Az ukránok cáfolták, hogy az oroszok kilőtték a Patriot rakétarendszert

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában bejelentette, hogy az orosz és az ukrán fél döntést hozott az ukrajnai gabonaexportra vonatkozó ENSZ-program két hónapos meghosszabbításáról, írja az MTI.

Erdogan a török kormánypárt székházából közvetített videóüzenetében úgy fogalmazott:

a döntés országunk erőfeszítéseivel, orosz barátaink támogatásával és ukrán barátaink hozzájárulásával született.

A török államfő jelezte: további erőfeszítéseket tesznek, hogy a meghosszabbítás lejártát követő időszakban is folytatódjon a megállapodás. A Fekete-tengeri Gabonakezdeményezést tavaly július 22-én írták alá Isztambulban. Ez tette lehetővé az ukrajnai gabona és műtrágya exportját három olyan kijelölt ukrán kikötőből, amelyek orosz tengeri blokád alatt álltak.

Ezzel egy időben nyilatkozatot is aláírtak, amely egyebek között garantálta Oroszország számára, hogy folytathatja a gabona- és műtrágyaszállításokat, és azok mentesülnek a nemzetközi büntetőintézkedések alól.

Az ENSZ-kezdeményezés hatályát legutóbb március 18-án hosszabbították meg 60 nappal, vagyis május 18-án lejárt volna.

Novák Katalin szerdai Twitter-bejegyzésében Oroszország „őrült döntésének” nevezte Ukrajna megtámadását. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy ki kell vizsgálni a háborús bűnöket, a bűnösöknek pedig az igazságszolgáltatás előtt a helye. Az államfő úgy fogalmazott:

Egy szuverén állam ellen elkövetett fegyveres támadás és agresszió elfogadhatatlan.

https://twitter.com/KatalinNovak_HU/status/1658783780893499393

Az Európa Tanács a szerdán befejeződő, kétnapos reykjavíki csúcstalálkozóján jegyzéket hozott létre az orosz agresszió során Ukrajnát ért veszteségek és károk nyilvántartására, tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló szervezet szerdán.

Az MTI által idézett közlemény szerint az Európa Tanács negyedik csúcstalálkozóján létrehozott nyilvántartás az első lépést jelenti az orosz agresszió ukrajnai áldozatainak kárpótlási mechanizmusának megteremtése felé, amely  biztosítja majd, hogy Oroszország a nemzetközi joggal összhangban teljes jóvátételt fizessen Ukrajnának.

A nyilvántartást kezdetben három évre hozták létre, és az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott károkról, veszteségekről vagy sérülésekről szóló bizonyítékok és követelések jegyzékeként szolgál majd. A nyilvántartás kezelésére irodát hoznak létre Hágában, valamint egy fiókirodát Ukrajnában, közölték.

Ez idáig negyven ország – Albánia, Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Georgia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, és az Európai Unió csatlakozott, valamint további három ország, Andorra, Bulgária és Svájc, jelezte csatlakozási szándékát.

Befagyasztották Oroszországban Finnország ottani külképviseleteinek bankszámláit – közölte szerdán a finn külügyminiszter.

Pekka Haavisto sajtótájékoztatóján azt mondta, az intézkedés a moszkvai nagykövetség és a szentpétervári főkonzulátus számláját is érinti, így egyikhez sem tudnak hozzáférni. Hozzátette, hogy írásban kérték Moszkvától a döntés indoklását, de egyelőre nem kaptak hivatalos magyarázatot.

Közölte továbbá, hogy április 27-én kaptak először értesítést a külképviseletek számláinak befagyasztásáról, de Finnország azóta sem tett válaszintézkedést, azaz nem zárolta az orosz külképviseletek finnországi bankszámláit.

A finn külügyminiszter úgy véli, bankszámláik befagyasztásának legvalószínűbb oka az lehet hogy az Európai Unió Oroszország ellen foganatosított, pénzügyi tranzakciókat érintő szankciói gondot okoztak a Nyugaton működő orosz külképviseleteknek.

