Az Egyesült Államok és Kína közti feszültség kapcsán is látható, az országok versenyt futnak egymással, hogy befolyást és dominanciát szerezhessenek olyan fejlesztési és kutatási területeken, melyek stratégiai előnyt jelenthetnek számukra – legyen szó kommunikációs technológiákról, energiáról, mesterséges intelligenciáról, mezőgazdasági vagy katonai fejlesztésekről, az új koronavírusos világjárvánnyal pedig ebbe a sorba becsatlakozott a gyógyszergyártás is.
Miután idén nyáron az Egyesült Királyságban a digitális fejlesztésért felelős minisztérium bejelentette, hogy a brit távközlési vállalatok 2021-től nem vásárolhatnak berendezéseket a nagy-britanniai 5G mobilhálózat kiépítéséhez a kínai Huawei technológiai óriáscégtől, Paul Evans, a British Columbia professzora egy gazdasági fórumon azt találta mondani, hogy a Huawei 5G-s ügye „csak a jéghegy csúcsa a techno-nacionalizmus hideg vizében”. Ezzel utalva arra, hogy a kínaiakat kizáró intézkedések mögött egy sokkal szélesebb körű törekvés áll.
Erre utal számos esemény is az elmúlt évekből. Peking például tavaly megtiltotta, hogy a kormányzati szervek és intézmények külföldi gyártású számítógépeket és szoftvereket használjanak, a váltásra három évet kaptak. A lépés egyértelműen a nyugati cégeket célozta, mindeközben pedig már zajlott az USA kampánya a kínai Huawei 5G-technológiája ellen. Mindeközben Japán nemzetbiztonsági aggodalmakra hivatkozva megtiltotta a parti őrségnek, hogy kínai gyártású drónokat használjanak. Zajlik az adok-kapok a nagyhatalmak közt.
A techno-nacionalizmus kifejezést egyre több szakértő és külföldi technológiai portál vette elő az elmúlt hónapokban, a Massachusets Műszaki Egyetem lapja, az MIT Technology Review például szeptemberi számának fő témájává emelte. Ennek apropója, hogy a szakértők szerint a világjárvány láthatóan még inkább felerősített olyan trendeket, amik az elmúlt években amúgy is felgyorsultak. A hidegháború után kialakult rend egyre töredezik,
A COVID-19 felfedte, hogy egyes országok mennyire kompetensek az elmúlt évszázad legnagyobb egészségügyi kihívásának kezelésében, mennyire támaszkodnak a gazdaság a technológia előnyeire, elég csak a távoli munkavégzésre, vagy a digitális oktatásra, az azt kiszolgáló infrastruktúrákra és szolgáltatásokra gondolni. A Dalia Research elemzőcég egész világra kiterjedő, júniusi közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett 53 ország lakosainak többsége úgy gondolja, hogy Kína jobban kezeli a járványt Amerikánál. Több szakértő is úgy véli: a járvány meghatározó ponttá válik geopolitikai szempontból.
A pandémia két, az elmúlt években erősödő politikai trendre erősít rá: az egyik egyértelműen az USA és a Kína közti feszültség fokozódása, a másik pedig, hogy Törökországtól Brazílián át Magyarországig és Lengyelországig egyre több országban az autokratizálódás irányába mutató intézkedések zajlanak. Ennek eredményeként a jövőben egy még megosztottabb és bizonytalanabb világban fogunk élni – írja az MIT szerzője, Steven Feldstein.
Innováció határokon belül
A techno-nacionalizmus lényegében a nacionalista technológiai politikák leírására használt kifejezés, amit talán Kína példáján keresztül a legkönnyebb megérteni. Kínában a technológiai fejlődés kulcsfontosságú a gazdasági jólét és a nemzetbiztonság szempontjából, kiemelt szerepet kap a saját szellemi tulajdon és az innováció. Már az 1980-as évek vége óta észrevehető, hogy Kínában a hazai innovációt gyorsítani kívánják.
A kilencvenes évek első felében több tudományos technológiai terv is született, amiknek célja a kutatás nemzeti rendszerének megteremtése. Mérföldkőnek számított az is, amikor 2001-ben Kína elsődleges célnak tűzte ki a hazai innovációt a high-tech szektorban, és a gazdaságpolitika középpontjába is ez került, míg a külföldi beruházók felé egyben szigorúbbá váltak a követelmények.
– összegzi az elmúlt éveket a Johns Hopkins Egyetem professzora, Ling Chen a Manipulating Globalization: The Influence of Bureaucrats on Business in China című könyvében. A központi kormányzati kezdeményezések célja, hogy a „bennszülött” innovációt támogassák, és lehetőleg kínai alternatívákat használjanak a nyugati szolgáltatások helyett. Kína az elmúlt 15 évben kiépítette a leggyorsabb sebességű vasúti közlekedést, elkészítette a Beidout nevű saját navigációs műhold-rendszerét, a Huawei pedig a világ legnagyobb telekommunikációs eszközgyártójává nőtte ki magát, több mint 170 országban van jelen.
