Tudomány

Ilyen lesz a Föld 100 év múlva – ha szerencsénk van

Bátky Zoltán
Bátky Zoltán

tech-újságíró és zenész. 2016. 08. 17. 14:01

Ha valaki szerint unalmas téma a globális felmelegedés, mondunk pár érdekes adatot.

Kezdjük azzal, hogy a kutatók szerint 2016 az emberi történelem során előforduló legforróbb év lesz, melynek átlaghőmérséklete 1,3 Celsius fokkal haladja meg az iparosodás előtti értéket. Megint jöhetnek a szkeptikusok: alig másfél fok? Az semmi! Pedig pont az 1,5 fokos eltérést célozta be a témával foglalkozó szakemberek többsége, mint a globális felmelegedés egyik olyan lépcsőfokát, amit nagyon nem kéne átlépni.

Gavin Schmidt, a NASA Goddard Intézetének klímakutatója szerint már most elértük azt, hogy ha holnap valamilyen csoda folytán visszaállnak a Földön az átlaghőmérséklet az iparosodás előttire, egyes károk már akkor sem tűnnének el, mivel az eddigi változások során “beégtek” a bolygónk klímarendszerébe. Szóval Schmidt már nem azt mondja, hogy azonnal meg kell szüntetni a klímaváltozást okozó összes tényezőt, hanem azt, hogy

az emberiségnek villámgyorsan el kell kezdenie alkalmazkodni egy megváltozott rendszerhez.

Annak idején a klímakutatók úgy gondolták, 2100 környékén lépjük át a fent említett másfél fokos emelkedést, ehhez képest most már úgy tűnik, 2030-ra megtörténik mindez. A kutató szerint arra lehet még esély, hogy okos tervezéssel és szabályozásokkal a 2 Celsius fokos emelkedésnél lehet visszafogni a folyamatot.

A felmelegedéstől nem (csak) melegünk lesz

Schmidt igyekezett tisztázni pár félreértést is a globális felmelegedéssel kapcsolatban. Egyrészt ez tényleg nem csak annyit jelent, hogy ahol 100 éve még 30 fok volt nyáron, ott majd 31,5 lesz. Átlagokról beszélünk, tehát lesznek területek, ahol ennél jóval nagyobb lesz az anomália.

Sőt, eleve nem csak arról van szó, hogy mindenhol melegebb lesz. Sőt. A klímaváltozás épp olyan folyamatokat is elindíthat,amelyek teljesen más kimenetelű extrém időjárási ingadozásokat okoznak, például a most még jéggel borított sarkvidéki területek átalakulása miatt. Megváltozhatnak tengeráramlatok, széljárások, ezáltal gyökeresen átalakulhat a most megszokott időjárási séma világszerte.

A tengerszint emelkedése 2100-ra a számítások szerint legalább négymillió ember otthonát pusztítja el közvetlenül, de felgyorsul az óceánok elsavasodása is, ami teljesen megváltoztatja (konkrétan felborítja) a tengeri ökoszisztémát, ami közvetlen kihatással lesz a szárazföldi életre is. A tengereken kívül viszont épp a folyamatos melegedés miatt egyre kevesebb lesz az ivóvíz, 2100-ban akár a Föld összes szárazföldi területének 40 százalékán alakulhat ki “kóros” szárazság, ami a mostaninak duplája.

És térjünk vissza az időjáráshoz, és a megváltozott szelek, áramlatok világához. A kutatók szerint a globális felmelegedés olyan extrém időjárási helyzeteknek kedvez, mint az egyre gyakrabban lecsapó hurrikánok, valamint a tüzeket és éhezést okozó aszályok. Schmidt szerint 2100-ra egy teljesen másmilyen bolygó veszi körül az emberiséget, mint amit manapság megszokhattunk. Hogy mennyire másmilyen – na, ez az, amit még valamelyest szabályozni tudunk a károsanyag-kibocsátás megfékezésével.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.