A testület szerint az államháztartás hiánya jövőre az uniós ajánlásoknak megfelelő küszöbérték, a GDP három százaléka alá kerülhet és 2,8 százalék lehet. Az uniós végrehajtó testület megjegyezte ugyanakkor, hogy a csökkentési tervek részben olyan intézkedésekre épülnek, amelyeket a konvergencia program nem részletez.
A bizottság ezek részletezése mellett fontosnak tartja a kiadások további csökkentését a közigazgatás folytatódó reformjával és a veszteséges vállalatok helyzetének kezelésével szerkezeti reformok útján. Ugyancsak sürgeti az idei hiánycél tartását a kiadások szigorú ellenőrzésével és – szükség esetén – a tartalék befagyasztásával.
Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos megállapította, hogy a nemzetközi gazdasági válság miatt az elmúlt két év félresöpörte két évtized konszolidációs eredményeit. Ez azt is jelenti, hogy legkésőbb jövőre vissza kell térni a fokozatos költségvetési szigorhoz.
A közlemény megállapította, hogy “a globális gazdasági visszaeséssel összefüggő jelentős gazdasági romlást és annak az államháztartási egyenlegre mért negatív hatásait kiadáscsökkentésekkel sikerült ellensúlyozni”.
2011-ben megszűnhet a túlzott államháztartási hiány
A konvergencia programban felvázolt hiánycsökkentési pálya lehetővé tenné Magyarország számára, hogy 2011-ben megszüntesse a túlzott hiányt – szögezte le az értékelés. Az államadósság Brüsszel szerint várhatóan a GDP 80 százalékán tetőzik az idén, majd 2012-ig 73 százalékra csökken.
Az értékelés azt is megállapította, hogy “mivel a növekedési előrejelzések enyhén optimisták, a költségvetés egyenlege a későbbi években a programban előre jelzettnél rosszabbul is alakulhat”. Továbbá, “mivel nem születtek meg a szükséges konszolidációs intézkedéseket támogató konkrét döntések, a kiadási célok ugyancsak jelentős kockázatnak vannak kitéve”.
Az uniós értékelés méltatta a nyugdíjreform terén tett lépéseket, valamint a pénzügyi fegyelemhez kapcsolódóan hozott új jogszabályokat.
A bizottság – konvergencia programot idéző – adatai szerint jövőre 3,7 százalékos lehet a gazdasági növekedés és 2,3 százalék az infláció az idei 0,3 százalékos GDP-csökkenés, illetve 4,1 százalékos átlagos áremelkedés után.
