Nagyjából nyolcszázezer magyar hallgat heti rendszerességgel podcast műsorokat – derült ki az IAB Hungary Audio Munkacsoportja megbízásából készített médiakutatásból, amit Román Balázs, a munkacsoport vezetője mutatott be csütörtökön a Media-Digital Hungary konferencián. A kutatás legfontosabb eredménye a hallgatói tábor méretének meghatározása mellett, hogy pontos képet fest arról jelenleg kik, miért és hogyan hallgatják ezt az újabb típusú, on demand audiomédiát.
Az online kérdőíves és fókuszcsoportos kutatási módszert is használó felmérésből az derült ki, hogy a hallgatók jellemzően fiatalabbak, az átlagnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, inkább városiak, magasabb jövedelmi kategóriába tartoznak és hatvan százalékos arányban férfiak. A podcast hallgatók magukat digitálisan érett, nyitott, fiataloknak tartják.
A podcastre elsősorban a látókör tágításának eszközeként, egyfajta intellektuális szórakozásként tekintenek a hallgatók, ezért ez a médium sokkal inkább a texturális média (pl. könyv, magazin), mintsem a digitális média vagy a televízió és a rádió alternatívája. Az emberek jellemzően valamilyen mechanikus tevékenység (közlekedés, sport, házimunka stb.) közben hallgatnak műsorokat, a lényeg, hogy figyelmük nem szóródik más koncentrációt igénylő feladatok fele.
Mint minden média, a podcast esetében is kulcskérdés, hogy milyen pénzügyi forrásból finanszírozzák a készítők a tartalomgyártást. A kutatásból az derült ki, hogy az előfizetéses modell csak megkötésekkel elfogadható a hallgatók körében és a reklámok megjelenését is csak abban az esetben viselik el, ha az nem zavarja meg a tartalomfogyasztást.