Szalainé Szilágyi Eleonóra százmillió forintos juttatása után a BKV-s végkielégítési ügy új szereplővel gazdagodott. Bosnyák Gyula tavaly távozott a stratégiai igazgatói székből, de egyéves munkásságát 39 millió forinttal jutalmazták. Mindkét vezetővel Balogh Zsolt, akkori megbízott vezérigazgató kötött szerződést.
Mankók tartják életben a céget
Hagyó Miklós Bosnyák Zoltán miatt újra a BKV felügyelő bizottságához fordult. A főpolgármester-helyettes az egykori stratégiai igazgató távozásának részleteire kíváncsi, egyúttal elrendelte, hogy az elmúlt négy év valamennyi végkielégítési ügyét vizsgálják ki a közlekedési vállalatnál és az összes többi fővárosi cégnél is.
Milliárdos támogatás, milliós fizetések
A BKV hagyományosan nem tartozik a legnépszerűbb állami vállalatok közé. A konfliktushelyzeteket néha túl hevesen kezelő biztonsági őreiken túl gyakran a felső vezetők kimagasló bérezése miatt kerül címlapra a vállalat. A jegy- és bérletárak gyakori emelése sem teszi népszerűbbé a közlekedési társaságot, az állam mindeközben milliárdos csomagokkal segíti a céget. Ezek után jogosan merülhet fel a kérdés: mivel érdemelte ki a vezetőség és a tanácsadók az irreálisnak tűnő pénzeket?
Tavaly decemberben 40 milliárd forintos állami támogatást jelentett be Demszky Gábor, idén áprilisban a fővárosi önkormányzat 10 milliárd forinttal segítette ki a BKV-t. Múlt héten mégis kiderült: a humánpolitikai igazgató csaknem százmilliós végkielégítése után is bejárt dolgozni, havi 1,2 millió forintért (a BKV hivatalos közlése szerint).
Sajtóértesülések szerint Szalainé Szilágyi Eleonóra tavaly márciusban végkielégítéssel távozott a BKV-tól, de ennek ellenére 2008 nyarán további másfél évre hosszabbítottak vele. A szerződés értelmében ez év végéig, december 31-ig tölthette volna be pozícióját, azonban – Kocsis István BKV vezérigazgató szavaival élve – „a körülmények” miatt önmaga mondott le, július 27-én.
A fővárosi önkormányzat gazdasági bizottsága – amely az összes fővárosi cég tulajdonosaként jár el – keddi ülésnapján nem tárgyalta az ügyet. Hagyó Miklós Erdélyben tölti szabadságát, de ahogy a vezérigazgató, úgy a főpolgármester-helyettes is mielőbbi kivizsgálást követelt.
A BKV ígérete szerint a belső ellenőrzési szervezet tíz napon belül kivizsgálja az ügyet, amely – eredményétől függően – akár személyi változásokat is okozhat. A humánpolitikai igazgatóval az előző, megbízott vezérigazgató (Balogh Zsolt, jelenleg műszaki vezérigazgató-helyettes) hosszabbított szerződést.
Nem egyedi eset
Futó Sándort tavaly még a vezérigazgatói székre esélyesek sorában is emlegették. Ám idén áprilisban Kocsis istván (aki szűk egy éve vezeti a BKV-t) kezdeményezte az egykori főtanácsos felmentését Molnár Lászlóval együtt (utóbbi műszaki-gazdasági főtanácsadó volt). Az ügy érdekessége, hogy Molnárt áprilisban végkielégítés nélkül bocsátották el (bár igaz, hogy a BKV-hoz 2008 szeptemberében került főtanácsadó közel 1,5 millió forintot kapott havonta), míg Futónak csak június elején kellett új munkahely után néznie – 36 milliós végkielégítéssel a zsebében. Szerződésük szerint a főtanácsadókat – felmondás esetén – 12 havi átlagkereset illeti – Molnár erről lemondott.
A fővárosi közlekedési társaság a jelek szerint a külső tanácsadókat is megbecsüli. Július elején több mint 2 milliárd forintért kért tanácsokat a 4-es metró munkálataival kapcsolatban.
Kisebb megbízásokat is kaptak külső cégek 2008 őszén (a szerződéseket szeptemberben Kocsis István hivatalba lépésekor kötötték), de összességében ezek is meghaladták a százmillió forintot. Összesen 23 céggel szerződött a társaság. Volt akivel a devizapiaci változásokat elemeztették, míg egy másik cég, a válságra való tekintettel a hitelfelvételi lehetőségeket mérte fel. Ezeken kívül a BKV tanácsot kért például formacipő vásárlása ügyében, illetve 600 ezer forintért a jegy- és bérletgyártás kérdésében is segítséget kértek.
Jogi útra terelnék az ügyet
Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának Fidesz által delegált tagja szerint a vállalatot kár érhette. Véleménye szerint, ha nem sikerül tisztázni az anyagiakat Szalainével, akkor jogi útra kell terelni az ügyet. Az FN megkeresésére Vitézy Dávid elmondta: sok múlik az augusztus 17-ei bizottsági ülésen. A belső ellenőrzés eredményét ekkor kapják kézhez a bizottsági tagok. Vitézy ekkor újra felveti a tárgyalások szükségességét Szalainé Szilágyi Eleonórával, de jogi útra csak akkor terelné az ügyet, ha a felügyelőbizottság újra leszavazná. A delegált ugyanakkor azt is elmondta, bízik a tagok bölcsességében, és reméli, hogy az ismert eredmények tükrében helyes döntést hoznak.
A Fidesz nem vár augusztusig, sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a legfőbb ügyészhez fordulnak különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés „tényállása” miatt. Ezen kívül kezdeményezik Balogh Zsolt és Székely Gábor (a felügyelőbizottság elnöke) felmentését az ügyben játszott szerepük miatt. Németh Szilárd, a fővárosi Fidesz-frakció tagja kéri továbbá Hagyó Miklóst, hogy az összes végkielégítési ügyet hozza nyilvánosságra, valamint felszólította Szalainé Szilágyi Eleonórát az utalt összeg visszafizetésére.
Nem dolgozhatott volna
Lapunk megkeresésére Lőrik Erzsébet munkajogász elmondta: érthetetlen, hogy a végkielégítés után hogy maradhatott Szalainé mégis beosztásban a BKV-nál, hiszen annak megítélése egyet jelent munkaviszonyának megszűnésével. Csak a szerződés dokumentumainak teljes ismeretében lehet megállapítani azonban, hogy kik a felelősei az ügynek. A jogi útra terelésről szintén csak ezután lehet beszélni – mondta a munkajogász.
A végkielégítés pontos összege és Szalainé havi átlagfizetése nem ismert. A havi bér kapcsán felmerült már 1,2-; 2,7- és 4 millió forint is; azonban a lapértesülések szerinti 100 milliós végkielégítést a BKV eddig még nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Kérdésünkre Lőrik Erzsébet elmondta, hogy természetesen létezik szabályozás az állami alkalmazottak juttatásaira nézve (a BKV önkormányzati tulajdonú cég – a szerk.), de vezetők esetében lehetőség van egyéni szerződés kötésére. Ezen felül a különböző jogcímeken kiosztott prémiumok jócskán megemelhetik a munkaviszony megszűnésével kapható „jutalmat”, de ezek nem tartoznak a végkielégítés összegébe – hangsúlyozta a szakember.
A közlekedési vállalatnak is az lenne az érdeke, hogy nyilvánosságra hozza a végkielégítés pontos összegét és a szerződést, de ezt addig nem tehetik meg, amíg ezt Szalainé nem engedélyezi – árulta el lapunknak a BKV kommunikációs igazgatója.
