Gazdaság

Matolcsyék szuperállampapírján két év alatt 0,1 százalékot lehetett keresni

Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu

Tegyük fel, valaki 500 ezer forintért vásárolt a kezdetekkor a Magyar Állampapír Pluszból – befektetése két év elteltével 542 ezer forintra hízott mostanra. A reálhozam azonban, vagyis amennyit valójában keresett az üzleten, mindössze 525 forint lett. Hogy a szuperállampapír így teljesített, annak elsődleges oka az infláció.

Idén júniusban már 5,3 százalékos éves pénzromlást jelzett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami nyolcéves csúcsot jelent. Megérezzük ezt a pénztárcánkon, amikor vásárolunk, és akkor is, ha van némi pénzünk, és kockázatmentesen szeretnénk fialtatni. A betéti kamat gyakorlatilag a nullával egyenlő, és az állampapírok néhány százalékos kamatából is egyre nagyobbat harap le az infláció, akkorát, hogy akár mínuszba is csúszhat a reálhozam.

Nem versenyképes befektetés most az állampapír

Már tavaly februárban, 4,7 százalékos januári éves inflációs adat mellett azt írtuk, hogy teljesen felzabálja a megtakarításainkat az infláció. Azóta fokozottabban érvényes, hogy elolvad a reálhozam, hiszen folyamatosan emelkedett az infláció az utóbbi hónapokban. Kérdés, még emelkedik-e tovább. De ha nem is emelkedik, gyors inflációcsökkenésre akkor sem lehet számítani, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem valószínűsíti ezt – mondta megkeresésünkre Jobbágy Sándor, a Concorde szenior makrogazdasági elemzője. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lakosságnak szánt állampapírok a mostani inflációs környezetben nem jelentenek versenyképes befektetést.

Persze sosem ennyire egyszerű a kérdés, azt is figyelembe kell venni, hogy ki milyen időtávban, és kockázatvállalásban gondolkodik, később ugyanis inflációcsökkenéssel lehet számolni. A lakosság általában végbefektető, azaz lejáratig tartja a megvásárolt állampapírt, s ha feltételezünk a befektetési időszakra valamilyen inflációt, akkor már az elején ki lehet számolni, milyen lesz a reálhozam. A mostani inflációs adatok alapján gyászos.

MÁP Plusz: nullán vannak, akik először beszálltak

A sokat reklámozott szuperállampapír vagy Magyar Állampapír Plusz 2019. június elején rajtolt el. Kamatozása független az inflációtól, fix, évekre előre meghatározott, sávos, évről évre magasabb, az ötödik évben eléri a 6 százalékot, és kamatos kamatot ad. Reálhozama attól függ, hogyan változik a befektetés ideje alatt az infláció a kamathoz képest.

Nézzük, mit jelent 100 ezer forintos befektetésnél a MÁP Plusz:

Ha valaki 2019 júniusában vásárolta a papírt, akkor az első évben elért 3,785 százalékos kamattal szemben 2,9 százalékos infláció volt. A második évben a 4,5 százalékos kamattal szemben áll az 5,3 százalékos júniusi éves infláció. A két évet együtt nézve a hozam 8,455 százalékos volt, az infláció pedig 8,35 százalékos, vagyis eddig hajszál híján nincs mínuszban a befektetés – aki júniusban kivette a pénzét, az minimális reálkamattal számolhatott csak. Hogy mennyi lesz a reálkamat az ötödik év végén, az attól függ, hogyan változik a továbbiakban az infláció.

Balogh Zoltán / MTI

Súlyos inflációs kockázatok

Több jelentős inflációs kockázat is azonosítható a szakember szerint. Ilyen a gazdaság folyamatban lévő nyitása – a járvány miatt számottevő az elhalasztott kereslet, a vállalkozások igyekeznek pótolni a tavaly és idén kiesett forgalmukat. Ebből lehet plusz kereslet, vásárlás, forgalom, és egyben áremelések is. A forint árfolyama is legalább ekkora kockázat – covid előtt 330-335-ös forint-euró árfolyam volt, azóta 360 körülire gyengült. Arányaiban is megnőtt a forintárfolyam hatása az inflációra, mert jelentős az átárazódás, vagyis a vállalkozások a korábbinál következetesebben igyekeznek az áraikban érvényesíteni a forintromlást. Akik import termékeket árulnak, árat emelnek, hogy behozzák a veszteségeiket. Ha javul is valamennyit az árfolyam, arra nemigen lehet számítani, hogy újra levinnék az árakat, mert az még nem kompenzálja a tavalyi veszteségeiket. A harmadik meghatározó inflációs kockázat, hogy jócskán megemelkedtek a nemzetközi piacokon a szállítmányozással kapcsolatos költségek, illetve az ipari és mezőgazdasági nyersanyagárak. Az élelmiszer-alapanyagoknál például nem ritka a két számjegyű emelkedés a nemzetközi tőzsdéken – az MNB is arra számít, hogy a második félévben ezek egyre jobban megjelenhetnek a magyar inflációs adatokban, illetve beépülhetnek a feldolgozott termékek árába. Fogyasztóként pedig nagyon meghatározó az infláció érzékelésénél, hogy hogyan alakulnak az élelmiszerárak.

Jobbágy Sándor arra számít, hogy az idei évre 4 százalék feletti (4,2 százalék körüli) lesz az éves átlagos infláció, ami jövőre kissé mérséklődhet (3,4 százalék), majd 2023-ban is tovább csökkenhet és beállhat a 3 százalék körüli szintre. Ezekkel számolva

  • a 2019 júniusában vásárolt MÁP Pluszon 2024 júniusára 1,4 százalék körüli éves átlagos reálkamat képződhet.

A most elindított MÁP Plusz pedig a harmadik-ötödik évre lehet jó befektetés – a 3-3,5 százalékos infláció mellé jöhet az 5-6 százalékos kamat.

  • Összességében öt év alatt 1,6-1,9 százalékos éves átlagos reálhozam képződhet egy mostanában elindított MÁP Pluszon.

Viszont ha valaki most vesz MÁP Pluszt, és már az első félév, vagy év végén kiveszi a pénzét, az negatív reálhozammal számolhat, azaz bukik a befektetésén.

Az inflációkövető állampapír tompíthatja a pénzromlás hatását

A másik meghatározó állampapírtípus a Prémium Magyar Állampapír, amely inflációhoz kötött, változó kamatozású. A kamat két tételből tevődik össze, a kamatbázisból és a kamatprémiumból. A kamatbázis a KSH által kimutatott előző évi inflációval egyenlő (ez jelenleg 3,3 százalék), a kamatprémium pedig a hároméves papírnál júliustól 0,75 százalék, az ötéves papírnál pedig 1,25 százalék. A hároméves papírnál ezt megelőzően infláció + 1 százalék volt a prémium, az ötévesnél pedig infláció + 1,4 százalék. Utóbbi idén januártól csökkent a jelenlegi szintre. A Portfolio azt írta, a kamatprémium csökkentése egyértelműen az inflációra vezethető vissza.

Összehasonlítottuk, mi a helyzet, ha valaki három évvel ezelőtt vett egy hároméves prémium állampapírt (akkor még 1,1 százalék volt a kamatprémium), illetve mire számíthat (az inflációs várakozások alapján), ha most vesz ilyet.

A számítás alapján:

  • a három évvel ezelőtt indított befektetés reálértékben közel nullán volt (0,2 százalékos éves átlagos reálhozammal), míg
  • egy most indított hároméves inflációkövető papír a fentiekben feltételezett inflációs pálya mellett 0,9-1 százalék körüli reálhozammal kecsegtet.

A lecsökkent kamatprémium ellenére tehát a csökkenő inflációs pálya a kamatbázis okozta egyéves eltolódás miatt kedvezőbb végeredményt hozhat most, mint három évvel ezelőtt.

A Portfolio számításai szerint a MÁP Plusz akkor lehet vonzóbb az inflációkövető prémium állampapírnál, ha 3 év alatt az éves átlagos infláció nem több mint 3,68 százalék, 5 év alatt pedig nem haladja meg a 3,7 százalékot.

A betéti kamatnál így is többet hoz az állampapír

Mint láthattuk, a reálhozam ugyan most nem túl látványos az állampapíroknál, de több mint a jegybanki alapkamat-csökkentések hatására a gyakorlatilag nullával egyenlő betéti kamat, amely negatív reálhozamot jelent.  Ez valószínűleg előre tekintve is érvényes marad, mert a bankrendszer elég nagy likviditási többlettel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a bankok nem versenyeznek a lakossági betétekért – fogalmazott Jobbágy Sándor. Ebből az következik, hogy az irányadó alapkamat emelése nem fog gyorsan (akár a következő egy – másfél évben sem) érdemi változást hozni a betéti kamatokban, míg a hitelkamatok egy része már lekövette az alapkamat emelését.

Ezen a kockázati szinten nehéz versenyképes befektetést találni most. Talán ezért is van, hogy sok befektető a kockázatosabb befektetések felé fordult, például a részvénypiac felé, ahol lehet magasabb a hozam, de nyilván a kockázat is nagyobb – jegyezte meg a szenior elemző.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik