Az Amerikában dolgozó Révész Péter egy állítólagos 3. századi feliratot elemzett, tanulmányát azonban erős fenntartásokkal kell kezelni.
magyar őstörténet
Ukrajna számos, a magyarság történetéhez fűződő régészeti leletnek és lelőhelynek ad otthont, ezek egy része most nagy veszélyben van a háború miatt.
Nyelvtörténeti kutatások alapján a magyar nyelv 2500-3000 éve önálló, fennmaradása pedig „beköltöző” nyelvként szinte példátlan a kontinensen.
A magyar nyelv önállóvá válása azt feltételezi, hogy a magyarul beszélő nép is önállóvá vált. Mindez 3500 éve történt, népünk azonban csak 1200 évvel ezelőtt jelent meg a forrásokban.
Miért hirdeti magát Attila utódjának egy dinasztia olyan közegben, ahol a hun király maga az Antikrisztus? Úgy ráadásul, hogy az Árpád-házi szent királyok révén létezett már olyan legitimáció, ami az egész mezőnyt lemosta.
A Brenta-menti csatában őseink háromszoros túlerő felett arattak diadalt 899-ben, e hadjárat idején jegyezték le az imát: „Védj meg minket a magyarok nyilaitól!”
Színmágia és termékenység, Kaltes-Ekva, a varjúistennő és szent liget, tavaszi hintázás – egyes elemek az ősi magyar szokásokban is megjelenhettek.
A szkíták révén a Kr. e. első évezredben a magyar ősét is tartalmazó nyelvet beszélhettek a Dunától a Volgáig.
A téli napforduló után bújtak elő vizek jelentette átjárókon az alsó világ szellemei, gonosz lelkei.
Logikusnak tűnik, hogy az őseink által is hangoztatott hun gyökerekre utal, és talán egy betűt tényleg ez magyaráz.
Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport
Utánajártunk, kik azok a kipcsakok, és valóban sok magyarban van-e kipcsak vér. A miniszterelnök szavai a tudomány számára nem igazán értelmezhetőek.
Az itáliai lovagsereg belesétált a kelepcébe, háromszoros túlereje dacára szenvedett vereséget.
Az augsburgi csata hatott a világtörténelemre, a magyaroknak szerencséjük volt.
A 907-es pozsonyi csatában a magyarok szétverték a kiirtásukra érkező frank sereget, majd a következő évben viszonozták a látogatást.
Mén-Marót vezér büszkén visszautasította Árpád ajánlatát, de a magyar sereggel nem mert szembeszállni.
Salán vezér „nevetni való tréfaként” elküldte az Árpád által kért két korsó vizet és egy nyaláb füvet.
Hegyalját Árpád annak ígérte, aki előbb vágtat fel a mai Tarcal feletti hegyre: Tar győzött, de ellenfele szerint Tar csalt.
Megtalálták a keleten, Magna Hungariában maradt magyarok nyomait.
Salán vezér gunyoros, hetvenkedő fenyegetést küldött a Pannóniába érkező Árpádnak és magyarjainak.
Álmos vezér és övéi bevonultak Hung várába, ettől kezdve hívták a magyarokat hungvárusoknak.
Álmos vezér harcosai szétverték a kijevi uralkodó seregét, ezek után az orosz fejedelmek sorra hódoltak meg önként a magyarok előtt.
„Úgy féljünk az ő sokaságuktól, mint a legyek felhőjétől” – mondta Álmos vezér a vitézeinek csata előtt.
A hét vezér Álmost emelte maga fölé, hogy vezesse őket Pannóniába, Attila király örökébe. Esküjük öt pontból állt.
