Bár valószínűleg nem is tudnak róla, a munkaadók zöme már évek óta törvényt szeg, amikor a dolgozóik bérét bankszámlájukra utalja. Ugyanis a Munka törvénykönyve azt írja, hogy ”a munkabér vagy meghatározott részének fizetési számlára történő utalása a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat”. Mi történik mégis a legtöbb esetben? A cég elutalja a dolgozó fizetését, aki felveszi az egészet vagy egy részét készpénzben egy bankfiókban vagy egy automatából – s ez a banki számlacsomag függvényében akár több tízezer forintos tételt is kitesz egy évben.
Igen ám, de jövőre új elem kerül a képletbe: minden banki műveletet, a bérek átutalását és felvételét is terheli az új pénzügyi tranzakciós illeték. Utána néztünk, eddig mi volt a gyakorlat, és az új “adó” hogyan érintheti a munkáltatókat és a dolgozókat.
| A Munka törvénykönyve szerint |
| A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. A rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló által meghatározott fizetési számlájára átutalja. Az utalás a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat. (A júliustól érvényes új Munka törvénykönyve kicsit másképp fogalmaz: a munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat.) A közszférában kötelező az átutalásos fizetés, a versenyszférában azonban a munkáltató nem kötelezheti a dolgozót, hogy a munkabér átutalása miatt bankszámlát nyisson. |
Kevés helyen teljesítették
Az előírás teljesítése eddig sem volt egyszerű a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, Pataky Péter szerint. Hiszen az, hogy mennyi többletköltséget okoz a munkáltatónak az utalás, attól függ, éppen hol vezetik a számláját. A bankok egy részénél például nem kerül pénzbe a készpénzfelvétel. De erre nem megoldás szerinte azt mondani, hogy minden dolgozó menjen át olyan bankhoz, ahol nem számítanak fel költséget a készpénzfelvételre.
A munkaadói oldal mégis ezt mondja, mivel ennek a követelménynek nem is tud (és nem is akar) megfelelni. A munkavállaló saját (szabad) akaratából választja a banki utalást a készpénzes kifizetés helyett, így választásának valamennyi következménye – így az ATM-ből való pénzfelvétel költsége – is őt terheli – írta megkeresésünkre a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc szerint olyan bankot kell választania a munkavállalónak, amelyiknél ingyenes a készpénzfelvétel. A kiválasztásban segíthet a munkaadó, de ez nem kötelessége – jegyezte meg. Dávid Ferenc szerint a a mikrovállalkozásoknál elég gyakori a készpénzes fizetés, de nagyobb üzemméretű munkáltatóknál szinte általános az utalás.
Volt, ahol kompenzáltak?
Pataky Péter úgy tudja, a munkáltatók egy részénél a kollektív szerződésben rögzítették, hogy ellentételezés jár (költségátalány formájában) a fizetés felvételénél jelentkező banki díjakra. Ilyen esetben a kompenzáció a tényleges költségtől független. Ez a gyakorlat azonban korántsem volt elterjedt. Az biztos, hogy a bankkártyás fizetés vidéken sokkal kevésbé elérhető, mint a nagyobb városokban. Nem véletlen, hogy a vidéki gyáraknál elhelyezett bankautomaták előtt fizetésnapokon hosszú sorok kígyóznak – tette hozzá.
A közszférában 1998 óta nem lehet készpénzben felvenni a fizetést – mondta megkeresésünkre a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkára, Fehér József. A kötelező számlanyitással párhuzamosan a munkáltatóknak kompenzálniuk kellett a dolgozókat (vagy legalábbis nagyobb részüket). A készpénzfelvétel ellentételezésére évi mintegy 2500 forintos költségátalányt kaptak a közszférában dolgozók. Az összeg attól függetlenül járt, hogy a dolgozó bankja felszámolt-e a készpénzfelvételért díjat, vagy sem, és nem függött az összeg nagyságától sem. Azt is hozzátette a főtitkár, hogy tudomása szerint a bankok többsége adott kedvezményt a közszférában dolgozóknak a számlanyitáskor, s például az egyszeri készpénzfelvételnél is. A munkáltatói kompenzáció kb. két éve megszűnt – tette hozzá.
Fotó: Northfoto
Min változtat az új „adó”?
A pénzügyi tranzakciós illetéket minden számlához kötődő pénzmozgásra meg kell majd fizetni a jövő évtől. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató is adózik, amikor átutalja a dolgozónak a bérét, és a dolgozó is adózik, amikor felveszi, illetve elkölti a fizetését. S mindez független attól, hogy a bank felszámít-e költséget a készpénzfelvételnél vagy sem. Az illetéket mindenképpen és mindenkinek meg kell fizetnie.
Idén júliustól lép életbe az új Munka törvénykönyve is. amelyben kicsit a mostanitól eltér a kifizetés költségével kapcsolatos előírás. Így fogalmaz: „a munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat.” Pataky Péter olvasatában ez az apró változtatás egyértelműen azt jelenti, hogy a munkáltató nem háríthatja át a bérfizetéskor őt terhelő pénzügyi tranzakciós adót a dolgozóra. De ne féltsük a munkáltatókat – tette hozzá az MSZOSZ elnöke. Megtalálják a módját, hogy érvényesítsék ezt a költséget: megspórolják majd például a bérköltségen.
Azt is hozzátette: az új adók minden munkavállalót és minden háztartást érinteni fognak, ráadásul halmozottan. Gondoljunk csak bele, ha valaki például telefonál, akkor arra megfizeti az áfát, félévtől meg kell fizetnie a telefonadót is, s ha ki akarja fizetni a számlát, akkor jövőre megfizetheti a pénzügyi tranzakciós illetéket is – tette hozzá.
Dávid Ferenc leszögezte: az utalásos rendszer jótékony, tisztító hatással van a gazdaságra, nem beszélve a korszerűségéről. Ezért is állt értetlenül, amikor meghallotta a hírt, hogy minden banki forgalmat megadóztatnak. Ez szerinte serkenteni fogja a készpénzes bérkifizetéseket, ami hatalmas visszalépést jelent és szaporítja a fekete kifizetéseket. Hiszen nyilvánvaló, hogy a szürke/feketegazdaságban gyakoribb a “készpénzezés” – jegyezte meg.
A tranzakciós adó 1 ezrelék lehet. A 640 ezer közszolga mintegy fele nem keres többet nettó 120-130 ezer forintnál a főtitkár szerint. Ha egy ezrelékkel számolunk, akkor ez nekik havi 120-130 forint plusz kiadást fog jelenteni. Az összeg nem nagy, de Fehér József szerint ezzel sérül az az elv, hogy a dolgozónak nem lehet plusz költsége a munkabér kifizetésénél. Ezért a 2013-as bértárgyalások előtt fel fogják vetni, hogy a munkáltató ismerje el, és térítse meg ezt a költséget, hasonlóan, mint amikor kompenzációt adtak a készpénzes bérkifizetés megszüntetésekor.
