A Gyurcsány-kormány felállásakor az egyik legnagyobb meglepetés talán az ön honvédelmi miniszterré kinevezése volt. Miért pont ön kapta a tárcát?
Ezt a miniszterelnök úrtól kérdezze meg.
Megfordítom az előbbi kérdést: miért fogadta el a felkérést?
Helyesnek tartottam azt, hogy politikai kormányzás legyen Magyarországon, mert komoly változásokra van szükség, olyanokra, amelyekhez erős politikai háttér szükséges. Ebből következik, hogy azok, akik a pártban és a társadalomban meghatározó politikusok, helyes ha kormányzati szerepet vállalnak. Ezért fogadtam el a miniszterelnök úr felkérését. Amikor a NATO-főtitkárral találkoztam, a négyszemközti beszélgetésen azt mondtam neki: tudom, ön ismeri, hogy a magyar sajtó szerint azért lettem honvédelmi miniszter, mert úgymond mindenhez értek. Hozzátettem: minden pletykának van alapja, ennek is. Én szerencsésnek tartom magam, mert nagyszerű katonákat, magasan képzett és jól működő vezetést és munkatársakat ismertem meg az első hetek során.
A kormány átfogó reformsorozatot indít, ön is említette, ezek végrehajtását segíti a politikai kormányzás. A honvédelmi tárcánál azonban a legfontosabb átalakítás, a sorkatonai szolgálat eltörlése már megtörtént. Az elkövetkező négy évben melyek azok a célok, amelyeket szeretne megvalósítani? A kormány reformsorozata mennyiben érinti a honvédelmet?
A változások a haderőnél már 15 éve zajlanak, ideje, hogy ebben a négy évben lezárjuk ezt az átmenetet. Az a célom, hogy a sorkatonai szolgálat helyett létrejött önkéntes hadsereg professzionális haderővé váljon. Hogy ez milyen legyen, azt abban a tízéves védelmi tervben fogalmazzuk meg, amelyen most dolgozunk. Döntő az, hogy a magyar állampolgároknak mind itthon, mind külföldön maximális biztonságot teremtsünk.
Mit jelent a tízéves védelmi terv, miket tartalmaz?
A tízéves védelmi tervezés teljes részletességgel tartalmazza, hogy a magyar haderő milyen képességekkel fog bírni. Meghatározza, hogy milyen ütemezésben van szükség az alakulatok fejlesztésére, kijelöli az ehhez tartozó létszámot és képzettséget, valamint a haditechnikai fejlesztéseket. A békemissziókban való részvételhez szükséges feltételeket is tartalmazza. A missziókban való részvételünk nemzeti érdek. Legyen szó a Balkánról, – hiszen a térség stabilitása nemzeti érdek – vagy távoli országról, mint Afganisztán, ahol a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem gyökereit akarjuk az újjáépítési programmal felszámolni.
A honvédelmi tárca személyi állománya illetve büdzséje mennyiben fog leépülni a megszorító csomag okán? Hogyan alakul át a rendszer?
Jelenleg 30 ezren dolgoznak a minisztériumban, a hivatalokban és a háttérintézményekben, valamint a haderő keretein belül. Ebből 15-16 ezer fő katonai alakulatoknál, csapatoknál van. Ez kevés, ez az arány nem jó. Ma az alakulatok rendelkezésre álló létszámainak csak 80 százaléka van feltöltve. Nekem az a szándékom, hogy az alakulatoknál tevékenykedők száma növekedjen, 17-19 ezer főre. Ennek az a feltétele, hogy átalakítsuk a hivatalok és a háttérintézmények szervezeteit. A minisztériumban 650 helyett 500-an fogjuk jobban elvégezni a munkát, mint eddig. A korábbi 28 főosztály száma 11-re csökken, egyszerű, világos és személyes felelősséget megjelölő irányítási rendszerben. Ez volt az első lépés. A második az, hogy megnézzük, melyek azok a feladatok, amelyeket a Honvédelmi Minisztérium intézményei vagy hivatalai látnak el, de egyébként polgári feladatok. Ezeket a feladatokat átadjuk a polgári közigazgatásnak, természetesen a létszámmal és az intézményekkel együtt.
Konkrétan melyekre gondol és mi lesz ezekkel az intézményekkel?
Ilyen például a frekvenciagazdálkodási hivatal, vagy a katonai ügyészség, amely átkerül a Legfőbb Ügyészséghez, mert már nincs sorkatonai állomány. Szintén több ezer embert foglalkoztat az egészségügyi intézményrendszer, amely a honvédelmi miniszterhez tartozik. A kormány október 31-ig mérlegeli a javaslatomat, amely egy központi honvéd kórházat lervez, s biztosítja azokat a katonai képességeket, amelyekre szükségünk van, és amely nemcsak a honvédséget képes ellátni, hanem a rendőrségét és más állami szervezeteket is. A többi egészségügyi intézményt átadjuk a lakosságnak. A kormány szeptember 30-ig dönt arról is, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, mint állami egyetem kapja meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel minden állami felsőoktatási intézmény rendelkezik: például az egyetemi autonómiát. A Honvédelmi Minisztérium majd meghatározza azokat a követelményeket, amely a tisztképzéshez kell, és természetesen állja ennek a számláját is. Végül a háttérintézményeket, amelyek egy nagyobb hadseregre jöttek létre, ésszerűen át kell szerveznünk.
A büdzsét tekintve mennyivel kap majd kevesebbet a minisztérium? A NATO ugyanis állandóan az orrunkra koppint, hogy a vállalásnál kevesebb pénzt fordítunk a honvédelem fejlesztésére.
Nem koppintottak az orrunkra. Ötven másodpercet foglalkoztunk a NATO főtitkárával azzal, amely minden NATO-tagállamnak hosszútávon teljesítendő vállalása: a védelmi kiadásoknak el kell érniük a nemzeti össztermék két százalékát. A főtitkár úr tudomásul vette, hogy Magyarország esetében ez nem a közeljövőben fog megtörténni. Tisztában vagyok azzal, hogy az elkövetkező két évben a magyar költségvetés nem teszi lehetővé a védelmi kiadások növelését. Nekem az a feladatom, hogy így teremtsek összhangot a nemzeti érdek, a szövetségesi kötelezettség és a pénzügyi feltételek között. Egyébként úgy látom, a NATO szemlélete is változik: ma már nem az számít, hogy egy állam mennyi pénzt költ a védelmére, hanem az, hogy milyen képességei vannak a haderejének, és milyen képességekkel vesznek részt a közös feladatok ellátásában. Ebből a szempontból Magyarországot nagyon magasra értékelik. Ezer katona, akik különböző missziókban részt vesz, komoly hozzájárulás a NATO és az EU nemzetközi feladatainak ellátásához. A tíz új NATO-tagállam közül ebben a vonatkozásban elsők vagyunk.
Ha felvetődne egy esetleges NATO-misszió terve Dél-Libanonban, hivatalos felkérés esetén Magyarország vállalna feladatot?
Politikai döntésnek kell erről születnie vagy a NATO-ban vagy az Európai Unióban, hogy bármelyik nemzetközi szervezet részt vegyen a tűzszünet megteremtésében. Mivel mindkét szervezetnek tagjai vagyunk, a döntést közösen hozzuk meg. Ha a válasz igen, akkor fogja a kormány mérlegelni, hogy magukban a műveletekben Magyarország részt vegyen-e. Én azt tartom mérvadónak, hogy a jelenleg különböző missziókban tevékenykedő katonák számát nem kívánatos emelni. Ez azt jelenti, hogy bármilyen új vállalásunk akkor lehetséges, ha valamely korábbi feladatról lemondunk.
Az afganisztáni misszió folytatódik. Göncz Kinga szerint, bár a biztonságosabb északi részen vállaltunk feladatokat, veszélyben lehetnek katonáink. Milyen intézkedéseket tesznek a védelmük érdekében, és milyen esetleges technikákat bocsátanak rendelkezésükre?
Az újjáépítésben való részvétel kockázattal jár, bár az északi részen ez a kockázat mérsékelt. Nekünk azonban kötelességünk a maximális védelmet biztosítani az ott tevékenykedő civileknek, és a biztonságot őrző magyar honvédeknek. Új képességet kívánunk ezért alkalmazni: a személyes védelem maximális biztonságát. Ehhez tartoznak technikai eszközök, például robot-felderítőgépek.
A NATO-n belül egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a légi szállítási kapacitás növelésére. Magyarország tervezi-e ennek bővítését, mi lesz az AN26-os szállítóflottával, amely folyamatosan öregszik? Hogyan kívánunk megfelelni a NATO elvárásainak?
A kérdés 2012-ig rendezett a más államokkal együtt kötött légi szállítási szerződéssel. Fontos kérdés, hogy hosszú távon hogyan oldjuk meg a külföldi műveletekben való részvételhez szükséges szállítási feladatokat. Olyan megoldást keresünk, amely harci körülmények között is alkalmazható. Hogy a különböző szóba jövő megoldások közül melyiket választjuk majd, az függ a feladat nagyságától, a költségeitől és a többi NATO-tagállam együttműködési készségétől is. A célunk a legkisebb költséggel biztosítani a legnagyobb szállító kapacitást, amelyik a legnagyobb biztonságot adja.
A magyar honvédség milyen szerepet vállal a most kialakulóban lévő európai védelmi és biztonságpolitikában? Mivel járulunk hozzá ehhez?
Az európai védelmi és biztonságpolitikai törekvés fontos és új kezdeményezés, amely kihat nemcsak az Európai Unióra, hanem a NATO szerepvállalására is. Mindkét szervezetnél paradigmaváltás zajlik: korábban nem tekintette a NATO feladatának, hogy a tagországok határain kívül szerepet vállaljon, ma ezt teszi. Az Európai Uniónak sem volt feladata biztonságpolitikai kapacitások kiépítése, ma erre törekszik. Magyarország érdeke, hogy mindkét szervezetben aktívan résztvegyen.
Megérkeztek az első Gripenek, amelyek nagyon modernek, de a hozzájuk rendelt kis hatótávolságú légiharc-rakéták elavultak. Mi is rendelünk a közös, európai, most kifejlesztettek közül?
Hogy milyen rakétákra van szükség, a katonáknak kell eldönteniük, nem a honvédelmi miniszternek. Én fontosnak tartom, hogy katonai kérdésekben azok döntsenek, akiknek ez a hivatásuk. Minden ilyen ügyben katonai szakértők álláspontját fogom meghallgatni. A Gripen-program keretében egyébként az idén összesen hét gép érkezik, és jövőre is ugyanennyi. A felszerelésükre vonatkozó döntéseket még azelőtt meghozták, hogy honvédelmi miniszternek neveztek volna ki.
Ön a Magyar Szocialista Párt egyik legerősebb embere. Mit szól ahhoz, hogy a jövő év elejére tervezett kongresszuson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tervezi átvenni a pártelnöki pozíciót?
Támogatom azt az álláspontot, hogy a miniszterelnök vállaljon felelősséget a párt elnökeként is. A következő egy-két évben a párt nagymértékű politikai és szervezeti változásokra lesz képes. Az MSZP ma a magyar politikai stabilitás egyik legfontosabb letéteményese. 1994 óta a szocialista párt kapta mindig a legtöbb szavazatot, a négy választásból háromszor kormányt is alakítottunk. Ez azt mutatja, hogy nagyon erős a társadalmi támogatottságunk. A következő évek tétje ennek a pozíciónak a megőrzése és erősítése.
Ön személy szerint továbbra is szeretné megtartani vezető pozícióját?
Van elképzelésem arról, milyen legyen a szocialista párt jövője. Ha támogatottságom van, akkor szeretnék a párt egyik vezetője lenni és aktívan részt venni ebben a folyamatban, mert engem foglalkoztat, hogy milyen lesz az MSZP tíz év múlva. Az MSZP jövője számomra érzelmi kérdés is, hiszen szorosan kötődöm sok-sok aktivistájához, életem meghatározó része az elmúlt tizenhat év küzdelme. Tisztában vagyok azzal, hogy az én személyes felelősségem is, hogy milyen lesz a baloldal sorsa.
