Az idén az építőipar növekedése 4,5 százalék körül alakulhat, a bő esztendők után azonban 2023-ban és 2024-ben szűk esztendő várható – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szervezett konferencián kedden Budapesten az MTI tudósítása szerint.
Nagy Márton közölte, a kormány a következő évben azon dolgozik, hogy az ország elkerülje a recessziót. Ez azonban attól függ, hogy Németország recesszióba esik-e. A miniszter szerint a valódi kérdés az, hogy Németország milyen mély és milyen hosszú ideig tartó recesszióba esik.
Kiemelte, hogy az építőipar hármas szorításban van az emelkedő energia-, munkabér- és alapanyagköltségek, a dráguló finanszírozás, valamint az elhalasztott állami beruházások és a mérséklődő lakossági kereslet miatt.
Az emelkedő költségek miatt kialakuló költségsokkról szólva a miniszter példaként említette, hogy míg az infláció 20 százalékos, az építőipari árindex – főként az anyagköltségek emelkedése nyomán – meghaladhatja a 30 százalékot.
A dráguló finanszírozásról megjegyezte, a jegybanki alapkamat emelések hatására a hitel piac kétszámjegyű tartományban van, amelyre az elmúlt 20 évben nem volt példa. Ez a kamatszint pedig megállíthatja az építőipart – vélekedett.
Kitért arra is, hogy az állami beruházások értéke 2020-ban tetőzött 3500 milliárd forinttal, idén ez az érték 2700 milliárd forintra, egy egészségesebb szintre fog csökkeni. Mindezen beruházások 60-70 százaléka tartozik az építőipari beruházások körébe – jelezte. Egyúttal rámutatott, hogy a következő két évben az állami beruházások elhalasztása miatt az építőipar teljesítménye jelentősen vissza fog esni.
Nagy Márton elmondta, hogy az idén 17 000 új lakással számolnak, ez jövőre 10 000 körül alakul, míg 2024-ben az alatt lehet. Az első Orbán-kormány alatt tudtak egy év alatt 40 ezer lakást építeni, ezt a számot azóta sem tudták elérni, az okait vizsgálják – fejtette ki. A miniszter szerint lakáspiaci reformra van szükség ahhoz, hogy közép-, illetve hosszú távon a 40 ezres lakásszámot el tudják érni.
Az eseményről beszámoló ATV azt írja: Nagy Márton azt várja, hogy a magyar gazdaság megőrzi az uniós átlaggal szembeni 2-3 százalékos növekedési előnyét. Senki ne gondolja, hogy nem fogunk lassulni, ha Németország belassul, a fontos az említett növekedési többlet tartása – hangsúlyozta a miniszter. Ami a foglalkoztatottságot illeti, Nagy Márton szerint az energiaválság félelmet gerjeszt a gazdaságban. A miniszter úgy látja: ez a félelem jogos, de túlzó.
