Budapest, 2014. június 7.
A Puskás Ferenc Stadion a Magyarország-Kazahsztán barátságos labdarúgó-mérkőzés előtt 2014. június 7-én. A stadionban ez az utolsó mérkőzés a rövidesen kezdődő újjáépítés előtt. A 65 ezer néző befogadására alkalmas stadion építése várhatóan jövőre kezdődik és az új aréna legkésőbb 2018-ra elkészül.
MTI Fotó: Beliczay László
Sport

“Ha a stadionok nem tudják fenntartani magukat, akkor az egész nem ér semmit”

24.hu
24.hu

2016. 02. 12. 16:51

Azt eddig is tudtuk, hogy a kormány előszeretettel áldoz közpénzt sportra, leginkább a hivatásos és amatőr sportolók több, mint ötven százalékát megmozgató foci fejlesztésére fordítanak milliárdokat, de jelentős forráshoz jutnak az olimpiai sportágak is.

Úgy tűnik eztán sem csökken támogatási kedv, már készül a TAO II.. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár nyomatékosította, a kormány nem veszi le a kezét a “nemzetstratégiai ágazatról”. A szerdai Nemzetközi Sportmenedzsment Konferencián elmondta a jelenlegi támogatási rendszer 2017. június 30-ig él, de már készül a TAO II., melynek feladata az utánpótlás további támogatása, a további infrastrukturális fejlesztések mellett, elsősorban a megújult és újonnan épül létesítmények fenntarthatósága lesz.

De mi is az a TAO?

2011. július elseje óta a társasági adóból (TAO) levonható az az összeg, amivel a vállalkozások látványsportokat támogatnak. Ebbe a kategóriába tartozik a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong. A szakszövetségekhez, amatőr és profi sportszervezetekhez, közhasznú alapítványokhoz befolyó pénzt utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra lehet költeni.

Szabó Tünde a 24.hu kérdésére megerősítette, valóban megkezdték a TAO  II. előkészítését, de még csak tervezéses fázisában járnak. Hozzátette, újabb négy évig, 2017-től, 2021-ig “hosszabbítanának”.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ezek nem a jegybevételek pénzei

A TAO nem állami kiadás, a vállalkozó, a cég nem az államnak fizeti az adóneme egy részét – akárcsak az egy százalék esetében -, hanem a hozzájárulást egyenesen a sportszervezetnek, hangsúlyozta többször is a kormány. Az atlatszo.hu azt írta, Orbán Viktor egy korábbi interjújában kijelentette, a felcsúti stadionhoz sem kellett az ország kasszájába belenyúlni. Ez azért nem teljesen igaz. A társasági adókedvezmény közjogi értelemben közpénz, mivel bevezetésekor így kellet engedélyeztetni az európai bizottsággal, ez a bevétel hiányzik az államkasszából.

Ezt mondta Dénes Ferenc sportközgazdász is, aki lapunknak úgy fogalmazott, ebben a formában értelmetlennek tartaná a TAO II.-t, mert

ha a stadionok nem tudják fenntartani magukat , akkor az egész nem ér semmit.

Szerinte fontos, hogy egy sportlétesítmény kereskedelmi bevételeiből tartsa fenn magát.

Márpedig, ha bevezetik a TAO II-t, úgy a létesítmények nem a saját gazdasági tevékenységükből, a sportesemények jegybevételeiből, a létesítmények bérbeadásból tartják majd fenn magukat, hanem az elkényelmesítő állami segítséggel.

Szabó Tünde megjegyezte, 2010-ben a kormány olyan lesújtó népegészségügyi helyzetben találta az országot, hogy elhatározták, a sportolást, az egészséges életmódot és az élsportot kiemelten támogatják majd. Aminek szerinte meg is lett az eredménye,

a TAO bevezetése óta a látványsportágakban 260 ezerről 350 ezerre emelkedett az igazolt versenyzők száma, de ettől függetlenül az előttük álló időszak egyik legfontosabb feladatának, a szabadidősportok fokozott támogatását tarja.

Bezzeg Ausztria

Érdemes azonban annak is utánanézni, más európai országokban hogyan gondolkodnak a tömegsportról. Ne menjünk messzire, csak ide a szomszédba, Ausztriába, ahol például úgy tűnik, a népegészségügyet nem stadionépítésekkel próbálják meg jobbá tenni. Itthon a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és a Császár-Komjádi uszoda is 1800 ft-ért ad egy felnőtt belépőt.

Ezért úszhatunk az 50, vagy 25 méteres medencében és kapunk egy kis szekrényt, amibe bele tudjuk gyűrni a ruháinkat. A Hajós Alfréd uszodában a szekrény zárásához elengedhetetlen lakatot csak egy 1000 forintos bankóért cserébe adja oda a kabinos. Két 500-as, vagy egy kétezres már nem jó, azt nem fogadják el, így ha nincs ezres, akkor nincs fürdőzés sem…

Bécsben a város zöldövezetében fekvő hütteldorfi uszodában a felnőtt belépő 13:00-ig 4.30 euró (1300 forint), délután egy kicsit drágább, de nem megy 1700 forint fölé. Az ár tartalmazza az élmény-medence, a csúszdák, a szauna használatát, de pihenhetünk egy hatalmas zöld területen – utóbbi a Hajósban is benne van a jegyárban. Az öltöző kulturált, a zuhanyzóban mindig van meleg víz és nem kell három másodpercenként újra megnyomni a gombot, hogy az ki is jöjjön a csapból.

A legnagyobb különbség a havi bérletek árában van. Amíg a bécsi uszodában egy havi bérlet, korlátlan használattal 22 euró, vagyis 6800 forint, addig itthon 15300 forint a tíz alkalmas kártya.

Mázsár Tamás

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

MALAGA, SPAIN - MAY 21: Head Coach, Zinedine Zidane of Real Madrid celebrates their championship with his players after the La Liga final match between Malaga and Real Madrid at La Rosaleda Stadium on May 21, 2017 in Malaga, Spain. Burak Akbulut / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.