A továbbra is fennálló makrogazdasági egyensúlytalanságból eredő kockázatokat eddig a kedvező nemzetközi pénzpiaci folyamatok enyhítették, azonban a nemzetközi befektetői környezet esetleges hirtelen megváltozása jelentős veszélyforrás lehet.
A pénzügyi közvetítőrendszer működését új típusú kockázatok fokozatos megjelenése és tudatos vállalása jellemzi. Ennek ellenére a bankrendszer jövedelmezősége kiemelkedő és tőkehelyzete stabil – állítja a jelentés.
Globális veszély és nem fenntartható finanszírozás
A világgazdaság kilátásaival kapcsolatos bizonytalanságok az előző jelentés óta érdemben nem változtak. A globális egyensúlytalanság fennmaradása tekinthető az egyik legfontosabb makrogazdasági stabilitási kockázatnak, amit tetéz, hogy a hazai alapvető gazdasági folyamatok nem javultak kellőképpen.
Bár az áruforgalmi és szolgáltatási egyenleg javult, a gazdaság külső finanszírozási igényének jelenlegi szintje hosszú távon nem fenntartható. A legnagyobb kockázatot az államháztartás hiánya jelenti, amely a makrogazdasági helyzet legkritikusabb pontja. A Konvergencia-programban megfogalmazott deficit-csökkentési terv teljesítése szükséges ahhoz, hogy a befektetői bizalom megerősödjön.
Ha máshol kamatot emelnek…
Magyarország számára mindeddig megkönnyítette az egyensúlytalanságok kezelését a kedvező nemzetközi befektetői környezet. A fejlett gazdaságok ugyanis immár évek óta alacsony inflációs- és kamatszintek mellett működnek és részben ennek köszönhetően a feltörekvő piacokat is történelmileg alacsony kockázati prémiumok jellemzik. Az egyik legjelentősebb kockázatot a fejlett piacok alacsony kamatszintjének vártnál gyorsabb növekedése jelenti. Mindezek következtében az esetlegesen megnövekvő kockázati prémiumok a magyar gazdaság finanszírozását és növekedési lehetőségeit is negatívan befolyásolhatják.
A pénzügyi közvetítő rendszert mind keresleti, mind pedig kínálati tényezők miatt a hitelkockázatok dinamikus felépülése jellemzi. A vállalatok korábbiaknál kedvezőtlenebb gazdasági környezethez való lassú alkalmazkodása esetén a lefelé irányuló jövedelmezőségi kockázatok miatt romolhat a banki hitelportfolió minősége. A háztartásoknál az adósságterhek jelentős növekedése miatt a jövőben a legnagyobb kockázatot a reáljövedelem alakulásából származó bizonytalanság jelenti.
Veszélyes banki kihelyezések
A pénzügyi közvetítés mélyülésével párhuzamosan a bankok új, magasabb kockázatú, és hiteltörténettel nem rendelkező ügyfélcsoportok felé fordulnak, ugyanakkor a piacszerzési stratégiájuk és az erősödő verseny hatására hitelezési feltételeik lazítására kényszerülnek. Emellett különösen kockázatos, hogy az újonnan folyósított hiteleken belül a természetes fedezettel nem rendelkező háztartások és vállalatok esetén egyre növekvő részesedéssel bír a devizahitelezés. A devizahitelezés felerősödése azért is kockázatos, mivel a likviditáskorlátos ügyfelek közül olyan hitelfelvevők is forráshoz jutnak, akik a forintfinanszírozásból kiszorulnak. Az új piacokra lépés és a devizahitelezés miatt növekszik annak valószínűsége, hogy a bankok nem képesek az ezzel együtt járó többlet kockázatokat pontosan felmérni és az árazásban érvényesíteni.
A bankrendszer évek óta magas jövedelmezőséggel és stabil tőkehelyzettel működik – bár ehhez egyszeri tényezők is hozzájárultak. A lakáshitelezés dinamikájának visszaesése és az alacsonyabb kamatszint már rövidtávon is mérsékeltebb jövedelembővülést vetít előre. Így, ha a bankokkal szemben támasztott jövedelmezőségi elvárások magas szinten stabilizálódnak, akkor ez növekvő kockázatvállalásra ösztönözheti őket.
