszkvában néhány magas rangú személy készen állt arra, hogy Prigozsin mögé tömörüljön, ha sikerül teljesítenie követeléseit, míg mások elborzadtak a zendülési kísérlettől és a Kreml hiányos reakciójától, és meg voltak győződve arról, hogy Oroszország igen zavaros időszakba lép.

A Washington Post cikkének egyik szerzője Catherine Belton, akinek Putyinról és annak embereiről írt könyvével mi is foglalkoztunk:

Kapcsolódó

KGB-kapitalizmus, avagy hogyan szerezte meg magának Putyin Oroszországot

Az egyfajta XXI. századi cárként feltűnő Putyin sikeréhez nélkülözhetetlen volt az egykori KGB-s, majd FSZB-s holdudvar tagjainak segítsége, akik – természetesen – bőséges jutalmat kaptak a közreműködésükért cserébe.

Ukrajna folytatni fogja a támadásokat a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd, a Kercsi híd ellen – mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a CNN-nek adott interjújában. A tárcavezető ugyanitt arról is beszélt, hogy Ukrajna a vártál lassabban halad az ellentámadással.

Mint ismert, Oroszország a múlt héten szinte megállás nélkül lőtte az ukrán kikötővárost, Odesszát és a környező területeket, Ukrajna pedig újabb csapásokat mért az oroszok által már 2014-ben törvénytelenül megszállt Krím belső részeire. Kedden például ukrán drónok mértek csapást egy lőszerraktárra, alig egy héttel a Kercsi híd elleni támadást követően.

„Ezek a célpontok mind hivatalosak, mert eltalálásuk csökkenti az oroszok harci képességét ellenünk, és segít megmenteni ukránok életét” – mondta Reznyikov az interjúban. Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának szándéka-e a híd végleges megbénítása, a miniszter így válaszolt:

Normális taktika, hogy tönkretesszük az ellenség logisztikai vonalait, így akadályozva, hogy több lőszerhez, üzemanyaghoz, élelemhez jusson, és így tovább. Ezért fogjuk ezeket a taktikákat alkalmazni ellenük.

A kérdésre, hogy megtorlásként Ukrajna ráerősít-e majd a Fekete-tengeren lévő orosz hajók elleni támadásokra is, az orosz Moszkva cirkáló áprilisi elsüllyesztését felidézve Reznyikov azt mondta: van rá kapacitásuk, és ha fenyegetik őket a Fekete-tengeren, arra válaszolniuk kell.

Reznyikov az interjúban elmondta még, hogy az ukrán pilóták F-16-os kiképzése augusztusban kezdődik, és azt is közölte, hogy „valószínűleg hétfőn vagy kedden” meg fogja osztani az Egyesült Államokkal az Egyesült Államok által szállított kazettás bombák ukrajnai alkalmazásáról szóló jelentést.

Beszélt arról is, hogy Ukrajna az 5. cikkely miatt csak a háború befejezése után csatlakozhat a NATO-hoz. Ez a szabály az, amelyik előírja, hogy a NATO-tagok kötelesek a támadásnak kitett tagtársuk védelmére kelni.

„A győzelem után a csatlakozásunk a NATO érdeke lesz, mert a NATO valódi keleti pajzsává vagy Európa keleti pajzsává váltunk” – mondta a miniszter, aki azt jósolta, hogy Ukrajna tagsági kérelmét egy év múlva, jövő júliusában fogadják el a washingtoni NATO-csúcson, amelyet a katona szövetség fennállásának hetvenötödik évfordulójára szerveznek. Arra a kérdésre, hogy szerinte jövő nyárra vége lesz-e a háborúnak, az ukrán védelmi miniszter úgy válaszolt:

Igen. Meg fogjuk nyerni ezt a háborút.

Az Európai Bizottság kedden 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – közölte a brüsszeli testület. Ezzel a támogatással az EU arra törekszik, hogy 2023-ig stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében. A keddi kifizetéssel együtt Ukrajna idén 10,5 milliárd eurót kapott az MFA+ keretében.

A hitel formájában nyújtott források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására használhatók fel.

A keddi kifizetésre azt követően került sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el a szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és teljesítette a jelentéstételi követelményeket, amelyeknek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. A testület sajtóközleményében az áll, hogy az elért haladás lehetővé teszi az augusztusi és a szeptemberi részletek – 1,5-1,5 milliárd euró – kifizetését is.

Ukrajna jelentős előrelépést ért el a pénzügyi stabilitás fokozása, a jogállamiság megerősítése, az energiarendszer javítása, az energiahatékonyság ösztönzése és a jobb üzleti környezet előmozdítása terén

olvasható a sajtóközleményben.

