Nagyvilág

Lemondott a szlovén miniszterelnök

Lemondott Miro Cerar szlovén kormányfő szerdán este, miután a szlovén legfelsőbb bíróság megsemmisítette a kormány csaknem egymilliárd eurós kiemelt projektjéről, a Koper-Divaca vasútvonal egy 27 kilométeres szakaszán tervezett második vágány építéséről tavaly szeptemberben rendezett népszavazás eredményét, mert a kampányt a kabinet állami pénz felhasználásával finanszírozta. Az építkezésben akár Magyarország is részt vehetett volna, és így könnyebbé vált volna az Adriára való teherszállítás itthonról.

Miro Cerar a kormány rendkívüli ülésén jelentette be lemondását. „Ez volt az utolsó csepp a pohárban, a második vágány megépítését újabb támadás érte, és ebben a folyamatban én nem akarok részt venni” – mondta, majd hozzáfűzte: egyesek meg akarják állítani Szlovénia fejlődését.

Az állampolgárokhoz szólva kiemelte, hogy az ország sokkal jobb állapotban van, mint 2014-ben volt, amikor átvette. „Most visszaadom az önök kezébe az irányítást” – mondta, ugyanakkor megígérte: gondja lesz rá, hogy a kabinet ellássa mindennapi feladatát és megőrizze a békét és a stabilitást az országban, amíg új választásokat nem írnak ki, és nem alakul meg az új kormány.

Cerar hivatalosan csütörtökön nyújtja be lemondását Borut Pahor szlovén államfőnek.

A népszavazást a Koper-Divaca vasútvonal építési projektről az Adófizetők nem adják fel nevű civil szervezet és Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök pártja, az ellenzéki, jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) kezdeményezte tavaly, mert szerintük túl drága a projekt kivitelezése, és teret adhat a korrupciónak. Az alacsony részvételi arány miatt azonban érvénytelen lett a referendum. A civil szervezet először az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, majd a legfelsőbb bíróság hozott végleges döntést az ügyben: megsemmisítette a népszavazás eredményét és új referendumot rendelt el, amivel kétségessé vált a projekt kivitelezése.

Korábban többször is írtunk arról, hogy a magyar és a szlovén kormány tárgyalt esetleges koperi ingatlanok tartós bérletbe adásáról, így magyar logisztikai fejlesztések valósulhattak volna meg a szlovén kikötőben, és Magyarország az építkezést lebonyolító projektcégben is jelentős részesedést kapott volna.

Érvénytelenítették az „adriai magyar kijáratról” szóló szlovén referendumot
Újra kell szavazniuk a szlovéneknek, hogy akarják-e a magyar közpénzből is épülő beruházást.

Cerar korábban úgy nyilatkozott: a projekt növelné az állami tulajdonban lévő koperi kikötő versenyképességét, adriai-tengeri (Rijeka, Trieszt) és európai viszonylatban egyaránt. Szlovénia számára stratégiai fontosságú beruházásról van szó, amely a gazdaságra sokoldalú és erősítő hatást gyakorolna.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik