Alig pár nappal azután, hogy Kaliforniában teljesen legálissá vált a marihuána, Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszter bejelentette: a szövetségi hatóságok újrakezdik a harcot a népszerű könnyűdrog ellen. A marihuána legalizálását ellenző politikus január 4-én egy mindössze egyoldalas memorandumot tett közzé, amellyel visszavonta azt a Barack Obama elnöksége alatt hozott szabályt, ami gyakorlatilag védelmet nyújtott a marihuánát még mindig tiltó szövetségi törvények ellen azokban az államokban, amelyekben törvényessé tették a füvezést.
Személyes keresztes hadjárat a marihuána ellen
A bejelentés nem érte váratlanul a már milliárdos üzletággá vált cannabisipart, és a marihuána legalizálásáért küzdő aktivistákat. Már Sessions kinevezése óta várták, hogy Donald Trump igazságügyi minisztere fel fog lépni a már nyolc államban legálissá tett füvezés ellen. Az idős miniszter ugyanis egyike a legális marihuána ellen legerőteljesebben küzdő politikusoknak.
Sessions most azzal indokolta lépését, hogy ő csak a szövetségi jogszabályokat akarja betartatni, amik még mindig tiltott kábítószerként kezelik a marihuánát. A cannabist még a drogháború tetőfokán, a nyolcvanas években a legveszélyesebb kábítószerek közé helyezte az amerikai kongresszus, egyenrangúvá téve a heroinnal, és ezt azóta sem változtatták meg.
Fotó: Chip Somodevilla/Getty Images
Közben azonban nagyot változott a világ. Akkor az amerikaiaknak mindössze 25 százaléka támogatta a marihuána legalizálását. Ez a szám a 2000-es évek óta meredek emelkedésnek indult. A Gallup tavaly októberi felmérése szerint az amerikaiaknak már a 64 százaléka gondolja úgy, hogy törvényessé kell tenni a cannabis használatát. És a közvélemény-kutatás eredményei ez már pártpolitikai alapon sem megosztó kérdés: a republikánus szavazók több mint fele is a legalizálás pártján áll.
Megállíthatatlan legalizálás
Közben egyre több és több államban hoztak olyan helyi törvényeket, amelyek bizonyos fokig törvényessé tették a marihuánát. Először 1996-ban Kaliforniában engedélyezték a fű orvosi használatát, amit több állam is követett. A gát 2012-ben tört át, amikor két államban, Coloradóban és Washingtonban is népszavazáson döntöttek arról, teljesen törvényessé teszik a marihuána használatát, termesztését és árusítását. Mára már 29 államban lehet orvosi célokra törvényesen cannabist használni, és nyolc államban tették legálissá.
Az új lehetőség pedig egy milliárdos iparágat hozott létre. A cannabisszal foglalkozó cégek tavaly már 150 ezer amerikainak adtak munkát, és tavaly több mint hétmilliárd dolláros bevételt termeltek. És ez a szám a hatalmas kaliforniai piac belépése után ugrásszerűen növekedni fog. Az előrejelzések szerint 2020 már a húszmilliárd dollárt is meg fogja haladni. Az ezzel együtt járó hatalmas adóbevételekkel.
A szövetségi törvények azonban nem változtak, és a hippiálomból milliárdos üzletté vált marihuánaipar egyfajta jogi szürke zónában működött. Elvileg a szövetségi hatóságok bármikor lecsaphattak volna a füvet termelő vagy árusító cégekre tiltott kábítószer terjesztése miatt.
Ezt a problémát próbálta meg ideiglenesen orvosolni 2013-ben Obama akkori helyettes igazságügyi minisztere, aki kiadta az „Cole memo” néven ismertté vált útmutatását, amivel gyakorlatilag jogi védelmet adtak a marihuánát legalizáló államokban élő embereknek és cégeknek a szövetségi vádemelések alól.
Húsz éve még elképzelhetetlennek tűnő módon a döntés ellen nem csak marihuána aktivisták és liberális demokraták kezdtek el tiltakozni, hanem tucatnyi republikánus politikus, köztük kormányzók és szenátorok is elítélték Sessions lépését. Köztük a Republikánus Párt olyan magas rangú vezetője is, mint Cory Gardner coloradói szenátor, a Republikánus Szenátorok Nemzeti Biztosságának (NRSC) elnöke is. Aki azzal fenyegette meg a miniszter, hogy döntése miatt vissza fogja tartani az igazságügyi miniszteri kinevezéseket.
De ennél is többet mond, hogy nem találni senkit a kongresszusban, aki nyíltan kiállt volna Sessions marihuána ellenes lépése mellett. Mindez felvetette annak lehetőségét, hogy a miniszter lépése pont az ellenkező hatást fogja elérni, mint amit szeretne, és a washingtoni politikusok végül szövetségi szinten is megszüntetik a marihuána tilalmát.
A kongresszus elé egy republikánus képviselő már be is nyújtott egy törvényjavaslatot, ami kivenné a legveszélyesebb kábítószerek kategóriájából a marihuánát. A javaslatnak 15 támogatója van, köztük öt republikánus politikus. Most először reális esély van arra, hogy a javaslatot el is fogadják.
Közben úgy tűnik, a marihuána-üzletben érdekelt cégek és befektetők nem izgulnak annyira. Bár a cannabiscégek részvényei közvetlenül a bejelentés után hatalmasat zuhantak, másnap már újra emelkedni kezdtek. A Forbes cikke szerint a pénzügyi befektetők sem riadtak vissza marihuánával foglalkozó cégektől, különösen azt látva, milyen erőteljesen álltak ki a marihuánát legalizáló államok tisztségviselői saját törvényeik védelmére.
Ahogy többen, köztük Heather Steans illinois állami szenátor Mike McGuire kaliforniai állami szenátor, kijelentette, a marihuána legalizálásának szellemét már nem lehet visszazárni a palackba. Különösen most, hogy már a politikusok is ki mernek állni mellette.
Jól mutatja ezt, New Hampshire állam képviselőháza kedden megszavazta a marihuána törvényessé tételét, Vermontban pedig szerdán dönt a cannabis legalizálásáról a szenátus, miután a képviselőház az előző héten, alig pár órával Sessions bejelentése után megszavazta a törvényjavaslatot. Ezzel pedig Vermont lehet az első amerikai állam, ahol nem népszavazással, hanem a képviselők szavazataival teszik legálissá a marihuánát.
Kiemelt kép: Sean Gallup/Getty Images
