Távozik tisztségéből a Rio Tinto angol-ausztrál bányaipari óriásvállalat elnök-vezérigazgatója – írja az MTI. A döntés hátterében az áll, hogy felelősnek tartja magát két 46 ezer éves, őslakoshoz köthető nyugat-ausztráliai lelőhely felrobbantásáért.
Simon Thompson közölte az igazgatótanáccsal, hogy a jövő évi részvényesi közgyűlésen nem jelölteti magát újra az elnök-vezérigazgatói tisztségre. A tavalyi év sikeres volt a vállalat számára, jelentős termelési sikereket értek el, ami magas osztalékot biztosított a részvényeseknek, de mindezt beárnyékolta a Juukan-szurdok barlangrendszerének lerombolása. Thompson azt mondta, a vállalat vezetőjeként felelősséget vállal azokért a hibákért, amelyek ehhez a tragikus eseményhez vezettek. Hasonló okok miatt már az idei áprilisi részvényesi közgyűlés után távozik tisztségéből Michael L’Estrange nem ügyvezető igazgató is.
A Rio Tinto közölte: bár személy szerint senki sem hibáztatható az 1122-es bánya robbantásos kiterjesztése miatt, amelyben az érintett üregek megsemmisültek, a vállalat nem tartotta magát egyik alapelvéhez, a helyi közösségek és örökségük tiszteletéhez.
Az ausztrál parlament vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, megbocsáthatatlan cselekedetnek nevezve a vállalat eljárását. Javasolták, hogy a cég fizessen kártérítést a helyi földeket birtokló őslakosoknak. A rombolással a cégvezetés magára haragította a részvényeseket is. Tavaly a vállalat három magas beosztású vezetőjétől megvonták éves teljesítménybónuszát, majd egyikük lemondott, a másik kettő pedig távozott a vállalatól.
Az ausztrál kormány 2013-ban adott engedélyt a Rio Tintónak a környék feltárására és robbantások elvégzésére. A rá következő évben azonban egy régészcsoport több izgalmas, ősi leletre bukkant a Juukan-szurdokban. Találtak többek közt egy 28 ezer éves kengurucsontot, amelyből hegyes szerszámot faragtak, emellett több ezer éves mintákkal sikerült bizonyítani az őslakosok és a területen most élők genetikai kapcsolatát. Ez az egyetlen olyan ausztráliai régészeti helyszín, amely arra utal, hogy emberek lakták a térséget az utolsó jégkorszak idején is.
A vasérc Ausztrália egyik fő exportcikke, amelyből 2019-ben 77 milliárd ausztrál dollár bevétele származott az országnak. Az ásványkincs bányászatának központja a ritkán lakott Pilbara, amelynek jelentős részén őslakosok élnek.