A globális digitális megosztottság
Természetesen ez feszültséget okoz Kína és más országok, így az USA közt, hiszen Kína mindent a hazai fejlesztéstől vár, és ennek rendeli alá az importtechnológiákat. Az USA erejének hanyatlása és az autokráciák erősödésének egyik látható jele a globális digitális ökoszisztémák töredezettsége.
A kínai kormány erőteljesen igyekszik kontrollálni az internetet, közel két évtizede építenek digitális falat maguk és a világ többi része közé. Ennek egyik példája a Kínai Nagy Tűzfal, ami elvágja a kínaiakat az olyan nyugati cégek szolgáltatásaitól, mint például a Facebook, az Instagram, a Twitter, a Gmail vagy a YouTube. Ezek csak VPN-nel, azaz virtuális magánhálózatokkal játszhatók ki. Kínában saját protokollt, saját szabványt kezdtek fejleszteni a doméncímek készítésére, és ami a legfontosabb, saját szabályzásokat és törvényeket hoztak, mindezt a cenzúra érdekében.
Kína, Oroszország, Irán és más autokratikus rezsimek is a technológiai szuverenitásban hisznek: az országoknak saját törvényeket kell felállítaniuk arra vonatkozóan, hogyan használhatják állampolgáraik az internetet. Oroszországban a kormány például egy saját internet kiépítésén dolgozik, ami egy teljesen központilag kontrollált rendszer lenne, és lehetővé tenné, hogy az oroszok függetlenítsék magukat a globális értelemben vett világhálótól. A saját infrastruktúra létrehozása szavatolná az orosz internetes erőforrások működését abban az esetben, ha lehetetlenné válna az orosz távközlési szolgáltatók kapcsolódása az internethálózat külföldi gyökérszervereihez.
Az USA és a Kína közt zajló technológiai háborúnak számos fontos mozzanata volt az elmúlt években. 2019 májusában Donald Trump elnöki rendeletet írt alá az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelméről, ami széleskörű felhatalmazást adott a kormányzatnak arra, hogy megtiltsa amerikai telekommunikációs vállalatoknak az üzletkötést olyan külföldi alkatrészgyártókkal, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az USA számára. A közel 70 tiltólistára került cégnek (köztük a Huawei-nek is) csak külön kormányzati engedéllyel szállítható amerikai technológia, legyen szó hardverről, vagy szoftverről.
Mindeközben Kína sem tétlenkedett, és folytatta azon nemzetközi cégek kizárását, melyek nem értettek egyet a kínaiak szabályaival: nem tettek eleget a keresési eredmények cenzúrájának, a felhasználói adatok kormányzatnak való továbbításával kapcsolatos kívánalmaknak, vagy nem nyújtották át a szoftvereik forráskódját. Kína ellenben saját szolgáltatásait serényen promótálja más országokban, közvetlen konkurenciát jelentve európai és amerikai cégekre.
Ezzel szemben az USA és Európa inkább azt vallja, hogy az internetnek nyitottnak és interoperábilisnak kell lennie, vagyis a különböző informatikai rendszerek együttműködésében hisznek. Emellett kiemelt kérdés az adatvédelem és a privátszféra, a nagy tech cégek szabályozása.
Az USA-n és Kínán túl is van élet
Míg az USA-Kína ellentét uralhatja a technológia jövőjének párbeszédét, más trendek is látszódnak. Az EU egyre szigorúbb: előtérbe helyezi az adatvédelmet, a nagy techcégek elszámoltathatóságát, dolgoznak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozásokon. Mindeközben Kínán túl is észrevehető, hogy egyes országokban a hatalmat szolgálja ki a technológia: Kenya, Mexikó, Malajzia mind mesterséges intelligenciával felügyeli az állampolgárait, Izraelben pedig bevált szokás a kémprogramok használata. Egyiptom is megfigyeli a disszidenseket és az ellenzéki szereplőket. Thaiföldön és Pakisztánban cenzúra és dezinformációs kampányok erősítik a kormány narratíváját.
Az autokratikus rezsimek nagyobb eséllyel nyúlnak ilyen eszközökhöz, de néha a demokratikus államok is élnek velük: az USA-ban például a rendőrség bevetett már drónokat, arcfelismerő szoftvereket és a közösségi médiát felügyelő szoftvereket a Black Lives Matter mozgalommal kapcsolatos zavargások során. A Top10VPN digitális adatvédelmi csoport adatai szerint idén júliusban 50 ország vezetett be kontaktkövető mobilappokat a járvány lassításának érdekében, közülük 11 ország fejlett fizikai megfigyelési technológiákat vetett be.
A jövőre vonatkozóan még nem tudni, mi várható. Amennyiben Joe Biden lesz az új amerikai elnök, adminisztrációja vélhetően újragondolna egyes előírásokat. Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan szerint valószínűbb, hogy az USA kevésbé fókuszálna ennyire látványosan Kína lassítására, sokkal inkább az amerikai fejlesztések felgyorsítására helyeződne a hangsúly. Ezért is lehet vízválasztó az elnökválasztás a világ technológiai piacának szempontjából is.
Kiemelt kép: Getty Images
