Az E.coli neve az ételmérgezések kapcsán mindenkinek ismerős, azt azonban kevesen tudják, hogy egyes típusai a bélflórának is természetes részét képezik, sőt, a gyógyszeripar és a biológusok is előszeretettel használják.
Utóbbinak nem csak gyors növekedése és szaporodása, hanem a génmódosítás utáni sokrétű felhasználása az oka, így a baktériumok például növekedési hormont, enzimeket és gyógyszereket is képesek termelni.
A Római Egyetem kutatóinak mindez nem volt elég: egy csoportjuk ugyanis úgy döntött, hogy a világ leghíresebb festményét, Leonardo da Vinci Mona Lisáját, illetve a modern tudomány két meghatározó alakját, az evolúcióelméletet kidolgozó Charles Darwin, illetve a XX. század legnagyobb tudósaként tisztelt Albert Einstein arcát formázzák meg az E. colinak köszönhetően.
A baktériumokat a ptoreorodopszin nevű, az óceánban lévő mikroorganizusmokban megtalálható fehérjével tették fényérzékennyé, remélve, hogy a fénynek kitett egyedek gyorsabban úsznak majd társaiknál, létrehozva a kívánt formákat.
Az ötlet fényes sikert hozott, a módosított E.coli-k pedig a saját hosszuk akár tízszeresét is meg tudták tenni egyetlen másodperc alatt.
A kutatók egy apró fényforrással, egy mikroszkópon át világították meg a kellő területeket, melyeken a Mona Lisa esetében
És hogy mire lesz jó a jövőben a mostani, egyelőre talán teljesen öncélúnak tűnő felfedezés? A kutatók szerint munkájuknak köszönhetően a jövőben mikroméretű, mindössze egyetlen fénysugár segítségével létrejövő – nem elhanyagolható módon fillérekből megvalósítható – mikroszenzorok lesznek építhetők, sőt, így milliónyi élő organizmusból álló csoportok akár egy áramkörön belül is könnyedén ide-oda mozgathatók lesznek.
