Sport

Úszószövetség: Bienerth Gyárfás kottájából játszik

Azon nincs mit csodálkozni, hogy Bienerth Gusztáv, a Magyar Úszó Szövetség élére január 8-án megválasztott új elnök első lépéseként lefejezte a szervezet apparátusát, elköszönt “Gyárfás Tamás embereitől”.

Szerződést bontott Szántó Éva főtitkárral, Nagy Orsolya ügyvezetővel, de Sass Katalinnak,  a versenybíró-bizottság elnökének, elnökségi tagnak és az ügye folytán teljesen ellehetetlenült Kiss Lászlónak – ő furcsa módon alig hónappal ezelőtt mondott csak le az elnökség tagságról – is mennie kellett az elnökségből.

Nincs mit ezen csodálkozni, végül is azért választották meg, hogy ne csak elnököt, rendszert is váltson.A minapi hír szerint az elnök nem is állt meg az apparátusnál, tovább aprítja az elnökséget is.

Bienerth Gusztáv, a Magyar Úszó Szövetség megválasztott új elnöke felszólal a MÚSZ rendkívüli közgyűlésén 2017. január 8-án.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Miért kell elnökségi tagokat is elküldeni?

Ahhoz, hogy megértsük miért kellett az amúgy MÚSZ fizetett alkalmazott, ergo összeférhetetlen Sass, és Kiss után  Dr. Tóth Ákost, Vizi Csabát, Dr. Hargitay Andrást és Güttler Károlyt is kitolni az elnökségből, ismerni kell a magyar sportszövetségek általános működési elvét.

A sportszövetségek legfelsőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. Itt a tagok, az egyesületi képviselők szavaznak az elnök, alelnökök , az elnökségi tagok személyéről, az alapszabályt érintő kérdésekről és az éves költségvetésről, stb. A közgyűlést alapszabály szerint évente egyszer hívják össze, többnyire tavasszal. Ritkább esetben, lemondás, lemondások esetében – mint január 8-án – rendkívüli tisztújító közgyűlést is tartanak.

De a szövetségek nem úgy működnek, mint egy kft., ahol a tulajdonos dönt mindenről. A napi szintű működést, a döntéshozatalt az elnök és apparátus készíti elő, de dönteni a havonta ülésező elnökség dönt.

Az elnökség társadalmi szervezet. Többnyire havonta egyszer ülnek össze a tagok, akik általánosságban tudásukkal, kapcsolatrendszerükkel, megfontolt döntéshozó képességükkel kellő védőernyőt, biztonságot tudnak nyújtani a sportág feje fölé. Minden téren.

Ilyen formában az összes szakmai, pénzügyi, jogi, személyi, stb. döntést nem az elnök, vagy az apparátus hozza meg, hanem az előterjesztéseket egyszerű szavazati többséggel az elnökség hagyja jóvá, vagy dobja vissza.

Az elnök számára ezért nem mindegy, ki ül az elnökségben. Hiába akar ő mondjuk százmillió forintot dedikált egyesületeknek sportágfejlesztésre átutalni, a régi helyett új főtitkárt kinevezni, ha az elnökségben többségben ül az ellenzék, azt sosem fogja tudni megtenni.

Annak idején, amikor Gyárfás Tamást 1993-ban kinevezték a Magyar Úszó Szövetség élére ő sem tett mást, mint szép lassan a saját embereivel vette körül magát az irodában és természetesen az elnökségben is.

Jól működő szavazógépet hozott létre.

Bienerth Gusztáv az eddig általa “autokrata vezetési stílusnak” nevezett helyett új programot és “szolgáltató szövetséget” szeretne.

Ezt azonban a magyar sport általános működési rendszere miatt csak úgy tudja elérni, ha nem csinál mást, mint követi, “utánozza” elődjét, Gyárfás Tamást.

Az alapszabály szerint 12 tagú elnökségből ezért kitolt hat főt – az összes olyan elnökségi tagot, aki egyértelmű Gyárfás-ember, vagy egyszerűen nem bízik bennük – és helyükre a soron következő, tavaszi rendes közgyűlésen olyan jelölteket állít, akikkel aztán ő is

jól működő szavazógépet hozhat létre.
Másképp ugyanis működésképtelen a rendszer.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik