Ahogy beszámoltunk róla, kedden több diák fordult lapunkhoz azzal, hogy túl nehéz volt a középszintű matekérettségi, egy erről szóló petíciót mára több mint harmincezren írtak alá, sőt egy tüntetés is szerveződik az ügyben. Szerdán két iskola – a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium és a VIK Vendéglátó, Turisztikai, Szépészeti és Üzleti Baptista Középiskola – diákjait kérdeztük arról, hogy ők milyennek találták a matematika feladatsort. Erről szól a videónk.
Megkérdeztük egy budai gimnázium matektanárát is, aki név nélkül vállalta a nyilatkozatot. Ő azt mondta,
ha valaki a kettes-hármast célozta meg, idén (is) nagyon könnyű dolga volt, az első, rövidebb feladatos rész igen könnyű típusfeladatokból állt, nem igényelt semmi ötletet.
Sőt hozzátette, hogy náluk egy ügyesebb, hatosztályos gimnáziumba járó nyolcadikos az első rész 30 pontjából akár 24-et is megszerezne szerinte, és a második részből is több mint 40-et, vagyis meglenne a négyese.
Ha így nézzük, akkor néha arra gondolunk mi tanárok, hogy minek járnak még gimibe négy évet.
Azt viszont ő is úgy látja, hogy a jobb százalékokért meg kellett dolgozni, különösen a II./B részben (ahol három 17 pontos feladat közül kellett eldönteniük a diákoknak, hogy melyik kettőt oldják meg, azaz melyiket nem). „Ezt a három feladatot nem is elsősorban az egyes részfeladatok miatt tartom nehéznek, hanem azért, mert választani kell közülük. Ezt a választást idén több szempontból is megnehezítették – bár erre már készülünk egy ideje, de attól még nem lett sokkal könnyebb a döntés –, mivel viszonylag hosszú szövegűek a feladatok, sokáig tart őket végigolvasni, és így megtudni egyáltalán azt, melyik milyen témakörhöz kapcsolódik. (…) Aki maximalizálni szeretné a pontjait, annak össze kell számolgatni, hogy melyik feladatból mennyi pontot tudna szerinte összegyűjteni.”
Ugyanakkor cáfolta azt, hogy a feladatok a középszintűnél nehezebbek lettek volna,
aki ennek ellenkezőjét állítja, az nem mond igazat.
Szerinte aki egy gimnáziumba bejutott, annak a kettes megszerzése nem okozhatott gondot, és aki tisztességesen készült, annak a jobb jegyek is bőven elérhetők. Mint mondta, minden évben arról szólnak a hírek, hogy nehéz volt az érettségi, ami miatt talán most először egyetért ezzel, hogy vizsgaszituációban választani kellett három feladat közül kettőt, és az idén ezek mind-mind különböző témaköröket felölelő, 3-4 részből álló feladatok voltak. Ez szerinte elsősorban a jobb tanulóknál okoz majd az eddigiekhez képest több pontvesztést, így kevesebb a maximálishoz közeli pontszámra számít. Neki is panaszolta egy érettségiző, hogy 80 százalékot szeretett volna, és inkább 70 közelében lesz.
A pedagógust megkérdeztük az említett petícióról is, amelynek szerinte az lehet a célja, hogy az idén érettségizők ne kerüljenek hátrányba a tavaly végzettekkel szemben, de az utóbbiak közül az idén már kevesebben felvételiznek. Illetve bizonyos esetekben (például külföldi egyetemeknél) fontosabb lehet az érdemjegy a százalékos eredménynél.