Tudjuk hogy egyes európai uniós tagállamoknak is akadtak már tranzakciós problémái Oroszországban, de ez a finn külképviseleteket nem érintette, mert jelentős készpénztartalékkal rendelkeznek

Hozzátette, hogy tudomása szerint egyetlen országgal szemben sem vezetett be eddig ilyen szigorú pénzügyi megszorítást az orosz fél, és ha hosszú ideig lesz érvényben ez az intézkedés, akkor új megoldásokra lehet szükség. Az orosz jegybank egyelőre nem reagált az újságírói megkeresésekre az ügyben.

A 20 milliós lélekszámú, közép-ázsiai Kazahsztán szoros történelmi, gazdasági és biztonságpolitikai kapcsolatot ápol Moszkvával. Az ukrajnai háborúban mégis semleges maradt, és nem ismeri el a szeptemberben annektált területeket sem Oroszország részeként.

Hasonló állásponton van a kazah lakosság többsége. A MediaNet és a PaperLab nevű, kormányzattól független kazah közvélemény-kutatók május 3-12. között 1100 fős mintán végeztek felmérést, melyben a kazahok attitűdjeire voltak kíváncsiak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban. Mint kiderült, a válaszadók többsége, mintegy 60 százaléka neutrális álláspontot képvisel a háború kérdésében, míg 12,8 százalékuk Oroszországot, 21,1 százalékuk pedig Ukrajnát támogatja. Ebben a kérdésben a közvélemény-kutatók hasonló eredményre jutottak, mint egy korábbi, tavaly decemberi felmérés.

Hat hónap alatt azonban megnőtt a kazahok félelme egy esetleg orosz inváziótól. Arra a kérdésre, hogy tartanak-e attól, hogy Oroszország megtámadja Kazahsztánt, fél éve még csak 8,3 százaléknyian válaszoltak igennel, mára azonban ez a szám csaknem megduplázódott, most a válaszadók 15 százaléka vélekedett így.

A válaszadók közel egyharmada szerint romlott Oroszország megítélése a háború miatt. A megkérdezettek valamivel több mint fele szerint nem változott az oroszok reputációja, és csak 4,7 százalék szerint javult 2022. február 24-e óta.

(The Guardian)

Nem kívánnak közvetlenül tárgyalni az ukrán féllel a Mol vezetői, miután az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető Ukrtransnafta megzsarolta a magyar olajipari vállalatot, értesült az Index.

A lap cikke szerint Ukrajna folyamatosan emelni szándékozik a Magyarországra érkező orosz olaj tranzitdíját. A Mol eddig folyamatosan tárgyalt is az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető Ukrtransnafta vállalattal a tranzitdíjak mértékéről, amit az ukrán fél két lépcsőben kíván megemelni.

Május 15-én az ukrán cég vezérigazgatója, Volodimir Tsependa egy orosz nyelvű feljegyzést küldött a Molnak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére.  Az ukrán vezérigazgató megjegyezte, hogy Brüsszelből Ursula von der Leyenéktől azt az üzenetet kapta, „ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítást Magyarország felé.”

A cégvezető jelezte ugyanakkor, hogy kész a további egyeztetésre.

Az Index információi szerint a fentieket a Mol egyértelműen zsarolásként értékeli, éppen ezért nem kívánnak közvetlen tárgyalásokat folytatni az ukrán féllel. Értelmezésük szerint ebben az esetben csak a további zsarolásoknak engednének.

Arra vonatkozóan semmilyen információ nincs, hogy Ursula von der Leyenék valóban küldtek volna ilyen üzenetet az Ukrtransnafta vállalat számára, sokkal valószínűbb, hogy az ukrán fél belső politikai utasításra küldte el politikai üzenetét a magyar olajipari vállalatnak.

Az Index információi szerint a Mol vezetése tegnap hivatalosan jelezte a zsarolási kísérletet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felé, illetve felvették a kapcsolatot a kijevi magyar nagykövettel is, hogy tegyen lépéseket az ügyben. Úgy tudni, a nagykövet segítséget ígért a Molnak.

Csak annyit akarok mondani: ne aggódjanak a Patriotunkért!

– nyilatkozta a helyi médiának Jurij Ihnát, az ukrán légierő szóvivője.

Az oroszok kedden közölték, hogy hiperszonikus rakétával kilőtték az egyik Patriotot, majd szerdán a Reuters amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról írt, hogy valóban találat érte a rakétavédelmi rendszer egyik indítóegységét. Megjegyezték: az eszköz nem semmisült meg, ahogy azt oroszok állítják, de valóban némi kár keletkezett benne.

Az ukrán légierő szóvivője kizárta annak lehetőségét, hogy egy orosz Kinzsal rakéta kilőtte a Patriot rendszert.

A Patriotot lehetetlen Kinzsal rakétával megsemmisíteni. Minden, amit odaát mondanak, a propaganda-archívumukat gazdagítja

– nyilatkozta.

Kijev korábban közölte, hogy az ukrán légvédelmi rendszer hat orosz Kinzsal hiperszonikus rakétát lőtt le, viszont ez a kijelentés Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint nem igaz.

(The Guardian)

Megrongálódott az amerikai gyártmányú Patriot rakétavédelmi rendszer egyik indítóegysége, közölte két amerikai tisztviselő kedden. Hozzátették: a rendszer némi kárt szenvedett ugyan, de nem semmisült meg.

Az egyik anonimitást kérő amerikai tisztviselő a Reuters-nek elmondta, hogy Washington és Kijev már tárgyal a rendszer javításának legjobb módjáról, és ehhez jelen állás szerint a rendszert nem kell hazaszállítani Ukrajnából. A tisztviselő megjegyezte, hogy az Egyesült Államok az elkövetkező napokban már többet fog tudni a helyzetről, így ezek az információk idővel változhatnak.

A Patriot az egyik legfejlettebb légvédelmi eszközök egyike. Ukrajnának azért volt égető szüksége rájuk, hogy képesek legyenek visszaverni a kritikus infrastruktúrát célzó orosz légicsapásokat. A Patriot repülőgépek, cirkálórakéták és ballisztikus rakétákkal szemben is védelmet nyújt.

A CNN úgy tudja, idáig két ilyen típusú légvédelmi rendszert kaptak az ukránok: egyet az Egyesült Államoktól, egyet pedig közösen Németországtól és Hollandiától.

Az oroszok kedden közölték, hogy hiperszonikus rakétával kilőtték az egyik Patriotot.

A Pentagon egyelőre nem kommentálta az értesülést.

A brit és a holland miniszterelnök kedden jelentette be, hogy nemzetközi koalíciót hoznak létre azzal céllal, hogy vadászgépek beszerzésében nyújtsanak segítséget Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij londoni villámlátogatása után Rishi Sunak kormánya ígéretet tett arra, hogy harci drónokat biztosítanak az ukrán haderőnek, továbbá pilótákat is kiképeznek, azonban F-16-osokat nem adnak, hiszen ilyen típusú vadászgépet nem is használ a brit légierő.

Áprilisban a dán védelmi miniszter beszélt arról, hogy a Nyugat még nyár előtt eldönti, küld-e vadászgépeket Ukrajnába, melyekért hosszú ideje lobbizik az ukrán vezetés. A NATO-tagállamok közül egyedül Lengyelország és Szlovákia kötelezte el magát amellett, hogy szovjet típusú MIG-29-es vadászgépekkel segíti az ukránokat. Mindenesetre

Mark Rutte és Rishi Sunak koalíciós kezdeményezését Zelenszkij kedd esti videóbeszédében „jó kezdetnek” nevezte, és köszönetet mondott érte a nyugat-európai kormányfőknek.  (The Guardian)

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy sajtóinterjúban azon véleményének adott hangot, hogy nyolcvan százalékban igaz az, amit Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport alapítója mond.

A legrosszabb az, hogy amit Prigozsin mond, az többnyire igaz. Vannak dolgok, amelyekről még azt sem lehet mondani, hogy hamisak, mivel kétféleképpen is felfoghatók, de annak, amit mond, 80 százaléka teljesen igaz

– fogalmazott.

Prigozsin nyíltan bírálja Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimovot, az orosz fegyveres erők főparancsnokát, és ezek Budanov szerint nem az orosz pszichológiai hadviselés részei. Az ukrán hírszerzés feje kifejtette, hogy a Prigozsin vezette Wagner katonai vállalkozás „maximális hatékonyságot” mutatott, szemben az orosz hadsereggel, amelynek parancsnoksága emiatt érzett „irigységből” a magánhadsereget igyekszik „fizikailag eltüntetni”. Budanov megjegyezte, hogy

a Wagner-zsoldosok még Ramzan Kadirov csecsen vezető katonáin is túltettek hatékonyságban.

A hírszerzés vezetője azt is kijelentette az interjúban, hogy az Oroszországi Föderáció lehetőségei a komoly támadó akciókra teljesen kimerültek, de a támadók erőteljes védelmet építettek ki.

(MTI)

Az elmúlt néhány nap alatt csapataink mintegy 20 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel Bahmut külvárosának északi és déli részén

– jelentette az ukrán védelmi miniszter helyettese kedden a Telegramon. Az MTI szemléje szerint Hanna Maljar azt is megjegyezte, hogy magában a városban az ellenség valamelyest előrenyomult: hivatásos ejtőernyős alakulatokat vontak be a harcokba.

Mindez összhangban van a brit védelmi minisztérium keddi jelentésével, mely arról adott hírt, hogy a Wagner csoport egységei Bahmut belvárosában több ukrán állást is elfoglaltak, ugyanakkor az ukrán csapatoknak is sikerült visszaszorítaniuk a frontvonalat a várostól északnyugatra, továbbá megerősítették a déli hadállásaikat. Ennek köszönhetően az ukrán hadsereg biztonságosabban használhatja utánpótlási célokra a kulcsfontosságú 0506-os számú utat.

Az ENSZ szóvivője szerint ma hagyja el az utolsó hajó az ukrán kikötőket a fekete-tengeri gabonaegyezmény keretében. A hajó egy nappal azelőtt indul útnak, hogy a gabona- és műtrágya biztonságos tengeri exportját garantáló egyezmény lejár – írja a Guardian.

A háború előtt Ukrajna havonta mintegy 5 millió tonna gabonát exportált, melynek túlnyomó része, mintegy 90 százaléka a Fekete-tengeri kikötőkön, például Odesszán keresztül jutott el a világpiacra. A háború elején az oroszok blokád alá vonták a fekete-tengeri kikötőket, márciusra az itt áthaladó gabona- és olajos növények exportja a nullára esett. A 2021-es évből rekord mennyiségű termés rekedt a silókban, így a globális élelmezésbiztonság pillanatok alatt veszélybe került. Ahogy az ukrán gazdaság is, hiszen az ország gabonatermésének mintegy 75 százalékát exportálja, bevételeinek 20 százaléka pedig a mezőgazdasági termékek értékesítéséből származik.

Tavaly júliusban a harcoló felek – az ENSZ és Törökország mediálásával – részben helyreállították az ukrán tengeri agrárexportot. A megállapodást tavaly novemberben további 120 nappal meghosszabbították, majd idén márciusban ismét meg kellett újítani. Ekkor változatlan feltételek mellett hatvan nappal meghosszabbították az egyezményt, amely május 18-án ismét lejár.

Ez év márciusáig 800 élelmiszerrel megrakodott hajó futott ki három ukrán kikötőből: Csornomorszkból, Odesszából és Juzsnijból/Pivdennijből.