Gazdaság

Néhány kamikaze ül a boltban, és vár a csodára – magyar kereskedők a kilátástalan helyzetről

„Éjszakákon keresztül töprengek, hogy hogyan lehetne életben maradni" – jellemezte körképünkben a kiskereskedők helyzetét egy üzlettulajdonos. A járvány okozta válság a tönk szélére sodorta a hazai  kiskereskedelmet, nem túlzás, hogy a túlélés a cél. A cikk eredetileg a G7 portálon jelent meg.

A rendszerváltás előtt alapított Griff Collection az egyik legpatinásabb magyar divatruházati cég, a koronavírus miatt azonban korábban soha nem tapasztalt nehézségei adódtak. Kilenc üzletük közül négy már biztosan nem fog újra kinyitni, az elmúlt hetekben pedig a webshopos megrendelések teljesítése sem megy gördülékenyen.

A webshopos vevők kiszolgálásának nehézségeit a vállalkozást megalapító Sütő Zoltán lánya személyesen élte át, amikor az egyik budapesti plázában lévő boltjukban elő akart készíteni egy rendelést.

Összeszedte a megrendelt három pár cipőt és két pólót, hogy feladja a postán, de a biztonsági őrök nem engedték ki az üzletből arra hivatkozva, hogy tartozásuk van, a bérbeadónak pedig emiatt zálogjoga van az árura. Azaz praktikusan megakadályozták az értékesítést

– mondta Sütő Zoltán.

A cégvezető szerint a bevásárlóközpontokban nemcsak náluk, hanem más üzleteknél is „nagyon sokszor” előfordulnak hasonló nézeteltérések. Több kereskedő elmondása alapján a konfliktus hátterében leegyszerűsítve az áll, hogy a plázákban működő üzleteknek ellehetetlenült a működése a kijárási korlátozás miatt, a milliós bérleti díjak fizetését viszont továbbra is elvárják az üzemeltetők a kormány egyértelmű állásfoglalásának hiányában (a témáról korábban részletesen írt a Hvg.hu is). Az általam megkérdezett kereskedők jellemzően általánosítva beszéltek a bevásárlóközpontokról, így  értelemszerűen nem az összes plázára érvényesek az állításaik.

Napi 20 ezer forint bevétel

„Március első felében még a szezon legnagyobb forgalmát csináltuk meg, egy héttel később pedig már nulla volt a bevételünk” – jellemezte a bevásárlóközpontokban működő ruhaboltok helyzetét Szentpétery István, a Mayo Chix tulajdonos-ügyvezetője. A cégnek egy saját üzemeltetésű boltja van a Westendben, emellett Magyarországon többtucatnyi márkaboltot üzemeltetnek a kereskedőik.

A március közepén meghozott korlátozó intézkedések hatására a forgalmunk a 0–10 százalékára esett vissza. Volt, hogy egy nap 20 ezer forintot csinált egy üzletünk, volt, hogy nulla forintot”

– mondta Szentpétery az ellehetetlenülésükről. Ennek ellenére tíz napig nyitva tartották a boltjaikat, mivel semmilyen bérleti kedvezményt nem kaptak a bevásárlóközpontoktól. Ezt követően azonban bezárták az üzleteiket, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudják fizetni a bérleti díjat.

A plázák nyitva maradnak, pedig sok üzletbe nem is mehetünk be. Hogy van ez?
Úgy tűnik, a plázák bevételét mindenképpen biztosítani akarják.

A helyzet akkor sem vált egyértelművé, amikor március 28-tól bevezették a kijárási korlátozást, mivel a kötelezően bezárandó üzletek között nem nevezték meg a ruhaboltokat. Szentpétery szerint eltérő értelmezései vannak a rendeletnek, mindenesetre ő egy olyan esetről sem hallott, ahol bárkit számon kértek azért, mert nyitva van. Szerinte a plázák többsége pont ezt használja ki, biztosítják is a nyitva tartást, elvárják a bérleti díj fizetését, a plázákban ugyanakkor alig van ember.

80 emberből 70-et elküldtek

A plázák nyitva vannak, de a nyitva lévő üzletek körülbelül az összes bolt öt százalékát tehetik ki. Néhány kamikaze van, aki ott ül, és várja, hátha bemegy valaki

– festette le a bevásárlóközpontok helyzetét a Griff Collection vezetője, Sütő Zoltán. Nekik is hasonlóan alakult a forgalmuk a márciusi hetekben: a szokásos heti 50 millió forint körüli árbevételük március közepére 4 millió forintra csökkent, majd utána „annyira se”, gyakorlatilag nulla forint volt a forgalmuk napokig.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A mintegy 80 alkalmazottjuk közül 70-nek szűnt meg a munkaviszonya, a többieknek csökkentették a fizetését. Most egyedül a webshop révén van némi bevételük, amely azonban a korábbi forgalom csekély százalékát tette ki. „Ez kis cash flow-t ad, a telefonszámlákat legalább tudjuk fizetni” – mondta Sütő Zoltán.

Több kisebb üzlet vezetőjével is beszéltem, és hasonlóan reménytelennek látják a helyzetüket. Egy magyar ruhaipari vállalkozó, akinek két budapesti plázában van egy-egy boltja, már március közepén bezárta azokat, mivel „gyakorlatilag fölösleges volt nyitva lenni, nulla forint volt a bevétel”. Kilenc alkalmazottja volt, mindnyájukat kénytelen volt elküldeni.

