Bár a NAV-hoz bekötött online számlázás csak 2017-től várható, már idén is van változás a számlázóprogramoknál, mert addig is biztosítani kell a NAV-os adatexport lehetőségét. Vagyis, hogy alkalomszerűen belenézhessenek a számláinkba. Ami nem elsősorban a vállalkozó dolga, hanem a számlázóprogramok készítőinek kellett ehhez fejlesztéseket végrehajtaniuk. Viszont mégsem ússzák meg a vállalkozók csupán annyival a dolgot, hogy a programfrissítést telepítik.
Akik már elkészítették az idei első gépi számlákat, szembesülhettek vele, akik csak ezután kezdenek neki, azok pedig talán nem is sejtik, mi vár rájuk.
Nem ám csak úgy nekiállunk számlázni!
Mikrovállalkozó olvasónk írta, hogy amikor nekiült idei első számlái kiállításának (számlázóprogramot használ), eléggé felszaladt a vérnyomása. Ahelyett ugyanis, hogy elkezdhette volna a munkát, először el kellett olvasni egy a számlázóprogramot jegyző cég által készített tájékoztatót, amiből az derült ki, hogy idén jóval több kattintásba (és időbe) fog kerülni neki a szolgáltatásaiért várt pénzek beszedésének elindítása.
A tájékoztató egyébként elég világos volt (pl. itt elérhető), kiderült belőle, hogy még decemberben kellett frissíteni a programot (ezt szerencsére megtette) ahhoz, hogy biztosítani tudják a NAV-os adatexportot. Ezután jöttek a teendők, hogy a NAV-nak megfelelő adatszolgáltatáshoz megfelelő számlákat tudjon kiállítani.
Ezek között az első az ügyfél címadatainak helyes bontása, ami azt jelenti, hogy nem lehet egy rubrikában mondjuk a település, utca neve, házszám, stb., hanem külön kell, hogy legyen. Itt elnyomott egy cifrát magában, merthogy neki szinte az összes ügyfele (a régebbiek, több száz vevő) úgy szerepel, hogy egy rubrikában van a címük. Szóval ezt egyesével végig kell mazsoláznia. A program egyébként jelzi is neki, ha nem megfelelő bontásúak a címadatok. (Hogy izgalmasabb legyen a dolog, vannak kivételek is, pl. ha helyrajzi szám=hrsz. van egy cég címében.)
Közben gyorsan megkérdezte a könyvelőjétől, hogy vajon az ő szolgáltatásai közvetettek-e, mert hogy ezt is jelölni kell a programban – kiderült, hogy nagyrészt igen. Hamar tisztázták a kérdést, bejelölgette ezeket is.
Aztán kiderült, jelölni kell azt is, ha a számla kiállítója kisadózó-e, és az egyéni vállalkozóknak pedig be kell írniuk a nyilvántartási számukat. Aztán ha olyan terméket számláznak, amit népegészségügyi termékadó-kötelezettség terhel, azt jelölni kell. És ha eddig valamelyik kötelező adat hiányzott a számláról, persze az is pótolandó. Olvasónkat ez utóbbi négy dolog nem érintette, de azért együttérzett azokkal, akiket igen.
A NAV-hoz majd 2017-től kell bekötni a számlázóprogramokat
Korábban már cikkeztünk arról, hogy 2017-től bekötik a NAV-hoz a számlázóprogramokat is, és arról is írtunk, hogy a könyvelők milyen aggályokat fogalmaztak meg a tervezettel kapcsolatban, illetve, hogy vajon mi az értelme az egésznek, ha feltételezhetően nem lesz képes a NAV felhasználni az újonnan hozzá kerülő adatokat és erről például az Adókamara oldalán is megjelent anyag.
Most a januártól érvényes teendőkkel kapcsolatban kérdeztünk adószakértőt, és arra is kíváncsiak voltunk, vajon csak olvasónknak okozott-e jelentős többletmunkát a számlázás vagy általános lehet a probléma. Néhány könyvelőt megkérdezve az derült ki számunkra, hogy bizony elég széles kört érinthet a többletadminisztráció.
