Külföld
BERLIN, GERMANY - MAY 03:  Abdulrahman Mohamed, a Syrian refugee, carries pieces of furniture as he helps a friend move out of a shelter for refugees and migrants in Marienfelde district to an apartment in the city as other shelter residents walk past on May 3, 2017 in Berlin, Germany. The shelter currently houses approximately 450 people, the majority of whom are still waiting for their asylum applications to be processed. Most of the residents come from countries including Syria, Iraq, Afghanistan and Iran, as well as Lebanon, Turkey and Chechnya, and half of them are under 18, as the shelter only admits families. Most of the children go to local schools and German has become their common language. Germany took in over one million refugees and migrants between 2015 and 2016.  (Photo by Sean Gallup/Getty Images)

Elkezdtek hazamenni a szíriai menekültek

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2017. 08. 19. 08:00

Meglepő adatot hozott nyilvánosságra az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága: a szíriai polgárháborúban megindult a menekült lakosság részleges visszaáramlása. Még nem tört ki a béke, és nem is feltétlenül a végleges letelepedés miatt indultak haza az emberek, de a számok kedvező folyamatokat jeleznek.

Az elmúlt évtizedben Szíriából indult útnak a legtöbb menekült Európa környezetében. Ezt Magyarország is megtapasztalhatta, amikor 2015-ben és 2016 elején szíriai menekültek százezrei áramlottak keresztül az országon. A 2016 tavaszán, az EU és Törökország között megkötött egyezmény akkor egy pillanat alatt elvágta a további menekültek és migránsok érkezését a görög szigetekre.

A 20 milliós szíriai lakosság súlyosan megszenvedi a polgárháborút, több mint 5 millió ember menekült külföldre (ebből 3 millió Törökországba, 1 millió Libanonba, 600 ezer Jordániába és 200 ezer Irakba). Mellettük másik hatmillió ember, úgynevezett belső menekült él Szíriában, ők az országon belül találtak ideiglenes menedéket, a harcok elől főként a kormány által ellenőrzött területekre vándorolva.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) most először az Európába érkezett szíriaiakról is van statisztikai adata. Eszerint 2011 és 2017 között

majd’ egymillióan adták be kérelmüket a menekültstátuszra, 63 százalékuk Németországban és Svédországban, 22 százalékuk Magyarországon, Görögországban, Hollandiában, Ausztriában és Dániában (a maradék 15 százalékon osztozik a többi ország).

Miért indulnak vissza?

A főbiztosság szóvivője nemrég egy sajtótájékoztatón ismertette a 2017 első felére vonatkozó adatokat, amiből meglepő dolgok derültek ki. Szírián belül mintegy 440 ezer belső menekült tért vissza eredeti lakóhelyére, a környező országokból, főként Törökországból pedig mintegy 31 ezer. Ez utóbbi szerény szám, de ha hozzátesszük, hogy 2015 óta másik 230 ezer indult haza, akkor már komolyabbnak tűnik.

A fő kérdés természetesen az, hogy miért és milyen szándékkal vágnak neki az útnak ezek a menekültek. Bár számuk elenyésző a teljes menekült populációhoz mérhetően (a belső menekültek esetében 7 százalék körüli, a külföldre menekülők esetében még kisebb), mégis most először érkeznek róluk hírek. A UNHCR szerint a visszatérés fő motivációja a rokonok meglátogatása és hátrahagyott tulajdonok (főként ingatlanok, földek) ellenőrzése, de szempontként megjelent a javuló biztonsági helyzet is.

A belső menekültek elsősorban az ország központi területeire térnek vissza, Damaszkuszba, Homsz, Hama vagy Aleppó városába. A problémát a biztonság mellett elsősorban a szolgáltatások hiánya vagy szűkössége jelenti. Szétlőtt erőművek, felrobbantott csatornahálózat, a fűtés hiánya, vagy a lerombolt iskolák mind olyan tényezők, amelyek visszatartják az embereket a hazatérésről, még akkor is, ha a házuk ép maradt.

JARABLUS, SYRIA - AUGUST 31: A member of the Turkish-backed Free Syrian Army (FSA) patrols in the border town of Jarablus, August 31, 2016, Syria. Turkish troops and Turkey-backed rebels have been fighting Kurdish-led forces and IS since Turkey's incursion into Syria on Aug. 24. with the swift capture of Jarablus, a town a few km inside Syria that was held by Islamic State.(Photo by Defne Karadeniz/Getty Images)
Fotó: Getty Images/Defne Karadeniz

Nyerésben az Aszad-rezsim és Oroszország

A visszatérés jelensége és a dinamikusan növekvő számok – még ha egyelőre csekélyek is – azt mutatják, hogy valami változás mégiscsak elindulhatott. A 2015 szeptemberében kezdődött orosz beavatkozás (és Irán növekvő szerepvállalása) megfordította a háború menetét. A kormányerők a külső támogatással fokozatosan támadásba mentek át, felszabadították Nyugat-Aleppót, visszafoglalták Kelet-Aleppót, majd az orosz diplomáciai offenzívának köszönhetően – kihagyva az éppen az elnökválasztással lekötött Egyesült Államokat – tűzszüneti tárgyalásokat kezdeményeztek az ellenzékkel.

Hónapok óta, kisebb nagyobb megszakításokkal, de működnek ezek a megállapodások, ami két dolgot jelent. Egyrészt a harcok elcsendesedtek ezeken a területeken, másrészt a szíriai kormány, ismét összefogva az orosz erőkkel és az iráni milíciákkal több erőt tud összpontosítani az Iszlám Állam maradványainak felszámolására Kelet-Szíriában.

Ennek a folyamatnak a nem várt hatása az, amit az UNHCR-tól hallunk, hogy a civil lakosság azonnal megindult vissza, a hátrahagyott otthonaihoz. Először persze csak azért, hogy körülnézzen, hogy felmérje a terepet, de ha a fogadtatás és a benyomások kedvezőek lesznek, akkor a visszatérés végleges is lehet.

A még az ellenzék kezén maradt területek vannak most a legrosszabb helyzetben. Idlib tartományban, amely a legnagyobb ilyen zárvány, már szinte teljes egészében az al-Kaida helyi szervezete uralkodik. A kisebb területeken, talán a Jordániával szomszédos vidéket kivéve, mindenhol a szélsőségesség különböző fokán álló iszlamista szervezetek. Ezeken az ellenzéki területeken az emberek nemcsak a nélkülözéstől szenvednek, hanem az említett csoportok önkényétől is.

A szíriai forradalom kezdetén az emberek egy része abban reménykedett, hogy az Aszad-rezsim diktatúrája helyett valami jobb következhet. Ma már sokak számára világos, hogy ami helyette jött, az még rosszabb lett. Így aztán nem véletlen, hogy az elmúlt évek szenvedése és nélkülözőse után a szíriai menekültek közül sokak ma már jobbnak látják a kormányzat uralma alatt élni, oda visszatérni, mint a menekültsors bizonytalanságában bízni.

Ha az Azsad-rezsim sikeres lesz az ország újraegyesítésében, és erőszakkal vagy tárgyalásokon keresztül további ellenzéki területeket tud visszaszerezni, úgy valószínűsíthetően tovább fog nőni a visszatérők száma. Persze a sikerhez az is kell majd, hogy ebben az új Szíriában a hatalmon lévők éljenek a megbocsátás erényével is. Ha a diktatúrán nem is fognak lazítani, arra azért szükség lesz, hogy legyen valamiféle nemzeti konszenzus az új szíriai identitásról, amelyet mindenki magáénak érezhet majd.

Kiemelt kép:  Getty Images/Sean Gallup

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.