„Miközben Ukrajna Oroszország brutális agressziós háborújának következményeit szenvedi el, az EU továbbra is szilárd pénzügyi támogatást nyújt az országnak” – idézte a bizottság a testület elnökét, Ursula von der Leyent.

Ezt addig folytatjuk, ameddig csak szükséges. Jövő év és 2027 között mintegy 50 milliárd eurót javasoltunk az átalakító reformok és beruházások finanszírozására Ukrajnában

tette hozzá a német politikus.

A háború kezdete óta az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás 76 milliárd eurót tesz ki. Az Európai Bizottság június 20-án javaslatot tett továbbá egy olyan célzott eszköz létrehozására, amely a 2024-2027 közötti időszakra 50 milliárd euróig terjedő támogatást nyújtana Ukrajnának.

(MTI)

Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte, hogy egy fekete-tengeri hajója elpusztított két távirányítású ukrán haditengerészeti drónt, amelyek támadást kíséreltek meg.

A közlemény szerint a Fekete-tenger délnyugati részén járőröző Szergej Kotov orosz hajó Szevasztopoltól 370 kilométerre délnyugatra nyitott tüzet a drónokra, és semmisítette meg azokat. Az incidensnek nem voltak áldozatai.

A haditengerészeti drónok pilóta nélküli, távirányítású vízi járművek, amelyek a víz felszínén haladnak. Moszkva többször vádolta már azzal az ukrán haderőt, hogy a légi drónok mellett haditengerészeti drónokat is bevet a fekete-tengeri célpontok ellen.

Az orosz erők megakadályozták egy ukrán diverziós-felderítő csoport behatolását a Dnyeper folyón lévő Antonovszkij-szigetre. Két csónakjukat megsemmisítették, és kilenc ukrán katonát megöltek – közölte kedden Herszon megye orosz megszállás alatt álló területe különleges szolgálatainak képviselője.

Oroszország kemény megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba Ukrajnával szemben, miután hétfőn kora reggel két drón épületeket rongált meg Moszkvában. (MTI)

Az orosz katonai csapásokat „gyenge hírszerzés és a diszfunkcionális célpontmeghatározás” jellemzi az ukrajnai háború kezdete óta – közölte kedden a brit védelmi minisztérium a hírszerzési értékelésben, amely Moszkvának a fekete-tengeri gabonaegyezményből való kilépése óta végrehajtott támadásaira összpontosított.

A Twitteren közzétett jelentés szerint amíg érvényben volt a megállapodás, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonát exportáljon tengeri úton – a többi között szegényebb országokba –, „Oroszország általában tartózkodott attól, hogy a dél-ukrajnai kikötők polgári infrastruktúráját támadja.”

Mivel Oroszország nem újította meg az egyezményt, a Kreml valószínűleg kevésbé érzi magát politikailag korlátozva, és azért próbál célpontokat támadni Odesszában, mert úgy véli, hogy Ukrajna katonai eszközöket tárol ezeken a területeken

– írta a Twitteren a brit minisztérium.

Oroszország a közelmúltban jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg a tavaly júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött gabonaegyezményt. A megállapodás lehetővé tette, hogy Ukrajna gabonát exportáljon a Fekete-tengeren keresztül, cserébe pedig az ígérték Oroszországnak, hogy a szankciók ellenére megkönnyítik, hogy élelmiszert és műtrágyát szállítson a nemzetközi piacra. A megállapodás lejártát követően Oroszország heves támadást indított az ukrán gabonaszállításban kulcsfontosságú szerepet játszó dél-ukrajnai kikötővárosok, elsősorban Odessza ellen. (MTI)

A Guardian amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a Biden-kormányzat további 400 millió dolláros katonai segélyt küld Ukrajnának, beleértve a fejlett légvédelmi rendszerekhez szükséges különféle lőszereket, valamint számos kis méretű, megfigyelő Hornet drónt.

A csomag sokféle lőszert tartalmaz – a nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszerekhez és föld-levegő rakétarendszerhez. A fegyvereket az elnöki keretből biztosítják, amely lehetővé teszi a Pentagon számára, hogy rövid határidővel vegyenek ki eszközöket a saját készleteikből, és minél hamarabb Ukrajnába szállíthassák azokat.

Leállási üzemmódba helyezték az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű negyedik és ötödik reaktorát – közölte kedden az erőmű Moszkva által kinevezett vezetése. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vizsgálata közben megállapította, hogy az oroszok aknákat telepítettek az erőmű közelébe.

Európa legnagyobb, 6 gigawatt teljesítményű, az orosz–ukrán frontvonal közvetlen közelében fekvő atomerőművét az orosz hadsereg 2022 márciusában foglalta el. Ukrajna és Oroszország tüzérségi támadásokkal vádolja egymást az erőmű környékén, a NAÜ pedig biztonsági mechanizmus létrehozásán fáradozik egy esetleges nukleáris baleset elkerülése érdekében. A NAÜ-nek a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson megjelent közleménye szerint az 5. reaktort úgynevezett „hideg leállás” üzemmódba helyezték, hogy berendezéseinek műszaki ellenőrzését el tudják végezni, a 4. reaktort pedig az erőmű gőzellátásának biztosítására „forró leállás” üzemmódba állították.

A NAÜ hétfőn közölte, hogy az atomerőmű vezetése tájékoztatta az átállásról. Hozzátette: az atomerőmű többi reaktora hideg leállásban marad. Jelenleg egyetlen reaktor sem termel áramot.

A NAÜ szerint az erőmű hat reaktorának egyikét a nukleáris biztonsághoz, ezen belül a tárolótartályokban lévő folyékony radioaktív hulladék feldolgozásához szükséges gőz termeléséhez kell forró leállási üzemmódban tartani.

Kijev az átállítást veszélyesnek nevezte. Az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat kedden azt írta, hogy az eljárás sérti az atomerőmű üzemeltetésének szabályait. Hangsúlyozta: a 4. reaktor is csak hideg leállásban üzemeltethető, mivel hosszú ideje nem végezték el rajta a szükséges karbantartási munkákat.

A NAÜ szakértői a múlt héten folytattak vizsgálatot az atomerőműben, miután az ukrán védelmi minisztérium hírszerző szolgálata azt állította, hogy az orosz hadsereg aláaknázta a dél-ukrajnai létesítményt. A NAÜ hétfőn megerősítette, hogy az erőmű mellett aknákat helyeztek el. (MTI)

Gyenyisz Manturov, a védelmi kérdésekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette: Oroszország immár minden hónapban annyi lőszert gyárt, mint tavaly egész évben, és felgyorsította a katonai felszerelések gyártását is.

Az év eleje óta számos típusú különleges fegyvert és katonai felszerelést gyártottunk, jóval nagyobb arányban, mint tavaly

– idézi az MTI a orosz hírügynökségeket. „Ami a lőszert illeti, elértük azt a szintet, amelyen a havi szállítások meghaladják a tavaly egész éves megrendelések összességét” – tette hozzá Gyenyisz Manturov, aki egyben ipari miniszter is. A miniszterelnök-helyettes szerint a védelmi ágazat csaknem valamennyi orosz vállalata tartani tudja ezt a kapacitást, és betartja a termelési határidőket.

Májusban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az orosz erők tevékenysége a fronton „nagy mértékben függ a hadianyagokból és felszerelésekből a kívánt időben érkező utánpótlástól.”

Az orosz vezetők feladatként tűzték ki a hadiipar számára, hogy növeljék a gyártás ütemét és volumenét. A szükséges intézkedéseket már meghoztuk

– fogalmazott a védelmi miniszter a hadsereg magas rangú tisztjeivel tartott találkozóján. (MTI)

Egy katonai megfigyelőcsoport szerint a Wagner-csoport orosz zsoldosai közül már több ezren érkeztek Fehéroroszországba azóta, hogy kudarcba fulladt a Jevgenyij Prigozsin vezette felkelés júniusban – írja a Guardian. Az AP jelentése a Belaruski Hajun nevű ukrán aktivista csoport megfigyelését idézi, amely szerint háromezernél is több katona utazott egy Minszktől délre fekvő, aszipovicsi kiképzőtáborba.

A műholdfelvételek alapján mintegy 700 jármű, továbbá építőipari gépek is érkeztek a fehéroroszországi Wagner-konvojokhoz – tette hozzá a csoport. A Wagner-harcosok július elején kezdtek tömegesen felbukkanni Fehéroroszországban, miután Prigozsin alkut kötött a Kremllel, és véget vetett a rövid ideig tartó lázadásának, amelynek során felfegyverzett harcosok indultak „igazságmenetre” Moszkvába.

A lap szerint a Wagner-zsoldosok Fehéroroszországba telepítése csupán átmeneti intézkedés, a Kreml rövid távon így próbálja kezelni a múlt havi lázadás következményeit. (Guardian)