A kormány
Bár a koronavírus-járvány második hullámában a Fidesz kicsit veszített népszerűségéből, egyelőre még mindig vezető szereppel bír a magyar politikában – olvasható a Bíró-Nagy András, Győri Gábor és Scheiring Gábor által írt évkönyvben. Azonban mivel 2022-ben a Fidesznek az egységes ellenzékkel kell majd szembenéznie, amelyről a 2019-es önkormányzati és a 2020. októberi borsodi időközi választáson kiderült, hogy működőképes koncepció is lehet, várható, hogy a kormánypárt a választási törvény ismételt módosításával tovább fogja szűkíteni az ellenzéki pártok mozgásterét.
Az Orbán-kormány a kampányt is nagyobb fokozatra fogja kapcsolni azzal, hogy a klasszikus döntéshozás helyett a választók támogatásának elnyerése lesz a cél – jósolják az elemzők. Ennek a jelei már látszanak, például a 25 év alattiak SZJA-eltörlését célzó intézkedésben, amelyet Orbán Viktor a hatályba lépés előtt egy évvel bejelentett.
A Fidesz döntéseit jelentősen befolyásolni fogja, hogy az ellenzék milyen mértékben képes együttműködni, azt azonban valószínűleg mindkét oldal felismerte, hogy a 2022-es választásnak kulcsszerepe lehet abban, hogy hosszú távon hogyan fog kinézni Magyarország politikai térképe. Éppen ezért az ellenzéki pártoknak a korábbinál is nagyobb szükségük lesz arra, hogy hiba nélkül együtt tudjanak működni, máskülönben esélytelen a Fidesz megszorongatása. Az ugyanakkor optimizmusra adhat okot, hogy a szavazók fogékonyak a közös ellenzéki fellépésre, még úgy is, hogy például a jobbikosok sosem szavaznának Gyurcsány Ferencre, a DK-sok pedig Jakab Péterre. Jó eséllyel a Fidesz a kampányban rá is fog játszani erre az ellentétre, hogy egymás ellen játssza ki az ellenzéki szavazókat.
A pandémia 2021-ben is tartani fog még, az év első felére minden bizonnyal nagy hatással lesz, de nem valószínű, hogy a kormány változtat a gazdaságot előtérbe helyező politikáján, az pedig, hogy a járvány következtében elhunytak arányában Magyarország az egyik legrosszabb helyen álló ország, a háttérbe szorul.
Az ellenzék
A koronavírus miatt egyébként is nehéz helyzetbe került önkormányzatok újabb csapásokat szenvedtek el azzal, hogy a kormány a járványhelyzetre hivatkozva megnyirbálta a jogaikat, majd a helyi iparűzési adó felfüggesztésével pénzügyi káoszba sodorta őket. A támadások fő célpontjai az ellenzéki vezetésű helyhatóságok voltak, és azon belül is Budapest. Bár a kormány később bejelentette, hogy pénzügyi támogatást ad a településeknek, ez valójában úgy nézett ki, hogy a fideszes önkormányzatoknak szabadon elkölthető adomány, az ellenzékieknek pedig felcímkézett és a jelen helyzetben nehezen hasznosítható támogatás jutott.
Ilyen körülmények között még a korábbinál is fontosabb lett az, hogy az ellenzék közösen lépjen fel a Fidesszel szemben. A koronavírus második hulláma alatti közegészségügyi krízis, a gazdasági válság és a társadalmi vészhelyzet hatással volt a kormány népszerűségére, olyannyira, hogy a közvélemény-kutatásokban az ellenzék kis híján utolérte a Fidesz-KDNP-t. Ez már csak azért is szerencsés helyzet, mert a választási törvény módosítása nem hagyott más választást az ellenzéknek, minthogy a 106 körzetben közösen indítsanak egy-egy jelöltet.
Egyelőre úgy tűnik, hogy az összefogásban részt vevő hat párt (DK, LMP, Momentum, MSZP, Jobbik, Párbeszéd) együttműködése szilárd alapokon nyugszik: közösen dolgoznak ki programot és egy ideje a fontosabb közleményeiket is közösen adják ki. 2021 azonban az ellenzéki előválasztás éve is lesz, és bár pontos mikéntjéről még nem egyeztek meg a felek, ez lehet az a procedúra, amelynek végén, október 23-ig bejelentik az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét. Ez az eljárás azonban logisztikai és pénzügyi nehézségeket is okozhat, hívja fel a figyelmet a Policy Solutions, nem beszélve a felbukkanó jelöltekkel szembeni ellenérzésekről. A kivételes lehetőség tehát akadályozhatja is az ellenzéki együttműködést, ennek kiküszöbölése nem lesz egyszerű feladat.