Sok pluszpittyegtetéssel jár
Ruszin Zsolt adószakértő megkeresésünkre számos aggályt fogalmazott meg az új (számlázóprogramokat érintő) renddel kapcsolatban. A cím felbontása például mint jelezte, nem egyeztethető össze az EU áfairányelvével. Az irányelvben a cím kifejezetten “lebutított” fogalom, pontosan azért, hogy ne lehessen bürokratikus elvárásokat támasztani ezzel a rovattal szemben. Most pedig tessék: nálunk ez is megtörtént.
Megjegyezte, hogy (mint olvasónknál is) a könyvelők szoftverei általában az aktuálisan kiválasztott vevőnél figyelmeztetnek a cím felbontására, adószámot viszont csak akkor követelnek meg, ha 1 millió forint feletti áfát vagy fordított adózású ügyletet számláznak. Így a partnerek karbantartásos “pluszpittyegtetése” még csak nem is egyszerre jelentkezik majd, hanem év közben is lehet vele teendő.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartási számának feltüntetésével kapcsolatban is érdeklődtünk. Kiderült, hogy azt az szja-törvény írja elő. Az általános forgalmi adózás terén mindez nem játszik szerepet, a számla akkor is elszámolható, ha nincs rajta a nyilvántartási szám – tette hozzá. A szabály egyébként szerinte jó, jelentősége csekély, viszont szűri azokat, akiktől járulékokat kell levonni.
Fordítva ülünk a lovon
Azt nem vitatta, hogy a jövő kulcsa az elektronikus számlázás. Viszont ahogy ő látja, jó magyar szokás szerint mindez úgy fog teret nyerni, hogy közben fordítva ülünk a lovon. Megjegyezte még azt is, hogy az NGM viselkedése a témában arrogáns.
Decemberben egyébként egy NAV-os ellenőrzési főosztályvezetőnek feltette a kérdést, hogy mire fel kell a bonyolult XDS struktúrájú adatszolgáltatás (ami például a címadatok felbontását is megköveteli a vonatkozó NGM-rendelet szerint), ha 2017-től átállnak a kb. 20 mező beküldésére… Ruszin akkor azt a választ kapta, hogy ez nagyon jó kérdés…
Ezért is kellene az NGM részéről nyilvános egyeztetést folytatni a piaci szereplőkkel szerinte. Mint Ruszin Zsolt jelezte, ehhez a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) csinált is felületet, az NGM és a NAV megkapta a hozzáférést, ott vannak a témák, de semmi reakció nem volt hivatalos részről. Az adószakértő értelmezésében az azt jelenti, hogy továbbra is megy a “célirányos” feladatvégzés, ami XX. századi módszer.
Egyébként meg törvénybe is ütközik
És végül még egy nem apróság. Az elektronikus számlázásra vonatkozó szabályokat nem lehet szigorítani. A magyar kormány megtette, pedig az EU számlázási irányelve ezt tiltja (Ezt az Adókamara elnöke, Zara László is kifogásolta – emlékeztetett Ruszin Zsolt.) Az NGM-nél ezzel szemben arra hivatkoztak Ruszinnak, hogy papíralapú számlát is ki lehet állítani a szoftverekkel.
Elektronikusat meg kizárólag szoftverrel lehet kiállítani, így a szoftveres számlázás szigorítása bizony törvénybe ütköző dolog – adta meg a végszót az adószakértő.
Cikkünk megjelenése után hívta fel a figyelmünket arra a Számlázz.hu, hogy a NAV már 2015. december 21-én kiadta az eredetihez képest enyhítő közleményt: új kiadványában már a címek felbontása opcionális elvárásként szerepelt. Ezek szerint a címadatokat NEM KÖTELEZŐ megbontani, csak arra a 3 mezőre, melyek eddig is külön-külön álltak rendelkezésre.
