A vas a jól funkcionáló légzés egyik alapköve. A hemoglobin és a mioglobin termelése egyaránt a vashoz kötött, előbbi a vörösvérsejtekben található fehérje, amely az oxigént szállítja a tüdő és a test egyéb részei között, utóbbi protein pedig az izmokban köti meg az oxigént. A szervezetnek emellett a vasra bizonyos hormonok előállítása során is szüksége van.
Az, hogy egy embernek mennyi vas is kell naponta, függ többek között az érintett életkorától, a nemétől és az életvitelétől, ezen belül is a táplálkozásától. A vas legfőbb forrását ugyanis a különböző ételek jelentik, például a vörös húsok, a halak, a szárnyasok, a máj, a babok, a magok, egyes gabonapelyhek, valamint a szárított gyümölcsök. A vegetáriánusoknak jellemzően többet kell bevinniük ebből a fontos elemből. Nagy általánosságban elmondható, hogy 19-50 év között a férfiaknak napi 8, a nőknek pedig napi 18 milligramm vasra van szükségük, de terhesség alatt és után, vagy komolyabb vérzéssel járó menstruáció esetén növelni kell az adagot.
Az ételben a vas két formában van jelen, úgynevezett „hem” és „nem hem” vasként. Előbbi csak az állati eredetű táplálékokban található meg, és könnyebben hasznosul a szervezetben, utóbbi viszont a húsok mellett a növényi, illetve a vassal dúsított élelmiszerekben is fellelhető, viszont nehezebben szívódik fel. A növényekben található vas felszívódását tovább nehezíti a csersavtartalmú élelmiszerek és italok, például a kávé fogyasztása, a vasfelvételt azonban segítheti, ha ezek mellé húst is eszünk.
A túl sok vas székrekedést, rossz közérzetet, hasmenést, hányást és hasi fájdalmat okozhat, tartós hiánya azonban súlyosabb következményekkel jár. Rövid távon a vashiány jellemzően nem idéz elő tüneteket, ilyenkor a szervezet az elraktározott mennyiséget kezdi el felhasználni. A tartósan alacsony vasbevitel hatására először vashiány, majd vashiányos vérszegénység, más néven anémia alakulhat ki. Ilyen állapotban a vörösvérsejtek kevesebb hemoglobint tartalmaznak, emiatt csökken a vérben lévő oxigén mennyisége.
A vashiány gyengeséget, fáradtságot, energiahiányt, koncentrációs és memóriaproblémákat, sápadtságot, légszomjat, fejfájást, illetve alvászavart okozhat. A vashiány emellett a szervezet védekezőképességét is gyengítheti. Szerencsére az ásványi anyag hiánya megfelelő étrenddel, illetve ha szükséges, vaspótlással hatékonyan kezelhető. Ám ha kialakul a vérszegénység, az már súlyos, életet veszélyeztető állapot, és kezelés nélkül a szervezet összeomlásához vezethet.
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.