Belföld

A kormány négy éve – az EU-csatlakozástól az üres államkasszáig

Eseménydús és ellentmondásos négy évet tudhat maga mögött a jelenlegi kabinet: 15 éves demokráciánk történetében először bukott meg ciklus közben miniszterelnök, kiürült az államkassza, viszont épültek autópályák, eltörölték a sorkatonaságot és csatlakoztunk az EU-hoz.

A Medgyessy-kormány munkáját egyértelműen a két 100 napos program fémjelezte. Első alkalommal történt meg, hogy egy kormány a választási programjában vállaltakat egy az egyben átültette a gyakorlatba, ráadásul még a közvélemény és a szakmai szervezetek szemében is elfogadott száznapos „türelmi időn” belül. Erre a gyors munkakezdésre korábban nem találunk példát. „A 100 napos programok megvalósítása azonban két szempontból is (gazdaság)politikai hibának minősíthető. Nem felelt meg ugyanis sem a gazdasági, sem a politikai racionalitásnak. Nemcsak arról van szó, hogy a programokban vállalt kifizetések nem voltak egyensúlyban a gazdaság teherbíró képességével és máig kihatnak a költségvetés egyenlegére, hanem arról is, hogy a helytelen időzítés miatt (az emberek emlékezetében köztudottan az időben közelebb eső történések maradnak meg nagyobb valószínűséggel) a 100 lépés program politikai haszna is elmaradt” – véli Budai Bernadett.

Zökkenőmentes kormányváltás

A politológus hozzátette: a kormányfőváltás, mint a ciklus másik fő momentuma inkább alkotmányjogi-politológiai értelemben volt precedens értékű, az emberek a tulajdonképpen zökkenőmentes váltásból nem sokat érzékeltek. Az eset világosan rámutatott a mindenkori miniszterelnök pártba való beágyazottságának fontosságára. Nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc, aki kívülről került kormányzati pozícióba, ráadásul politikai tapasztalat nélkül, egyik legfontosabb személyes feladatának tartja a pártban és azon belül a frakcióban való támogatottságának erősítését.

100 nap után 100 lépés

A Gyurcsány-kormány kezdeti lendülete nem annyira a kormányzati munka milyenségéből, hanem sokkal inkább a politikai helyzetből fakadt. A kormányt éppen ennek a kezdeti lendületnek az elmúlása kényszerítette a konkrét cselekvésre. A tényleges kormányzati munka tulajdonképpen a tavaly nyár elején elindított 100 lépés programmal kezdődött el.

A ciklus kormányzati munkájának egyik legfontosabb jellemzője, hogy ismét nem születtek meg a nagy ellátórendszereket érintő átfogó reformok. „A Medgyessy-kabinet nem ismerte fel, hogy bármiféle reformértékű lépésre a ciklus elején van politikai lehetőség, később pedig már a párt támogatásának hiánya miatt nem volt mozgástere a kormányfőnek. Gyurcsány Ferenc pedig már az idő szűkössége miatt nem vállalta fel – megítélésem szerint helyesen – a reformokat. Ezt kompenzálandó született meg a kis lépések politikája” – mondta Budai Bernadett a FigyelőNetnek.

Fejlesztés és autópálya

A fejlesztési prioritásokat még a Medgyessy-adminisztráció fektette le, ennek végrehajtásában a kormányváltás nem hozott jelentős változást. Középpontba került a közlekedési infrastruktúra, azon belül is az autópálya. „Önmagában ezt a prioritáskijelölést elég nehéz lenne vitatni – eltekintve néhány valós ökológiai kockázattól -, de a végrehajtás hatékonysága már kritizálható” – véli Kumin Ferenc. Hozzátette: nem sikerült meggyőzően leszorítani az építés fajlagos költségét, és a nagy ívű elképzelések ellenére csúszások és hiányosságok maradtak a választásokig.

A családtámogatások szerkezete átalakult. Ez egyébként azon kevés döntések egyike a politológus szerint, ahol a papírformának megfelelően ütközik a szociáldemokrata és a konzervatív oldal. „A korlátozott költségvetési lehetőségeknek megfelelően a támogatás összege minimálisan nőhetett, de az elosztás logikája megváltozott: az igazságosság eszménye lépett a teljesítményelv helyébe” – mondta Kumin Ferenc a FigyelőNetnek.

Hibásnak tartják az áfacsökkentést

A politológus szerint az adórendszer módosítása terén követte el a Gyurcsány-kormány egyik legnagyobb hibáját. Az áfacsökkentés jóléti hatása gyakorlatilag érzékelhetetlen maradt, és az infláció sem a várakozásoknak megfelelően mérséklődőt. Az amúgy is feszített költségvetési krízist viszont értelemszerűen tovább fokozta az államháztartás legstabilabb bevételét biztosító adónem kulcsának megvágása.

„Összességében a gazdaságpolitikai teljesítmény mérésére alkalmas makromutatók vegyes képet mutatnak. Legkritikusabb az államháztartás hiánya, és ezzel összefüggésben a kritikus határig nőtt államadósság. Ezekkel szemben történelmi mélypontra került az infláció, és a ciklus egésze alatt stabil maradt a forint, igaz, ez a pozitív kép épp a kampány utolsó heteiben törik meg” – véli Kumin Ferenc.

Ellentmondásosan, de jobban élünk

Hangsúlyozta, a háztartások reáljövedelmének növekedése jelentheti talán a legkézzelfoghatóbb, de egyben legellentmondásosabb eredményt is. A választók többsége pontosan tisztában van azzal, hogy fogyasztási lehetőségei bővültek, de a gyarapodás makrogazdasági alapjai ingatagok. A jóléti összképet árnyalja az energiahordozók árának inflációt bőven meghaladó növekedése, ami részben a világpiaci árak alakulásából, részben viszont az adótartalom változásából következett, így például a villanyáram magasabb áfakulcs alá sorolásával, a ciklus félidejében.

További ellentmondásos helyzet fakad a munkaerő-piaci kép megváltozásából. A munkahelyek számának növekedése ellenére nőtt a munkanélküliek száma. A számos strukturális magyarázat között megjelenik a sorkatonaság eltörlésének hatása is, ami egyúttal a ciklus egyik legegyértelműbb pozitív intézkedése, amelyet közvetlenül még az ellenzék sem bírál, inkább burkoltan jelenik meg a haderő általános leépítésének kritikája.

Szimbolikus politizálásban még gyenge a kormány

Szimbolikus politizálás tekintetében az MSZP-SZDSZ-kormány teljesítménye hagyományosan alacsony. A történelmi fordulópontot jelentő EU-csatlakozás napját sem sikerült maradandó közösségi élménnyé tenni, működő, élő, akciózó, egymás társaságát kereső közössége továbbra is a konzervatívoknak van.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik