Traditional Russian wooden nesting dolls, Matryoshka dolls, depicting US President-elect Donald Trump (L) and Russian President Vladimir Putin are seen at a gift shop in central Moscow on January 16, 2017, four days ahead of Trump's inauguration. / AFP PHOTO / Alexander NEMENOV
Külföld

Letartóztatások és szívroham Moszkvában: a Trump-botrány utóélete

24.hu
24.hu

2017. 02. 02. 15:26

Korábban a témában:

Donald Trump – akkor még elnökjelölt – egyik hangos botránya az úgynevezett Trump-dosszié volt, amelyet egy brit hírszerző állított össze orosz források alapján, és amely azt vélelmezte, hogy az orosz szolgálatoknak több kompromittáló felvétele is lehet az amerikai elnökről, annak moszkvai állítólagos dorbézolása során. Az elmúlt héten az orosz fővárosban több látványos letartóztatás is történt, majd váratlanul meghalt az a volt FSZB-s tábornok, akinek köze lehetett a kiszivárogtatáshoz.

Amikor 2017. január 12-én kitört az „Aranyeső”-botrány (a „szaknyelv” így hívja, amikor valaki magára hugyoztat), az események elemzése megrekedt ott, hogy vajon igazak-e az abban állított vélekedések. A botrány aztán több okból is gyorsan lecsengett. Egyrészt a mérvadó amerikai lapok sem voltak meggyőződve arról, hogy az információk hitelesek. Így fordulhatott elő, hogy a hatalmas hírverseny ellenére sem hozták le neves lapok, bár szinte mindegyik birtokában volt az anyagnak már hetek óta.

Mivel a kételkedés volt az alaphangulat, Trump beiktatása pedig már csak napokra volt (és ezt majd minden nap valami erős Twitter-üzenettel fűszerezte az üzletember), a sajtó figyelme gyorsan a hitelesség szempontjából kulcsfontosságú forrás kiléte felé fordult. Talán egy napba sem telt, és kiderült, hogy az anyag összeállítója, Christopher Steele brit üzletember volt, aki az 1990-es években a brit hírszerzés, a MI6 tagjaként dolgozott Moszkvában, 2006-ban pedig részt vett a Londonban megmérgezett Alexander Litvinyenko (maga is volt orosz hírszerző majd üzletember, akivel Putyin rezsimje végzett) halála kapcsán indított kormányzati vizsgálatban.

People speak in front of a portrait of new US President Donald Trump during the presidential inauguration ceremony in a party location in Moscow, on January 20, 2017. / AFP PHOTO / VASILY MAXIMOV
AFP / Vaszili Makszimov

Steele 2009-ben lépett ki az MI6-től, addig egy „rendes” hírszerzői karriert futott be kiküldetéssel a párizsi nagykövetségen és Afganisztánban is. A Buckingham-palotához közeli irodával, az elegánsan hangzó Orbis Business Intelligence már a nevében is jelezte, hogy mi a cég fő profilja: az üzleti hírszerzés. Az ilyen profilú vállalkozásoknak – hasonlóan a zsoldoscégekhez – Nagy-Britannia az egyik „őshazája”, egy hírszerzőnek természetes pályamódosítás ez, amikor elege lesz a bürokratikus szabályokból és a gyenge fizetésből.

Új szálak Moszkvában

Miután a sajtó kinyomozta Steele kilétét, nagyon gyorsan otthagyta idilli, vidéki otthonát és ismeretlen helyre távozott, a sztori pedig gyakorlatilag kifulladt. Több mint egy hétig csend volt, majd egy váratlan helyen, Moszkvában folytatódott tovább a történet. A dolog különlegessége, hogy az orosz sajtó nyíltan foglalkozik az eseményekkel, ez pedig olyan ritka, hogy a nyugati elemzők azóta is azon gondolkodnak, hogy akkor mi lehet a Kreml valódi szándéka az egésszel.

2017. január 25-én az orosz hatóságok nyilvánosságra hozták, hogy még decemberben letartóztattak két személyt. Szergej Mihajlov ezredes a KGB utódszervezetének, az FSZB Információbiztonsági központjának volt a helyettes vezetője. Ez a részleg felelős a szervezet kibertérben végzett hírszerzési tevékenységéért, az USA korábban őket (is) vádolta azzal, hogy meghekkelték a demokrata párt adatbázisait a választások előtt. A másik férfi, Ruszlan Sztojanov volt, a Kaspersky Lab nevű világhírű kiberbiztonsági cég szakértője. A Kaspersky Lab a kevés orosz sikertörténet egyike, a számítógépes vírusok elleni harc egyik legjobbja, amely bármelyik nyugati céggel felveszi a versenyt.

