Kultúra

Zöld Lámpás [filmpremier]

Újabb képregény-feldolgozás, zavaros, időnként buta sztorival, kötelező pszeudo-3D-ben, általános iskolás farsangba illő jelmezekkel.

Nem mondhatni, hogy képregényrajongó ország lennénk, habár ez a szubkultúra is derekasan építgeti hazai bázisait – nagy is mindig az izgalom, amikor bejön egy-egy filmes feldolgozás. A képregények népszerűsítésében egy hollywoodi szuperprodukció rengeteget segíthet – a példák számosak, Batmantől az X-Menen át Thorig. A Zöld Lámpás viszont bebizonyítja, hogy ennek ellenkezője is igaz lehet: egy megfilmesítés képes hosszú időre elrettenteni a gyanútlan érdeklődőt a műfajtól.

Pedig elvben minden adott a sikerhez. Kultképregény milliós példányszámokkal, a világot megmenteni vagy éppen elpusztítani vágyó hősökkel, egyszerű, de frappáns magyarázatokkal az Univerzum rejtélyes működésére. Ja és persze 200 millió dollárral a film elkészítésére. (Ez kb. a tízszerese annak, amennyit a magyar állam idén filmtámogatásra szán.) A Zöld Lámpás mégis minduntalan azt a benyomást kelti, mintha lelkes amatőrök közepesen rosszul sikerül műve lenne.

A nyughatatlan vadászpilóta, Hal Jorden (Ryan Reynolds), miután nagyjából kiiratkozott a repülős társadalomból azzal, hogy egy tesztrepülésen földhöz vágott egy F-35-öst puszta vakmerőségből, egy lila vérű, haldokló földönkívülitől kap egy zöld gyűrűt és egy hozzá tartozó, azonos színű lámpást, hogy ezek segítségével szálljon be a világ megmentésébe.a Ezen rengeteg furcsa lény munkálkodik valahol az univerzum távoli pontján, leginkább az Ady Endrét idéző Őrzők, akik közül egy nem vigyázott kellőképpen a strázsán, gonosz lett, és most a világ elpusztítására törekszik.

Hogy a sötét oldal is képviseltesse magát, az emberek közül egy zsíros hajú, csenevész biológusprofesszort, Hector Hammondot (Peter Sarsgaard) szemelték ki a rossz erők, hogy segítse munkájukat, ő természetesen óriás homlokot növesztett és borzasztóan megcsúnyult – hiszen a nagyon gonosz lények rendkívül csúnyák is a Zöld Lámpás világa szerint.

A látványvilág talán a legnagyobb csalódás. Az ominózus lámpás és a hozzá tartozó gyűrű úgy festenek, mintha a józsefvárosi kínai piac egyik hátsó raktárából kerültek volna elő, de a jelmeztervező is hasonló esztétika alapján dolgozott (értsd: egy általános iskolás farsangon elment volna a főhős zöld maskarája). A film természetesen 3D-ben is megtekinthető, amit az Avatar sikere óta kötelezőnek gondolnak Hollywoodban, pedig ha nincs megfelelően kitalált képi világ kifejezetten háromdimenzióra tervezett kameramozgással és vágással, akkor a szemüveges filmnézés inkább csak nyűg a sötét, sokszor életlen képekkel, fejfájós nézővel.

Szerethetőek viszont a földönkívüli lények, például a beszélő hal figurája, illetve a film néha-néha előtörő önirónikus humora – állítólag eredetileg vígjátéknak szánták, csak a célcsoport igényeinek megfelelően kellett keményíteni a hangoláson, sajnos ennek inkább műfaji zűrzavar lett az eredménye, amit aligha fog a koratinédzser célcsoport díjazni.

Kinek ajánljuk: tinifiúknak, akik épp nincsenek nyári táborban, és a playstationös haverok sem elérhetőek.

Kinek nem ajánljuk: akik már láttak jó képregényfilmet, és van DVD-lejátszójuk, amin bármikor megnézhetik ezeket újra.

 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik