Egy új vizsgálatban a szakértők a mostani extrém hőmérsékleti értékeket hasonlították össze a korábbi adatokkal – számol be a BBC. A csapat összesen hét mérőállomás információit használta fel a vizsgálat során.
A szakértők emellett arra is rámutattak, hogy az Északi-sarkvidéket sújtó szélsőséges meleg példátlan.
Európában az utóbbi hetekben elképesztő forróság tombol. Nagy-Britanniában utoljára 1961-ben tapasztaltak a mostanihoz hasonló szárazságot és meleget, Görögországban pedig már legalább 82 áldozata van a hőségben kialakult tűzvésznek.
Az elmúlt időszakban sok klímakutató kezdett el foglalkozni a kérdéssel, hogy mekkora szerepe is van az éghajlat-változásnak a kánikulában. Hogy kiderítsék, szakértők egy csoportja Finnországban, Dániában, Írországban, Hollandiában, Norvégiában és Svédországban található mérőállomások adatait használta fel.
A kutatók azt vizsgálták, hogy miként alakultak az egyes években a hőhullámok – egy-egy hőhullámnak az egymást követő három legforróbb napot tekintették. A tudósok egészen az 1900-as évekig ellenőrizték a kánikulák adatait. A csapat végül számítógépes modellek segítségével mérte fel az emberi tevékenységhez köthető klímaváltozás jelentőségét.
Az eredmények alapján Hollandiában, Írországban és Dániában az éghajlatváltozás miatt több mint kétszeresére nőtt a mostani forrósághoz hasonló események valószínűsége. Friederike Otto, az Oxfordi Egyetem munkatársa szerint a Föld ennél csak melegebbé fog válni, így egyre többször tapasztalhatunk majd extrém időjárást.
Amit egykor szokatlanul meleg időjárásnak véltek, mindennapivá fog válni – egyes esetekben már most azzá vált
– mondta a szakértő.
Az, hogy a sarkvidéki hőhullámot befolyásolja-e a globális felmelegedés, nem sikerült kideríteniük a kutatóknak. A csapat szeretne a jövőben újabb elemzéseket is elvégezni, hogy jobban megértsék az éghajlatváltozás szerepét.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
