Március 16-tól az iparcikkes boltok döntő részének 15 órakor be kellett zárnia, március 28-tól ezekbe a boltokba (döntő részükbe) már be sem tehette a lábát a vásárló. Az áprilisi teljes üzemszünetet követően május 4-től a megyékben megkezdődött a boltnyitás, 18-tól pedig a fővárosban is szabad a boltos vásár. Sokba kerül ez a boltosoknak, a vásárlók pedig nem fognak kapkodni – borítékolja a Blokkk.com.
Az újranyitás is pénzbe kerül, akció nélkül pedig nem lehet megúszni
A másfél-két hónapos boltzár és annak feloldása nem kevés pénzükbe kerül az iparcikkes boltosoknak. Fizetniük kellett a zárlat alatt is a bérleti díjat az üzlethelyiség megtartása miatt, és nem minden bérbeadó adott kedvezményt. Sokan megpróbálták valamilyen módon megtartani az eladóikat, legalább részmunkaidő címén, miközben gyakorlatilag egy hónapig egy fillér bevételük sem volt. A kormányzati támogatásokból a boltosoknak volt a legnehezebb csipegetniük, adottságaik miatt. És közben ráadásul a vásárlók egy része a bezárt boltok portékáit a weben vásárolta meg.
Frissíteni is kell a kínálatot a polcokon, hiszen változott az időjárás is, sok mindenből más kell már otthonra, mint két hónappal ezelőtt.
Az újranyitáskor vissza kell csalogatni a vásárlót, aki ugyan már régóta vágyik egy jókora bóklászásra a boltokban, de nem szokott le arról – a boltos számára jó, vagy rossz szokásáról, attól függ, honnan nézzük – hogy válogat.
Egyébként is, de most így nagyon kell az akciózás, hiszen a vásárló fürgén szedi majd a lábát a boltnyitás órája előtt, de hogy melyikben is vásárol majd, azt előreláthatóan némi nézelődés után dönti majd el.
Óvatos lesz a maszkos vásárló a költekezésben
A szakportál szerint a maszkban lófráló vásárló óvatos is lesz, hiába nem mehetett másfél-két hónapig a boltba. Az élelmiszerek bespájzolása, vagy éppen a munkahelyek bérspórolása (átállás részmunkaidőre, esetleg leépítés) ugyanis megnyirbálta a családi kasszák egy részét. ugyanakkor a hitelmoratórium megnyugtathatja a bevásárlólistákat fabrikáló háziasszonyokat.
A portál óvatos becslése szerint
A veszteség körülbelül 75-80 ezer boltot érinthetett, például a ruházati, lábbeli, könyv, játék, sportszer, és más iparcikkes boltokat, autószalonokat is. Náluk már február vége felé, március első napjaiban fékezett egyet a forgalom, amikor a koronavírus-hírek hatására megindult a spájzolás élelmiszerekből, tisztálkodó- és tisztítószerekből. A korábbi növekedési ütemek már ekkor olvadozni kezdtek. A március pedig már nagy veszteségeket hozott, például a ruházati boltok forgalma felére esett vissza, pedig a hónap első felében még lehetett menni bármikor vásárolni. Ezek szerint viszont már a 15 órás zárás időszakában brutálisat esett a forgalmuk.
Áprilisban a boltzáras boltok többségének a szó szoros értelmében alig, vagy egyáltalán nem volt bevétele, valahol a nulla és a korábbi 10 százaléka között. A többség le is húzta a rolót. A szabályokat úgy fogalmazták egyébként, hogy nem a zárvatartást rendelték el, hanem azt, hogy a vásárló nem mehet be az egyes boltokba. Az üzletek döntő többsége azonban úgy döntött, nem égeti feleslegesen a villanyt. A webáruházak ugyan taroltak, de csak a maguk szintjéhez képest: a webpiac súlya ugyanis messze nem olyan nagy, hogy ott minden hagyományos boltos vásárlást pótoltak volna.
2019-ben a teljes boltos kiskereskedelmi forgalom 12.263 milliárd forint volt, mellette pedig az autóspiac 745 milliárd forint (a kettőt külön számolják). Ezen belül az iparcikkes boltok forgalma a webáruházakat nem számítva megközelítette a négyezer milliárd forintot. És ez az a kör, amelyik vagy csak korlátozottan, 15 óráig lehetett nyitva (híradástechnika, barkács-, építőanyag, bútor, különféle alkatrészek, szerelési anyagok boltjai), vagy egyáltalán nem március végétől május elejéig-közepéig.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
