Második hullám: nő a nyomás, közben tűnnek el az orvosok a rendszerből

Két hét alatt annyi teendője lett az egészségügynek a koronavírussal kapcsolatban, mint tavasszal két hónap alatt. Nagy a nyomás, és egyre nagyobb lesz az egészségügyön

– érzékeltette a 24.hu-nak az egyre feszítőbb vírushelyzet egészségügyi oldalát Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara egyik alelnöke.

Az ellátórendszer küzd a második hullámmal, és bár hivatalos információk nem állnak rendelkezésre arról, hogy mi a helyzet a kórházak falain belül, a csütörtöki hír, amely szerint a covidos betegek ellátására kijelölt Korányiban és a Szent László kórházban annyi a súlyos beteg, hogy betelt a lélegeztető-kapacitás, jelzi, hogy az ellátórendszer erőteljesen leterhelődött szeptemberre. Bár a kormány tagadni igyekezett a Népszava információját, a megerősítés első kézből érkezett: Orbán Viktor péntek hajnalban elment a Korányiba, hogy deklarálja, minden rendben van, ám ott egy orvos azt mondta neki, hogy lélegeztetőgép ugyan van elég, de az a baj, hogy technikus is kellene hozzá.

Orbán elment a Korányiba, ahol a szemébe mondták, hogy a lélegeztetőgépekhez szakemberek is kellenek

A miniszterelnökkel azt is közölte egy egészségügyi dolgozó, hogy a korlátozások szerintük nem elég szigorúak.

A kamara sem kap konkrét információkat, de informális úton tájékozódnak, és az orvosok beszámolóiból is egyértelműen látszik, hogy óriási a teher, és több helyen már erőforrás-átcsoportosításra, sőt intézménybezárásra is szükség volt. Az infektológiai osztályokra neurológusokat, pszichiátereket, de még fogorvosokat is rendelnek ki – mondta Álmos Péter, kiemelve, hogy a tavaszi járványhelyzetben csak a sürgősségi és halaszthatatlan ellátás működött, az elektív, előre tervezhető ellátásokat drasztikusan vissza kellett venniük az intézményeknek, amiből adódóan több szabad kapacitással rendelkeztek. Most viszont a kórházak teljes kapacitással működnek úgy, hogy közben érkeznek a covidos betegek is, és orvosi személyzetet kell átcsoportosítani.

Nehézséget okoz az is, hogy bejutott a vírus a kórházakba, noha pontos számot azzal kapcsolatban sem tudni, mennyi egészségügyi dolgozó esett ki az ellátásából fertőzöttség miatt. „Annyi biztos, hogy sokan vannak, és nem mindig visszakövethető, hogy a kórházban fertőződtek volna meg” – hangsúlyozza Álmos Péter.

Korábban arról írtunk, hogy az Országos Onkológiai Intézetben 15 dolgozónál mutatták ki a koronavírust, a Szent János Kórházban három ott dolgozó lett beteg, és a Semmelweis Egyetem klinikáin is biztosan van fertőzött, de hogy pontosan mennyi, és hogy áll a többi intézmény e téren, rejtély. Probléma az is, hogy központilag nem szabályozott az egészségügyi dolgozók szűrése: intézményfüggő, hogy hol tesztelik őket rendszeresen, és hol nem.

A kamarához eljutott olyan információ is, hogy az egyik egyetemi centrumban már 5-6 napig állnak bent a levett minták, mert nincs elég ember és eszköz azok elemzésére. A fő gond az, hogy az orvosegyetemek végzik a minták feldolgozásának nagy részét, vagyis a sajátjuk mellett hanem az egyéb helyekről befutó tesztek kiértékelése is a feladatuk.

Álmos Péter szerint ráadásul nemcsak a vírus jelent veszélyt az egészségügyi dolgozókra nézve, hanem a stressz és a pszichés leterheltség is.

Frusztráltak a kollégák, a belső fórumainkon sokuk elkeseredetten jelzi, hogy a határaikhoz érkeztek.Valamit tenni kell, mert nő rajtunk a nyomás, közben úgy érezzük, hogy a tavasszal jellemző társadalmi támogatottság sincs most meg.

Mínusz 300 fiatal orvos

A miniszterelnök a napokban azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy az egészségügyben rendelkezésre állnak az eszközök és a szükséges személyzet is, ám Álmos Péter ezt úgy árnyalta, hogy a jelenlegi fertőzöttek ellátásához valóban rendelkezésre állnak a technikai feltételek, de ha a mostanihoz hasonló ütemben nő a fertőzöttek száma, és telnek meg az intenzív ágyak, akkor szakemberből nem lesz elég.

A humánerőforrás-helyzethez aggasztó adatokat is ismertetett: a MOK adatbázisából kiderül, hogy egy év alatt háromszáz 40 év alatti orvos lépett ki a kamarából. Két dolgot jelenthet, ha egy fiatal orvos megszünteti kamarai tagságát: elment az országból és külföldön praktizál, vagy maradt, de nem dolgozik már orvosként.

„Ennyi orvos egy egyetemi évfolyamot tesz ki. Olyan, mintha az egyik orvosegyetem a négyből nem bocsátott volna ki hallgatót. Vagy mintha bezárt volna egy kisebb város kórháza” – magyarázta Álmos Péter, hozzátéve, hogy sok 65 év feletti orvos sem tért vissza az egészségügybe a tavaszi kényszerszünet után.

A tavasszal kiépített többletkapacitás a második hullámra már nem áll rendelkezésre, és a nyár alatt több aneszteziológus, infektológus és egyéb orvos sem lett – fogalmazott az alelnök, hozzátéve, azt leszámítva, hogy vannak nagy számban lélegeztetőgépek, és a tudásunk is átfogóbb a vírusról, a helyzet az egészségügyben az első hullámhoz képest nem változott.

Sőt, amíg tavasszal egyértelmű volt a kormányzati álláspont, hogy mit lehet és mit nem, addig most az is gond, hogy az egészségügyben dolgozók számára nem látható, pontosan mit kellene csinálni, és ahogy Álmos Péter mondta, nem megfelelő az információ terítése:

a közösségi oldalakon kérdezgetik egymástól a kollégák, hogyan oldjanak meg szervezésbeli kérdéseket.

A védőfelszerelések körül is vannak kételyek. Bár a sebészi maszkoknál jelentősen javult a helyzet tavasz óta, a nagyobb védelmet biztosító, komolyabb felszerelésből néhol még mindig hiány mutatkozik. A kamara jelzést kapott például egy olyan intézményből, ahol az ellátó személyzet csak azon része kap FFP 2 maszkot, amelyik aeroszolképződéssel járó beavatkozást végez, a kórteremben tartózkodó többi orvos és ápoló sebészi maszkban dolgozik. Volt olyan orvos, aki azt jelezte, hogy egy hétre egyetlen maszkot kapott, hogy a szükséges helyen használja.

Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk

Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.

Amíg a kormány célja a gazdasági leállás és válság elkerülése, addig ezt nem lehet megúszni egészségügyi válság nélkül – legalábbis Magyarországon, mert bár a svédeknél ez a modell működött, addig itthon Álmos Péter szerint az egészségügy nem bírná el az ezzel járó leterheltséget. A helyzetet súlyosbítja az évtizedek óta megoldatlan bérfeszültség is: jelenleg egy Covid-osztályra vezényelt orvos 900 forintos gyorséttermi órabérért menti a betegek életét  – érzékeltette Álmos Péter a pályaelhagyás egyik lehetséges okát.

Kiemelt kép: A kormany.hu által közzétett képen egy beteg a koronavírussal fertőzöttek fogadására kialakított osztályon a fővárosi Szent László Kórházban 2020. május 8-án. Fotó: MTI /Árvai Károly /kormany.hu