A 2021-2027-es időszakban a cégek számára szóló egyik legfontosabb program a Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program lesz, amely a 2014–2020 között végrehajtott GINOP folytatásának tekinthető.
A GINOP Plusz éves fejlesztési keretének (ÉFK) megállapításáról szóló 1300/2021. (V. 21.) Korm. határozata május 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Mivel az operatív programok Európai Bizottsággal történő egyeztetése még folyamatban van, az induló ÉFK-ban csak a gazdaságfejlesztési szempontból kulcsfontosságú 1., 2. és 3. prioritás egyes, a vállalkozások támogatását biztosító felhívásai kerültek be, a további források meghirdetése később várható.
A Via Credit ügyvezető igazgatója kiemelte: az 1., 2. és 3. prioritás pályázatainak keretösszege lényegesen kisebb a közlöny szerint, mint a társadalmi egyeztetések alatt beharangozott. Ráadásul az sem derül ki a kormányhatározatból, hogy mikortól lehet pályázni, és egyéb részleteket sem tudhattak meg a vállalkozások.
Papadimitropulosz Alex hozzátette: a Ginop Plusz egyik kiemelt programja a 3.2.1-21. felhívás, amely a munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül célzattal nyújt támogatást 70 milliárd forint keretösszeggel.
A projekt elsődleges célja a foglalkoztatottak termelékenységének növelése, és ezen keresztül a vállalati szektor hatékonyságának és hozzáadottérték-termelő képességének erősítése. A támogatás közvetett célja a felnőttképzésben résztvevők számának növelése a foglalkoztatottak körében. A támogatási kerete a kkv-k számára 3-50 millió forint között van, nagyvállalatok számára 10-100 millió között.
További fontos pályázatok
GINOP Plusz-1.1.2-21 Magyar Multi Program
A program célja a kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása. Keretösszege 100 milliárd forint, budapesti fejlesztéseket is támogatnak ebből. Az átlagos támogatási összeg 350-500 millió forint között várható. A kiíró nagyságrendileg 250 kkv-val számol. Ez a pályázat kapcsolódik a GINOP-1.1.4-16 és a tervezés alatt álló GINOP Plusz-1.1.1-21 konstrukciókhoz a célcsoport előminősítéséből kifolyólag.
GINOP Plusz-1.2.1-21
A 200 milliárd forint keretösszegű konstrukció a mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatására jött létre. A felhívás keretében nem támogatható a Budapest területén megvalósuló fejlesztés. A támogatható tevékenységek komplex fejlesztések összeállítását teszik lehetővé. A kérelmek várható száma: 1000-3000 darab.
A konstrukciónak négy benyújtási szakasza van, ebből a június 28-án induló első szakasz 80 milliárdot kínál. Projektenként legalább 10, legfeljebb 629 millió forint igényelhető. A Via Credit számításai szerint 600-700 pályázat is elegendő az összeg lejegyzéséhez, ennyi a tavalyi Ginop-1.2.8-nál már az első napon, estig beérkezett.
A szakértő szerint az a pályázó, aki június 28-ig nem készül el, szeptember 27-én tudja legközelebb beadni a kérelmét. A tanácsadó cég azt javasolja a pályázóknak, hogy egyszerűsítsenek, ne akarjanak sok apró tételt elszámolni, mert azzal azt kockáztatják, hogy nem készül el időben a pályázati anyaguk.
GINOP Plusz-2.1.1-21
A cél a vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése, a kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás növelése az innovatív vállalkozások körében. Erre 136,67 milliárd forintot szánnak, budapesti fejlesztések kizárásával.
Két szakaszban projektenként 50 millió és 1 milliárd forint közti összeget lehet igényelni. Fontos kitétel, hogy azok a cégek pályázhatnak, amelyek tervezett projektjükre vonatkozóan támogató szakpolitikai véleménnyel rendelkeznek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFIH). Az adható támogatás 50-1000 millió forint között mozoghat.
„A pályázati felhívás kizárja a teljes informatikai iparágat, ami érthetetlen a mai világban. Úgy tudjuk, hogy erre külön pályázat kiírás lesz, erről viszont semmilyen információ nem áll rendelkezésre” – tette hozzá Papadimitropulosz Alex. Szerinte az sem érthető, hogy miért kell kizárni a nagyvállalati beruházásokat a támogatási szabályokból, csupán bérköltséget számolhatnak el, beruházásiakat nem.
„Már többször rámutattunk, hogy Magyarországon az innovációk több mint 90%-át nagyvállalatok hajtják végre. Önmagában is elég nehéz rávenni egy nagyvállalatot, hogy pályázatok keretén belül innováljon, és Magyarországra hozzon fejlesztéseket. Felmérésünk szerint ráadásul a K+F-támogatásban részesülő cégek jóval nagyobb növekedést értek el ötéves távon, mint azok, amelyek nem ilyen típusú pénzhez jutottak, vagy egyáltalán nem kaptak támogatást” – emelte ki az ügyvezető.
