Facebook
Média

Itt a válasz, hány percet időznek a Facebookon a magyarok

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2016. 02. 11. 15:23

Elkészült a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és az NRC kutatása, amely átfogó képet ad arról, hogy milyen trendek rajzolódnak ki jelenleg a Facebook által jelentősen meghatározott online tartalomfogyasztásban, azaz a hírek és más internetes tartalmak olvasásában, megosztásában.

A kutatás alapján az derült ki, hogy az aktív felhasználók négyötöde egy napot sem hagy ki a Facebook látogatása nélkül, további 8 százalék maximum heti 1 napot tölt el a közösségi oldal használata nélkül. A szokásokat, a felhasználói intenzitást, a funkciók kihasználásának volumenét és a fogyasztott tartalmak típus- és témakörbeli széleskörűségét jól meghatározza az oldalon eltöltött idő alapján a heavy, medium és light felhasználói besorolás. A heavy, tehát intenzív felhasználók körében felülreprezentáltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak, míg a light, tehát kevésbé intenzív felhasználóknál a férfiak, a felsőfokú végzettségűek, illetve a harmincasok felé billen a mérleg nyelve.

Az aktív böngészéssel töltött idő egyébként naponta átlagosan 86 perc – hétköznap pár perccel kevesebb, hétvégi  napokon pedig picit több. A csúcsidőszak tekintetében sincs nagy differencia a munkanapok és szünnapok között: az esti órákban ülnek neki a felhasználók legnagyobb arányban az oldal böngészésének.

Még elalvás előtt sem bírjuk abbahagyni

Természetesen minél több időt tölt valaki az oldalon átlagosan, annál valószínűbb, hogy okostelefonját is használja. A mobileszközökön való facebookozás elsősorban időtöltésként, unaloműzésként kap hangsúlyt a felhasználók életében: utazáskor, várakozáskor minden második, de még elalvás előtt is minden harmadik felhasználó nyomkodja e célból készülékét. Érdekesség, hogy mára a mobileszközök használata már elérte azt a szintet, hogy az aktív tevékenységek (lájkolás, kommentelés, megosztás) ugyanannyira jellemzők okostelefonról vagy táblagépről, mint laptopról vagy asztali számítógépről. A passzív (nézelődés, hírfolyam görgetése stb.) facebookozás viszont valamivel jellemzőbb a PC-ről történő használat alkalmával, tehát a felhasználói aktivitást – interaktivitást – elsősorban már nem a használt eszköz, hanem az éppen facebookozásra fordított idő és a multitasking tevékenység másik komponense befolyásolhatja.

További meglepő eredmény, hogy – bár a Facebookozási „csúcsidő” munkaidő után, az esti órákra tehető, mégsem veszik át ilyenkor  a PC-ktől a stafétát a mobileszközök.

A Facebook tagok nem csak ismerőseik, vagy egyéb, kifejezetten az oldalra szerkesztett tartalmakat fogyasztanak a hírfolyam görgetésekor: kétharmaduk lájkolt be, vagyis követ valamilyen internetes portált, blogot.

A portálok Facebook-jelenléte egyébként annál is inkább indokoltnak, sőt javasoltnak tűnik, hogy a válaszadók 46 százalékának bevallása szerint van olyan oldal, amit csak Facebookon keresztül követ,  58 százaléknak pedig olyan, amit többnyire a közösségi oldalon néz, és csak ritkán látogatja magát a portált vagy blogot. Tízből kilenc felhasználó vallja, hogy továbbkattint, ha egy hírfolyamban megjelenő cikk felkelti az érdeklődését. A hírportálok, blogok tartalmai meglehetősen nagy aktivitást is generálnak, hiszen a lájkolás, és a tovább osztás igen széles körben jellemző az ilyen tartalmak esetében, akárcsak a kommentek elolvasása mind a portálon, mind a közösségi oldalon megjelenő ajánlónál.

A Facebook-használat a felhasználók életének számos területén tölt be meglehetősen fontos szerepet: mind kommunikációjukhoz (49 százalék), mind informálódásukhoz (40 százalék), mind pedig szórakozásukhoz (43 százalék) használják az oldalt. A kommunikáció szerepét egyébként a „közvetlen” kommunikáció erősíti elsősorban, a kommentelés jóval kevésbé jellemző, és ha a csevegést nem tekintjük információszerző tevékenységnek, már ezen a ponton kimondhatjuk: az oldal funkciója elsősorban a szórakoztatás, és az informálódás csak ez után következik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a szívesen látott tartalmas sorában első helyen a vicces tartalmak szerepelnek (66 százalék), amelyet a zene (55 százalék) követ, és a „tudomány, technika” kategória (45 százalék) csak a harmadik helyre került. A felhasználók 70 százaléka egyébként egyetért az állítással, hogy facebookozni jó szórakozás, igaz, direkt módon csak 56 százalék állítja, hogy az információszerzéssel szemben a kikapcsolódás a fontosabb.

Rossz hír a médiacégeknek?

Tófalvy Tamás, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének főtitkára a 24.hu-nak az eredmények kapcsán azt mondta, hogy a médiacégek szempontjából nem éppen örömteli trendek ezek, mert azt mutatják, hogy a felhasználók sokszor nem kattintanak át a Facebookról a megosztott hírre, holott a hír előállítása pénzbe került, de ha nincs látogatás, akkor nincs reklámbevétel sem. A már ismert lefelé tartó spirál, amit a Google, a Facebook és más nagy közösségi média és tartalomaggregátor gerjeszt (pénzbe kerülő tartalmak ingyenes megosztására alapozzák a forgalmukat és bevételüket, de úgy, hogy ezzel a megosztott tartalmat előállítóktól vonják el a bevételt), így működik a felhasználói szinten – mondta az MTE főtitkára, aki szerint

 a médiacégek önmagukban ez ellen nem igazán tehetnek semmit, mert az egész ökoszisztéma működik most így. Ahhoz, hogy egy minden szereplő számára előnyös és fenntartható rendszer jöjjön létre, minden területen változtatni kellene, a tudatos médiafogyasztástól kezdve a szabályozási környezet átalakításán át az üzleti modellek optimalizálásáig.

Csak ritkán kommentálunk

A facebookozók nehezebben szólalnak meg, inkább a puhább megnyilvánulásokat preferálják: tetsző tartalmak esetén leginkább jellemző reakció a lájkolás (86 százalék), amelyet a megosztás (61 százalék) követ, s csak 55 százalékkal fordul elő, hogy kommentel is. Nem tetsző tartalomnál inkább a kevésbé drasztikus megoldások: az ismerősök, oldalak tartalmainak elrejtése inkább jellemző, mint a tiltás vagy törlés.

A legtöbbek által követett oldalak között egyébként vegyesen vannak hírportálok és a Facebookra specializálódott oldalak (például Tibi atya), amely csoportok nem válnak el élesen a felhasználók értékelésében.

Tófalvy Tamás szerint emellett az is érdekes a kutatás adataiban, hogy milyen sokan töröltek vagy hide-oltak (tiltottak le) embereket az ismerőseik közül, mert nekik nem tetsző tartalmat posztoltak.

Ez valamennyire ellene megy az internet és közösségi média mint szabad véleménycsere-tér eszményének, és inkább az úgynevezett “echo chamber”, visszhangkamra jelenséget illusztrálja, azaz azt, hogy az emberek hajlamosak bezárkózni a sajátjaik közé

– mondta Tófalvy a 24.hu-nak.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.