Ahogy szivárogtak ki a hírek, kiderült, hogy egy Dmitrij Dokucsajev nevű őrnagyot is letartóztattak korábban, igazi kommandós akcióban, fejére csukját húzva egy munkaebéd közben. Pedig a férfi nem valami veszélyes maffiózó volt, hanem egy hekker, és – ez elég furcsa – Mihajlov munkatársa őrnagyi rendfokozatban.  A két FSZB-s tagot hazaárulással vádolták, ez pedig csak egyet jelenthet: egy külföldi hatalomnak elárultak valamit, ami megkárosította vagy veszélyeztette Oroszország biztonságát.

Hogy lehet összeilleszteni ezeket a letartóztatásokat? Az események akkor vettek újabb fordulatot, amikor kiderült, hogy a decemberi letartóztatások idején hirtelen szívrohamot kapott az FSZB egyik volt tábornoka.

Halál a Lexus hátsó ülésén

Oleg Jerovinkin nem egy hétköznapi, nyugdíjas FSZB-tábornok volt. Képességeit mi sem bizonyította jobban, hogy 2008 óta ő volt a Rosznyeft orosz olajvállalat igazgatójának kabinetfőnöke. Kinevezését egy másik korábbi FSZB-munkatárstól kapta, Vlagyimir Putyintól. Jerovinkin pozíciójából adódóan mindent tudott az orosz „MOL”-ról, ő volt egyben a kapcsolattartó a vezérigazgató és Putyin elnök között. Jelentős szerep ez, ha a Rosznyeft az orosz GDP egyik fontos biztosítója.

Jerovinkinre december 26-án találtak rá saját fekete Lexusának hátsó ülésén. A 61 éves férfi váratlan halála sokakban gyanút ébresztett, mert Oroszországban és korábban Szovjetunióban a magas rangú állami és katonai vezetők meglepő rendszerességgel hunytak el valamilyen, leginkább váratlan halálesetben. Egy elemző oldal külön infografikát frissít a rendszerváltás óta erőszakos vagy békés halált halt katonai vezetőkről, amelyből világosan kiderül, hogy például az ukrajnai beavatkozás óta hat tábornok végzett magával (főbelövés, akasztás, ablakon kiugorva) vagy kapott szívrohamot, köztük Igor Szergun, az orosz katonai hírszerzés vezetője. És ebben a listában a tisztek, mint például Jerovinkin, benne sincsenek.

Forrás: informnapalm.org

Hogy kapcsolódik össze ez a rengeteg letartóztatás az egyik legfontosabb háttérember halálával? A szálak valószínűleg a CIA-hoz és az Aranyeső-dosszié tartalmához vezetnek vissza. A kémháborúban egyrészt az amerikai titkosszolgálatnak is meglehetnek a saját orosz kapcsolatai. Erre utal, hogy a demokrata párt rendszerének meghekkelését követő vizsgálatok nyilvánosságra hozott jelentésében van egy fél mondat, ami jelzi, hogy az amerikai titkosszolgálatok azért valószínűsítik az orosz szerepet, mert erről élő forrásokból, közvetlenül kapott információt.

Bár nem zárható ki, hogy Moszkvában éppen csak egy „szokásos” leszámolás zajlik a különböző erőcsoportok között, az is reális opciónak tűnik, hogy a CIA vagy más nyugati titkosszolgálatok kapcsolatban lehettek az említett személyekkel. Mihajlov és Dokucsajev, az FSZB kibertérben végzett akcióinak irányítójaként és végrehajtójaként nemcsak tudták, de esetleg információt is szolgáltattak az orosz szervek szerepéről az amerikai választások manipulálásában.

Jerovinkin – és halála – ezzel szemben a Trump elnökről gyűjtött dosszié információval állhat összefüggésben. Steele, a volt brit ügynök jelentésében ugyanis az áll, hogy az elnök és a moszkvai körök kapcsolatáról szóló információk egy része a Rosznyeft vezérigazgatójának közvetlen környezetéből érkezett. Ez pedig vagy a nyugalmazott FSZB-tábornok kellett, hogy legyen, vagy valaki, akiről tudnia kellett volna pozíciójából adódóan. Így vagy úgy, a hiba halálosnak bizonyult számára.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.