„Éjszakákon keresztül töprengek, hogy hogyan lehetne életben maradni. Minden azon múlik, hogy a plázák mennyire nyitottak”

– mondta a vállalkozó. Elmondása szerint mindkét üzlethelyisége bérletéért több mint kétmillió forintot fizet havonta, ezt bevétel nélkül értelemszerűen lehetetlen kifizetni. Egyik bevásárlóközponttól sem kapott semmilyen kedvezményt, „ugyanúgy számlázzák a bérleti díjakat”, még a boltonként havi 150 ezres villanyszámlát is. Árbevételét teljesen elvesztő kereskedőként a kormány sem nyújt segítséget neki.

Havi 2–3 milliótól kezdődő bérleti díjak

Hozzá hasonlóan valamennyi megkérdezett bérlő azt mondta, hogy szórványos e-mail-váltások vannak az üzemeltetőkkel, de ezek egyelőre tartalmatlanok. „A plázák lényegében hallgatnak, a türelmünket kérik. Nyilván a kormányzati állásfoglalást várják, de a kiskereskedőkről, plázákról egyelőre ott is nagy hallgatás van” – mondta egy bérlő.

A bérlőknek hat hete gombóc van a torkában. Levélváltások vannak, de mindig azt emelik ki az üzemeltetők, hogy ők mindent biztosítanak egészségügyi szempontból az üzemeltetéshez

– mondta egy másik bérlő. Többen panaszkodtak arra is, hogy ahelyett, hogy próbálnának együttműködést, segítséget kínálni az üzemeltetők, teljesen elzárkóznak és hivataloskodó leveleket küldözgetnek. „Megy a taktikázás, a kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskereskedő pedig fizessen, akármi történik is” – mondta egy bérlő.

A megkérdezettek szerint a budapesti plázákban egy kisebb üzlet bérleti díja 2–3 millió körül mozog, egy 70 négyzetméter körüli üzleté akár nettó 5 millió forint is lehet. A díjak ráadásul számottevően nőttek a forint gyengülése miatt, mert jellemzően euróban vannak meghatározva.

A jelenlegi helyzet sok, már hosszú évek óta húzódó problémára és ellentmondásra is rávilágított bérbeadó és bérlő között, például az euróban való fizetésre

– mondta Sütő Zoltán.

A bérleti díjat áprilisban az általunk megkérdezett magyar ruhaboltok közül senki sem fizette ki, de van, aki már márciusban sem (jellemzően a hónap közepén kell fizetni). „Évtizedes tapasztalatokra tekintettel számítottunk arra, hogy sarokba leszünk szorítva, emiatt úgy gondoltuk, elmegyünk a végsőkig” – indokolta ezt egy bérlő.

A Griff Collection is hiába próbált kedvezményt kérni az bérbeadóktól, üzemeltetőktől, „egyik sem engedett semmit, mivel a kormányrendelet nem határoz egyértelműen”. Sütő Zoltán szerint emiatt mondták fel négy bevásárlóközponttal is a határozott idejű szerződésüket. „Velük pereskedésre készülök. Felvesszük a kesztyűt a vis maior helyzetre és az ellehetetlenülésünkre hivatkozva” – mondta Sütő.

Nyugat-Európa számos országában bezárásra kényszerültek a bevásárlóközpontok, többek között Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Ausztriában is lehúzták a rolót a plázák a járvány hatására. Csehországban és Szlovákiában szintén ez a helyzet.

Drónnal készült kép a Porte dell’Adige bevásárlóközpont üres parkolójáról a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások idején Veronában 2020. március 30-án. Fotó: MTI /EPA-ANSA /Filippo Venezia

A plázák hallgatnak

A bevásárlóközpontok kiürülését értelemszerűen nem csak a ruhaboltok sínylik meg. Az ország egyik legnagyobb műszaki áruháza, az Extreme Digital azt közölte kérdésemre, hogy leginkább a klasszikus bevásárlóközpontokban működő üzleteiben csökkent a forgalma, ezeknél 50 százalék körüli a visszaesés (az utcai üzleteknél 0–30 százalék a forgalom). Különösen azoknál a plázáknál erős a zuhanás, amelyek elsősorban tömegközlekedéssel érhetők el, mint a Mammut vagy a Sugár (válaszukban nem tértek ki a bérleti díjjal kapcsolatos kérdésekre).

A Magyarország egyik vezető könyvesbolthálózatát üzemeltető Líra Csoport azt írta, hogy a bérleti díjak terén olyan vis major helyzet alakult ki, amelyben az államnak, az üzletek üzemeltetőinek, bérbeadóinak, valamint a bérlőknek is együtt kell működniük.

Továbbra is várunk ezen a területen az állami támogatásra, kompenzálásra

– írták. A bérbeadókkal, üzemeltetőkkel való tárgyalások „még folyamatban vannak”.

Megkerestem számos olyan külföldi tulajdonban lévő ruhaipari multit, amelyek jelen vannak a magyar plázákban, hogy miként érinti őket a jelenlegi helyzet, de egyikük sem reagált érdemben a megkeresésre.

Szerettük volna azt is bemutatni, hogy a másik fél, a bevásárlóközpontok üzemeltetői hogyan élik meg a helyzetet. Számos jelentős budapesti és vidéki bevásárlóközpont üzemeltetőjét megkerestem, és többek között megkérdeztem tőlük, hogy az áprilisi bérleti díjak mekkora része érkezett be hozzájuk, és hogyan alakulnak a vevőkkel való tárgyalások, de érdemben egyikük sem válaszolt.

Kiemelt kép: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.