Szórakozás

Schobert Norbert népbutító posztja: a felelősség hárítása a legkisebb baj

Molnár Dávid
Molnár Dávid

rovatvezető. 2016. 09. 07. 11:14

Bár Schobert Norbert Facebook-oldala, a Norbi Update a napokban átlépte az egymilliós követőszámot, a fitneszedzőnek még bőven van mit tanulnia a közösségi médiáról.
Korábban a témában:

Tekintélyes szaklapként hivatkozik a Schobert Norbert által megosztott bulvároldal arra a honlapra, ami tényként kezelte, hogy a citrom bizony segít a rák legyőzésében, sőt: hatásosabb, mint a kemoterápia. A NaturalNews annyira tekintélyes, hogy címlapján jelenleg három cikk is foglalkozik a daganatos betegség legyőzésével (az egyikben a kókuszolajat, a másodikban a mustárt, a harmadikban egy olajat ajánlanak), de helyet kap egy bő egyéves videó is, ami arról szól, hogy egy nő lemossa a sminkjét, a problémás bőre miatt pedig többen beszólnak neki.

A magyarra fordított cikk eredetijének végén több forrást is megadtak, de azoknak egy része nem működik, a többi pedig szintén olyan egészséggel foglalkozó oldalakra visz, amelyeken olívolajjal átitatott krumplit ajálnak, ha tizenöt percen belül szeretnénk eltüntetni a kézfejünkön lévő ráncokat.

Ráadásul az ősforrásként meghivatkozott kutatás annyira bréking, hogy 2013 februárjában publikálták, és csak a mellrák sejtjeinek továbbosztódásáról van benne szó.

Népbutítás felsőfokon

Nagyjából ezt reagálta Schobert, amikor számonkérték, miért oszt meg nyilvánvaló hülyeségeket (és ami még fontosabb, ellenőrizetlen forrásból származó állításokat) a Facebook-oldalán. Nem csak a rajongóinak szúrt azonban szemet a téves információ továbbosztása: egy orvos és egy gyógyszerész nyílt levelet írt Schobertnek – szerintük az edző népbutító nézeteket hirdet.

Az interneten tucatszámra terjednek hasonló írások, amelyek akkor válnak alkalmassá a közvélemény befolyásolására, ha közismert emberek is megosztják honlapjaikon, Facebook-oldalaikon.

– írták, és tökéletesen összefoglalták, mi is a gond az “én csak továbbosztottam” magyarázattal. Ráadásul nem olyan tanácsról van szó, ami például ragyogó hajat ígér, hanem egy sokkal súlyosabb, több esetben gyógyíthatatlan betegségre ad gyógymódot – olyat, ami ebben az esetben nagyjából annyira segít, mintha naponta 5 percet egy lábon állna a beteg.

Továbbá arra is szeretnénk megkérni, hogy véleményformáló erejéből fakadó felelőssége tudatában a jövőben ne osszon meg kétes értékű vagy káros egészségügyi tanácsokat.

– zárták levelüket.

Egy részlet a “tekintélyes” lap kezdőoldaláról: jobb oldalt például egyből három dolog is gyógyítja a rákot, de a diabétesz megelőzéséhez is kapunk tippeket.

“Nincs véleményem, csak továbbosztottam!”

Schobert ezt válaszolta a neki levelet címző orvosoknak. Arról viszont Berkes Ákos vezető közösségi média tanácsadót kérdeztük, hogy ez mennyire nem merül ki ennyiben, és meddig terjed egy népszerű közösségi oldal gazdájának a felelőssége az általa megosztott híreket illetően.

Apropó megosztás: Schobert Norbert, Rubint Réka és Sarka Kata oldalán is elég sűrűn feltűnnek a Ripost cikkei – valószínűleg megállapodás van köztük és az oldal között, ugyanis utóbbin elég sokat cikkeznek róluk. Mindenesetre a legközelebbi megosztásnál érdemes végiggondolniuk, mennyire tudnak azonosulni a bennük foglaltakkal.

Berkes szerint az ilyesfajta megosztások rendkívül károsak, és ezt nemcsak maga a Facebook, de részben már a magyar hatóságok is felismerték. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) például rendszeresen foglalkozik a gyermekek és felnőttek internethasználati szokásaival és annak fejlesztésével: kritikai érzéküket edukációs anyagokkal is igyekszik javítani.

Berkes szerint hiába merülnek fel kételyek a belinkelt tartalmakkal kapcsolatban,

mivel a hírességek döntő többségében hiteles forrásként szolgálnak a követőknek, így azok véleményében vakon megbíznak.

Régen minden jobb volt?

A nyomtatott sajtó fénykorában a szerkesztőségek felelőssége óriási volt. Manapság egy-egy híresség elérése simán összemérhető a legnagyobb napilapok egykor volt statisztikáival, felelősségüket mégsem akarják vállalni.

A védekezés szerintem egyáltalán nem állja meg a helyét: minél nagyobb körhöz szól egy-egy rajongói oldal, annál nagyobb a felelőssége a tulajdonosnak, szerkesztőknek, hogy meggyőződjenek az információk valóságtartalmáról

– nyilatkozta Berkes.

Egyébként a jogi következményei egy-egy posztnak is hasonlóak – függetlenül attól, hogy hagyományos sajtótermékről vagy közösségi média felületéről van szó. Más kérdés, hogy ezzel egyetértünk-e vagy sem, attól még

a hatályos jogszabályok alapján egy Facebook-posztért is felelősségre lehet vonni bárkit, ha abban törvénysértő tartalmat közöl (uszítás, gyűlöletbeszéd, rágalmazás, holokauszttagadás, stb.).

A tanácsadó hozzáteszi azt is, hogy bár a félretájékoztatás jelenleg nem büntethető, ettől viszont a felelősséget mindenkinek vállalnia kéne.

Az emberek pedig mindent elhisznek

Berkes szerint a követők (és úgy általában az internetezők) sajnos nagyon ritkán tudják megítélni egy tartalomról, hogy az hiteles-e vagy sem.

Napi munkánk során is többször találkozunk ezzel a jelenséggel: fókuszcsoportos kutatásaink során például rendszeresen kiderül, hogy az átlagos magyar internetező számára az első ránézésre legmegbízhatóbb oldalak azok, amelyeken sok a szöveg, kevés a kép, megjelenésük a 90-es évek végét idézik. Mindezek alapján nem nehéz kitalálni, hogy tulajdonképpen az úgynevezett lájkvadász oldalakat tartják első ránézésre megbízhatónak, vagy azokat, amiken jellemzően hoaxokat vagy összeesküvés-elméleteket olvashatunk

– mondta Berkes, majd hozzátette: ezen túlmenően a hivatkozások ellenőrzése, a belinkelt, forrásként megjelölt oldalak, vagy az oldalak általános megbízhatóságának megítélése Magyarországon sajnos nagyon rossz helyzetben van jelenleg. Ezen kizárólag a közoktatásban megkezdett, folyamatos internetes edukációval lehetne segíteni, mert manapság sokkal hasznosabb tudás a forrásértékelés, mint a lexikális tudás.

De honnan lehet tudni, hogy egy oldal kamu?

Érdemes rákeresni az oldal nevére, illetve megnézni, hogy kik hivatkoznak rá forrásként. Ellenőrizzük, hogy van-e impresszum az oldalon, és kiderül-e, hogy kik szerkesztik. Valódi vagy álnéven publikálnak a szerzők? Ha utóbbi, akkor mit lehet róluk tudni? Árulkodóak lehetnek még az oldalon megjelenő reklámok is, illetve azok minősége, megjelenése. Figyeljünk a helyesírási hibákra is, illetve arra is, hogy mennyire értelmes a szöveg, és ha ezek stimmelnek, vessünk egy pillantást az oldal Facebook-oldalára: hány rajongója van és azok mennyire aktívak.

Schobert Norbert egyébként törölte a kérdéses posztot, erről is megkérdeztük Berkest: vajon ez a szerencsésebb út, vagy az, ha mondjuk ilyenkor az eredeti bejegyzést szerkesztjük, és kiegészítjük azzal, amit az olvasóink jeleztek felénk.

Az ő oldala, amelynek szerkesztési elveit saját jogában áll meghatároznia. Ha nagy felháborodást kelt, a visszhangok minél előbbi lecsendesítése miatt indokolt lehet a törlés. Ezzel önmagában nincs semmi probléma. A kérdésben javasolt megoldás egy átgondoltabb, felelősebb stratégia szerinti közösségi média jelenlétet feltételez, amit azt hiszem Norbitól például hiába várunk el, de rajongói alapvetően szeretik és megszokták ezt a fajta nyílt, néha már kicsit bárdolatlan őszinteséget

– válaszolta a szakember.

És hogy mit tehetnek a hírességek, hogy elkerüljék a hasonló eseteket? Berkes szerint az ajánlás nem rossz, de ő alapvetően inkább a saját tartalom előállítását javasolja, mert harmadik féltől származó tartalomnál előfordulhat, hogy valótlan állításokat tartalmaz. Amennyiben viszont mégis így járnak el, akkor vállalják a következményeit.

Egyébként pedig egy őszinte bocsánatkérésnél, a hiba beismerésénél kevés jobb lépés van a közösségi médiában: mindenki imádja, ha valaki nyilvánosan hamut szór a fejére.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Mickey Rooney as the notorious 1930s gangster, Baby Face Nelson, starring in the film of the same name, poses with Leo Gordon as villainous bank robber, John Dillinger, in front of an original newspaper headline. (Photo by George Rinhart/Corbis via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.