Ezen felül a közös programban fontos szerepet kaphat az oktatás és az egészségügyi modernizációja, a környezetvédelem és klímapolitika, a szociális háló erősítése és egy széleskörű demokratikus reform. Egyes ideológiai kérdések, mint az LGBTQI-jogok vagy a határon túli magyarok támogatása azonban feszültséget okozhatnak a pártok között. További nehézséget okoz, hogy sok választó amiatt aggódik, hogy az ellenzék nem tud majd kormányozni. A bizonyításra normális feltételek mellett jó alkalom lenne az ellenzéki vezetésű önkormányzatok teljesítményének bemutatása, de ahogy írtuk, ez most duplán nehezített pálya – hacsak a városvezetés fel nem hívja a figyelmet arra, hogy a kormány miatt nincs pénz.
Külpolitika
Csak kicsin múlott, hogy a NER el tudta kerülni az elmúlt tíz év legnagyobb külpolitikai krízisét azzal, hogy a magyar és lengyel vétó belengetése után sikerült megegyezni a 2021-2027-es uniós költségvetésről. Ellenkező esetben most nagyon másképp nézne ki a helyünk a világban – jegyzi meg a Policy Solutions évkönyve. A szerzők hangsúlyozzák, már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a kormány külpolitikája hosszú távon nem fenntartható: a Vlagyimir Putyinnal barátkozó Orbán Viktor egyszerre akar autoriter rezsimet kiépíteni és formálisan benne maradni az Európai Unió és a nyugati világ kötelékében úgy, hogy mindkét oldalból profitáljon.
Ez a helyzet előbb-utóbb tarthatatlan lesz, és majdnem be is következett akkor, amikor a Fidesz a jogállamisági mechanizmus miatt az EU költségvetését és a koronavírus-segélycsomagot veszélyeztette. Ha nem született volna megegyezés az utolsó pillanatban, azt már az Orbán-kormány is megérezte volna, hiszen hirtelen elzárultak volna az uniós pénzcsapok. A krízis egyelőre elhárult, és az elemzők szerint 2021-ben hasonlóra nem kell számítani, de sokáig semmiképpen nem tartható a mostani állapot.
Két dologra azonban érdemes odafigyelni: az egyik, hogy
Ameddig biztosítani tudja azt, hogy a támadásai közepette is megkapja Magyarország az uniós pénzeket, nem fogja visszafogni magát, sőt egyes választók számára még imponáló is lehet, ahogy Orbán magát Dávidnak állítja be a brüsszeli Góliáttal szemben.
A másik, hogy ugyan Donald Trump választási vereségével Orbán fontos szövetségest veszített el, világszerte, de különösen Közép- és Kelet-Európában is hatalomra kerültek más populista politikusok, akiknek a körében a magyar miniszterelnök még mindig népszerű. A kormányfő intézkedései pedig beleillenek a nemzetközi populizmus trendjeibe, ezért ha az Európai Unió valamit tenni akar a Fidesszel és a jobboldali populizmus terjedésével szemben, akkor mindezeket egyszerre kell valahogy kezelnie.
Gazdaság
Az uniós előrejelzések szerint 2021-ben 4 százalékos, 2022-ben pedig 4,5 százalékos GDP-növekedés várható, azonban a fogyasztás növekedése korlátozott, mert a kormány gazdasági intézkedéseiből kimaradt az alacsony és átlagos keresetű magyarok segítése. A koronavírus-járványt kísérő gazdasági krízis az idén ugyan enyhülni fog, de a turizmus lassú beindulása még fájdalmasan érinti a magyar gazdaságot.
A rövid távú fellendülés azonban nem garantálja a hosszú távú eredményeket, ehhez irányváltásra lenne szükség. A Policy Solutions megjegyzi, hogy az Orbán-kormány azt már helyesen felismerte, hogy növelni kell a magyar cégek jelenlétét a gazdaságban, ehhez azonban a magasabb hozzáadott értéket képviselő iparágakban kellene erősödni. Ez azonban csak megfelelő szellemi és pénzügyi tőkével lehetséges, hosszú távú tervek és az állandó fejlesztésre való törekvés mellett. Mivel a kormány részéről nem látszik ilyen szándék, az oktatás hanyatlása, a felsőoktatásba jelentkezők számának drasztikus csökkenése és a politika behatolása a kutatóintézetekbe pedig rontja a helyzetet, nem valószínű, hogy belátható időn belül létrejön Magyarországon valamilyen tudásalapú gazdaság.
