Orbán Viktor április elején jelentette be, hogy minden egészségügyi dolgozó 500 ezer forint plusz juttatást kap az idén. Később kiderült, hogy az összeg bruttó, és július elsején esedékes. Majd arról is érkeztek hírek, hogy hiába álltak helyt derekasan a vírushelyzetben, kimaradnak a prémiumból az egészségügyi dolgozók közül a gyógytornászok és a gyógyszerészek, továbbá a gyógyászati segédeszközöket áruló boltok dolgozói, valamint a szociális intézmények, így az idősotthonok munkatársai. Végül rendelettel vésték kőbe a jutalmazottak körét.
Különösen a szociális szférában volt nagy a felháborodás, amiért őket kihagyták a szórásból, és legfeljebb a fenntartó önkormányzat vagy egyház jóságában és anyagi lehetőségeiben bízhatnak.
Csakhogy körkérdésünkre egyetlen olyan válasz sem érkezett, hogy az idősotthonok fenntartói saját hatáskörben megadnák az 500 ezer forint jutalmat. Inkább az derült ki, hogy noha valamennyi pénzt próbálnak kigazdálkodni, vannak intézmények, ahol erre biztosan nincs fedezet. Olyan is akad, ahol szó sincs jutalomról, sőt a szokásos évi juttatás is bizonytalanná vált.
A fővárosban 100 ezer, Győrben 110 ezer forint jut
Ahol már eldöntötték a juttatás összegét, onnan szerény, az egészségügynek szánt jutalom legfeljebb ötödét kitevő összegről érkeztek hírek. Győr nemrég megválasztott kormánypárti polgármestere, Dézsi Csaba András június 16-án jelentette be, hogy a város 250 szociális dolgozója egyszeri 110 ezer forintos bérkiegészítést kap, mivel az elmúlt hónapokban az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan ők is az első vonalban harcoltak a járvány elleni védekezés során.
Arról is lehetett olvasni, hogy Budapesten 100 ezer forint egyszeri jutalmat kapnak a szociális dolgozók, illetve hogy az egyházi intézményekben extra cafeteriajuttatást, jutalmat, pénzbeli támogatást terveznek.
A tatabányai önkormányzat 30 százalékos bérkiegészítést ad a Tatabányai Járási Egyesített Szociális Intézményben dolgozóknak a koronavírus-járvány miatt megnövekedett többletfeladatok kompenzálására.
Ez a példa sem lóg ki a sorból valószínűleg, tekintve, hogy az idősotthonok dolgozói az átlag alatt keresnek, bruttó 300 ezer forintnál nem sokkal többet. A KSH legfrissebb adatai szerint márciusban 400 400 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, azoknál az intézményeknél, amelyek lapunknak válaszoltak, ettől jócskán elmaradnak a keresetek. Edelényben 33 szakdolgozó tevékenykedik, havi bruttó átlagkeresetük 303 513 forint, amiben benne van a besorolási béren kívül az ágazati pótlék, illetve akinek jár, annál az egészségügyi pótlék is. Érdről részletezés nélkül azt írták, bruttó 313 824 forint az átlagkereset náluk.
Az általunk megkérdezett, egyházi fenntartású Olajág Otthonok évek óta adnak cafeteriát, illetve prémiumot – a vírus megjelenése óta ezeket a kereteket megemelték. És mivel ők úgy gondolják, a vírushelyzet nem múlt el, hanem folyamatosan tart, ezért nem egyszeri nagyobb bérkiegészítésben gondolkodnak, hanem lehetőségeikhez mérten folyamatosan adnak különböző ösztönzőket és juttatásokat a munkatársaiknak. A lakókat pedig továbbra is kiemelt figyelemmel óvják a járványtól.
Jó esetben bérkiegészítést terveznek, de van, ahol nincs rá keret
A debreceni önkormányzat a többletteljesítményt is figyelembe véve differenciált jutalmat tervez a dolgozók munkájának elismeréséül, de kérdésünkre azt nem közölték, hogy ez mennyi pénzt jelenthet majd. Az önkormányzati működtetésű idősek otthona 275 férőhelyes, az időskorúak gondozóháza 50 lakó ellátását biztosítja, egy másik telephelyen 32 férőhelyes az idősotthon. A polgármesteri hivatal válaszában elismerte, hogy a munkavállalókra nagy fizikai és mentális teher hárul az idősek, betegek, fogyatékkal élők ellátása során, és fontos szerepük volt a koronavírus elleni védekezésben is. Az otthonokban a dolgozókra és a gondozókra is kiterjedő teljes körű tesztelést végeztek, kivétel nélkül negatív eredménnyel. A szociális szolgálat több mint 40 millió forintot fordított a védekezésre. – tették hozzá.
Az Edelényi Szociális Szolgáltatási Központtól azt írták, még folyamatban van az önkormányzat és az intézmény idei költségvetésének áttervezése, ezért nem tudják lesz-e bérkiegészítés náluk.
Mosonmagyaróváron, úgy értesültünk, nemhogy járvány miatti bérkiegészítést nem fog adni az önkormányzat, de még a szokásos nyári, kétheti bérkiegészítés is elmarad, arra hivatkozva, hogy forrásokat von el az állam az önkormányzatoktól. Árvay István polgármester lapunknak ezt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Azt írta, a bérkiegészítésről, illetve a jutalmazásról nincs végleges döntés, mert a szociális intézmények fenntartójánál, a Mosonmagyaróvár Térségi Társulásnál a járvány kezdete óta nem volt tanácsülés.
A létszámhiány is gond
Név nélkül nyilatkozó forrásaink ezúttal is (mint korábbi cikkünkben) hangsúlyozták, nem az egészségügyi dolgozóktól sajnálják az 500 ezer forint jutalmat, hiszen megérdemlik. Azt fájlalják, hogy a szociális dolgozók munkájának nem jutott hasonló megbecsülés. Úgy vélik, hogy így még nehezebb lesz megtartani a munkaerőt vagy esetleg újat szerezni. A válság és a megugró munkanélküliség ellenére ugyanis nem tolonganak a jelentkezők az idősotthonoknál.
A debreceni szociális szolgálatnál nem kommentálták, van-e létszámhiány, annyit közöltek, hogy a szakmai tevékenységhez kapcsolódó létszám 262, az intézményüzemeltetési tevékenységnél 55, a szakosított ellátásokban 117 az engedélyezett szakmai létszám, és ez megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az Olajág körülbelül hatszáz embert foglalkoztat, ami meglátásuk szerint elegendő a lakók megfelelő színvonalú ellátásához, de elismerték, egy-két munkakörben akadnak nehézségeik.
Érden megerősítették, hogy a meglévő bérek mellett nincs elég dolgozójuk, folyamatos létszámhiánnyal küzdenek. Intézményi szinten 8 százalékos a létszámhiány, az idősek bentlakásos otthonában 9 százalékos.
Kiemelt kép: Mónus Márton /MTI