Az orbáni gazdaságpolitika sokaknak fáj, a 2019-es önkormányzati választás pedig megmutatta, hogy a Fidesz hegemóniája sérülékeny, és megfelelő ellenzéki fellépéssel kárt lehet benne tenni. A Fidesz ezt úgy küszöbölheti ki, hogy miközben továbbra is támogatja a leggazdagabbakat, a gazdasági nehézségeket kultúrharcként adja el a rosszabbul élő rétegeknek – jegyzi meg az évkönyv.
Egyelőre azonban még jönni fog a pénz az Európai Unióból: még vannak olyan, a 2020-ban véget ért pénzügyi ciklusban kiutalt támogatások, amelyeket 2023-ig felhasználhat a kormány, és több mint 6 milliárd eurót kapunk a járványügyi alapból is. Ez mindenképpen a Fidesznek kedvez a választási kampányban.
Társadalom
A korábbi évekhez hasonlóan 2020 sem volt egy jó év a magyar demokrácia számára,
vonja le a következtetést az elemzőközpont, azonban két olyan esemény is történt, amelynek során a megtámadott intézmények szembeszálltak a hatalommal. Az első alkalommal az Index szerkesztősége állt fel, miután a szerkesztőség gazdasági racionalizálásnak álcázott politikai nyomás alá került. A második esetben az alapítványi fenntartásba került Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói döntöttek úgy, nem hagyják szó nélkül azt, hogy politikai kinevezettek kerülnek az intézmény élére. Az Indexből távozó újságírók közösségi finanszírozásból új lapot alapítottak, az SZFE-s hallgatók és diákok pedig 71 napon keresztül sztrájkoltak.
A Fidesz által elindított kultúrharc 2021-ben is folytatódni fog, ehhez nem fér kétség, jóllehet, bizonyos területek (egyetemek, színházak, irodalmi központok, múzeumok) bekebelezése már lezajlott. Úgy tűnik, hogy a kormánypártok meg sem próbálják megnyerni a fiataloknak azt a csoportját, akik kritikusak a Fidesszel szemben, helyette inkább egy új, a Fideszhez lojális generációt akarnak kinevelni a keresztény-konzervatív értékrendbe betagozódott intézményekben.
Kérdés, hogy ezek a folyamatok milyen hatással lesznek a már egyébként is megosztott társadalomra. A város és a vidék, az idősek és a fiatalok, a diplomások és az alacsonyabb végzettségűek között fennálló ellentétek a Fidesznek kedveznek, és minél nagyobb lesz ez a megosztottság, főleg az információszerzés és a kulturális fogyasztás terén, annál nehezebb lesz az egymással szemben álló csoportok között megteremteni a párbeszédet. Ez pedig a Fidesz malmára hajtja a vizet.
A kormánypártok stratégiája nyilvánvaló: irányítani az intézményeket és a információs forrásokat, közben gyengíteni a Fidesszel ellentétes narratívát. A kihívás tehát 2021-re és a közeljövőre az, hogy a magyar társadalom különböző csoportjai képesek lesznek-e bizonyos kérdésekben egy oldalra kerülni, függetlenül a kormányzati állásponttól.
Annak ellenére, hogy a Fidesz támogatottsága általában magas, az egyes területeket nézve – egyenlőtlenség, nyugdíj, egészségügy, oktatás – már megmutatkozik az elégedetlenség, és a kormány célja a kultúrharccal éppen az, hogy ezeket a gyenge pontokat elfedje. Ez a látszólagos küzdelem a kitalált ellenségekkel szemben pedig csak fokozódhat a jövőben, amikor a gazdasági fellendülés alábbhagy.
Az ellenzék évek óta próbálja áttörni azt a kommunikációs falat, amelyet a Fidesz felépített a különféle sajtótermékek megszerzésével, 2021-ben azonban hatékonyabb eszközt kell találni arra, hogy a kormányzati intézkedések visszásságai még több emberhez eljussanak. Ugyanakkor, jegyzi meg a Policy Solutions évkönyve,
